Az oroszok is meglepődtek, milyen villanyautóra adtak támogatást

Egy rövid ideig talán tényleg elhitték az oroszok, hogy pillanatok alatt villanyautós nagyhatalommá válhatnak, ezért öntöttek temérdek mennyiségű pénzt az ország azon kevés vállalatainak egyikébe, mely elektromos autó fejlesztésére adta a fejét. Nem is hibáztathatjuk őket, egy négyszemélyes városi kