Otthoni energiatárolás Németországban: hobbi vagy üzlet?

2019-ben is tovább nőtt a kereslet az otthoni energiatárolók iránt Németországban az EUPD Research tanácsadó cég elemzése szerint. A tavalyi évben országszerte 65 000 akkumulátorral társított hibrid napelemes rendszert telepítettek a 3 és 10 kW közötti szegmensben, ami 44%-os növekedés az előző évhez képest, az otthoni energiatárolók száma így év végére elérte a 206 ezret. Ennél is meglepőbb, hogy ez a tavalyi évben telepített fotovoltaikus kiserőművek 84%-a, vagyis Németországban mára már az otthoni energiatárolás választása vált a főszabállyá, a tároló nélküli napelemes rendszer pedig a kivétellé. Népszerűségüket a magas energiaáraknak, a csökkenő telepítési költségeknek és az elektromos autózás terjedésének köszönhetik az EUPD Research elemzése szerint.

Forrás: EUPD Research

A gyártók közül a bajor Sonnen áll az élen 20%-os piaci részesedéssel, őt követi a kínai BYD (19%), harmadik helyen pedig a német E3/DC áll (14%). A Tesla 2%-os piaci részesedést mondhat magáénak.

Az egyes gyártók piaci részesedése az otthoni akkumukátorok piacán. Forrás: EUPD research

Számos tartomány és város nyújt támogatást otthoni energiatároló rendszerek vásárlásához

A teljesség igénye nélkül:

• München és Berlin 300 euró/kWh, de legfeljebb 15 000 euró támogatást biztosít.
• Bajorország 3 kWh-ig egységesen 500 euró, afölött kilowattóránként 100 euró támogatást nyújt a 30 kWh-nál nem nagyobb akkumulátorok vásárlásához.
• Szászország 1000 euróval és kilowattóránként további 200 euróval támogatja az otthoni energiatároló vásárlását.
• Szász-Anhalt pedig 30%-os támogatást nyújt, legfeljebb 5000 euró mértékben.

A legnépszerűbb márkák

A Sonnen legkisebb akkumulátora nettó 5 kWh tárolókapacitással bír és 5 kilowattóránként skálázható egészen 225 kWh-ig.
A BYD esetében rendkívül sok méretű akkumulátorból választhatunk 1,28 kWh-tól kezdve a több száz kWh-ig.
Mindkét márka lítium-vasfoszfát technológiát alkalmaz, amely az autókban alkalmazott akkumulátoroknál hosszabb élettartamú. A garancia 10 év, amely a Sonnen esetében 10 000 ciklust, a BYD-nál viszont legfeljebb csak napi egy ciklust tartalmaz.
Az E3/DC lítium-ion akkumulátorokat kínál 3,25 és 39 kWh között, 10 év garanciával amely független a ciklusok számától.
Az árak a márkától, mérettől, helyszíntől függően változóak, bruttó 800 és 1500 euró/kWh között mozognak telepítéssel együtt.

A Sonnen akkumulátorai moduláris felépítésűek. Forrás: Sonnen

A rossz hírek

Az interneten számos cikk, videó és kalkulátor foglalkozik az otthoni energiatárolás megtérülésével. Ezek többnyire arra az eredményre jutnak, hogy még a németországi áramárak mellett is 18-20 év a megtérülési idő, miközben a várható élettartamuk körülbelül 15-20 év. Anyagi szempontok tehát nem indokolják terjedésüket. Létezik néhány tanulmány, amely a felhasználók motivációit vizsgálja, ezekből az alábbi kép rajzolódik ki róluk: olyan úgynevezett „innovátorok” (egy technológia legkorábbi alkalmazói), akik az átlagnál több áramot fogyasztanak, érdeklődnek a technológia iránt, környezettudatosak, be akarják biztosítani magukat az áramárak emelkedése ellen és az önellátást preferálják. Bár 200 ezer otthon soknak tűnhet, ez azonban csak a német háztartások 0,5%-a, a szakirodalom szerint pedig az innovátorok a lakosság 2,5%-át teszik ki.

A válaszadók 80-90%-a indokolta döntését azzal, hogy be akarja magát biztosítani a jövőbeli áremelkedésekkel szemben, és hasonló arányban motiválták őket környezetvédelmi szempontok. Az energiaárak emelkedésétől való félelmet érthető, hiszen 2006 és 2019 között 50%-kal emelkedett az áram fogyasztói ára.

Forrás: speichermonitoring.de

Ami az otthoni energiatárolás környezetvédelmi hatásait illeti, az jelenlegi formájában valószínűleg inkább enyhén negatív. Itt két probléma merül fel. Az egyik az, hogy míg a megtermelt napenergia minimális veszteséggel továbbítható a hálózaton, addig az akkumulátorok töltési ciklusa körülbelül 10-20%-os veszteséggel működik, így értékes tiszta energia vész el. Gondot okozhat még emellett az is, ha az akkumulátorok kizárólag a felhasználók igényeihez igazodva működnek: délelőtt töltenek, majd amikor megteltek, a napelemek teljes termelése hirtelen rázúdul a hálózatra, destabilizálva azt.

És akkor jöjjenek a jó hírek

Szerencsére az összes fenti probléma megoldódni látszik.

A megújuló energia arányának növekedésével el fog jönni az az időszak, amikor többet állítunk elő belőle, mint amennyire az adott pillanatban szükségünk lenne, ekkortól kezdve pedig az otthoni energiatárolók már nem veszteséget fognak okozni, hanem segítenek csökkenteni azt.

A virtuális erőművek terjedésével, a dinamikus árazás és az okos megoldások bevezetésével az akkumulátorok aktívan és hatékonyan fognak tudni hozzájárulni a hálózat stabilitásához.

Müllerék

Ami a gazdaságosságot illeti, már most is akadnak olyan helyzetek, amelyekben az otthoni energiatárolás befektetésként is megállhatja a helyét.
A következőkben egy példán keresztül megnézzük, hogy kifizetődő-e akkumulátorral kiegészíteni egy napelemes rendszert. Ebben segítségünkre lesz a képzeletbeli Müller család Szászországból.

Müllerék már villanyautóra váltottak, így évi 10 000 kWh áramra van szükségük, melyet egy 10 kWp-os napelemes rendszerrel szeretnének fedezni.
A megtermelt évi 10 000 kWh áramból 2500 kWh-t tudnak közvetlenül felhasználni, 7500 kWh-át a szolgáltató vesz át 10 centért, míg ők ugyanezt a mennyiséget 30 centért vásárolják meg a hálózatról.

Egy 10 kWh-s akkumulátor megvásárlása évi 2500 kWh-val növeli a saját felhasználást (az arányok a Berlini Műszaki és Gazdasági Főiskola kalkulátorából származnak, de a villanyautó éjszakai töltése miatt csökkentettem az önellátás arányát).
Egyrészről tehát elestek az akkumulátor révén felhasznált 2500 kWh után járó átvételi ártól (erről lásd előző írásunkat), másrészről viszont megtakarítottak 30 centet kilowattóránként.

Nem szabad azonban elfeledkeznünk a töltési ciklus hatékonyságáról, amely jelen esetben kb. 85%-os, vagyis a betárolt energia 85%-át lehetséges kivenni. Ezek után így néz ki az első év eredménye:

Bevételkiesés: 2500 kWh × 0,1 euró = 250 euró
Megtakarítás: 2500 kWh × 0,85 × 0,3 euró = 637 euró
Nettó megtakarítás: 387 euró

Ez 15 év alatt 5805 euró megtakarítás. (Figyelembe kell még vennünk az akkumulátor degradációját és az áramárak várható emelkedését. Évi 1% degradációval számoltam, ezt azonban ellensúlyozhatja az áram árának várható emelkedése, így ezt a 5805 eurós összeget változatlanul hagyjuk.)

Ezután már csak azt kell megnéznünk, hogy mennyivel drágítja meg egy akkumulátor beszerzése a teljes beruházást.

Ehhez viszont szükséges egy kicsit tisztában lenni az adózással kapcsolatban is. A hálózatra történő áramtermelés Németországban gazdasági tevékenységnek minősül és adókötelezettséget von maga után. Magánszemélyek részére általában az a legkedvezőbb megoldás, ha ÁFA-körös adózást választanak, amivel a beruházás után visszaigényelhetik az ÁFÁ-t, így nettó árakkal számolhatunk mind a napelemes rendszer, mind az akkumulátor esetében.

Az átlagosnál nagyobbnak számító 10 kWh-s akkumulátor nettó ára 7600 euró. Ebből lejön a Szászország által nyújtott 3000 euró támogatás, így a fizetendő összeg 4600 euró.

Erre rájön még az ÁFA-körös adózás miatt a saját felhasználású áram után 6 éven keresztül fizetendő ÁFA, ez 15.000 kWh × 4,8 cent, azaz 720 euró. A kiadások végösszege tehát 5320 euró, így végül a 15 év alatt 485 euró nyereséget könyvelhetnek el. Ugyanez az összeg a jelenlegi 0,12%-os banki kamatok mellett is csak 103 eurót kamatozna, az ötéves államkötvények hozama pedig -0,61%.

Schmidték

Van a napelemes rendszereknek egy másik köre, amit érdemes még megnézni. Mint azt a Németországról szóló előző cikkünkben említettük, a következő 5 évben 176 000 fotovoltaikus rendszer fog kikerülni a támogatási rendszerből.

Őket képviselik Schmidték Münchenből, akik az elsők között telepítettek napelemeket a házukra, és jövőre megszűnik számukra a garantált átvételi ár. A szolgáltató januártól piaci áron fogja elszámolni a hálózatba feltöltött áramot, ami várhatóan 3 cent lesz kilowattóránként. A rendszerük évi 4000 kWh-t termel, ami történetesen éppen megegyezik Schmidték fogyasztásával. Ebből saját maguk használnak fel 1200 kWh-át. Vajon megéri-e nekik beruházni egy 4 kWh-s akkumulátorba, amellyel 2200 kWh-ra tudnák növelni a saját felhasználásukat?

Bevételkiesés: 1000 kWh × 0,03 euró = 30 euró
Megtakarítás: 1000 kWh × 0,85 × 0,3 euró = 255 euró
Nettó megtakarítás az első évben: 225euró

15 év alatt 3375 eurót takaríthatunk meg.

Az akkumulátor utólagos beszerzése esetén nincs mód az ÁFA visszaigénylésére, ezért a beszerzési áránál, figyelembe véve némi várható árcsökkenést is, bruttó 1000 eurós árral számolunk, amelyből levonjuk a München városa által biztosított 300 eurós támogatást, így 4 kWh × 700 euró, azaz 2800 euró költséggel számolhatnak. 15 év alatt tehát összesen 575 euró nyereséget könyvelhetnek el.

A jövő

A fenti két példa csupán egy-egy modellszámítás, amelyek azt mutatják, hogy jelenleg még pénzügyi szempontból csak egy szűk réteg számára lehet racionális döntés az otthoni energiatárolás: a támogatási rendszerből való kiesés vagy pedig magas energiaigény, alacsony mértékű saját felhasználás és nagyvonalú állami támogatás mind szükséges hozzá.

Öt év alatt megfeleződtek az árak. Forrás: energie-experten.org

2013 óta az akkumulátorok ára 60%-kal csökkent, a közeljövőben várható további árcsökkenés révén egyre nőni fog azok köre, akik megtérülő beruházásként tekintenek majd az energiatárolásra. Minden adott tehát, hogy a következő években a háztartási akkumulátorok a robbanásszerű növekedés szakaszába lépve tömegtermékké váljanak és alaposan felforgassák az energiaszektort.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.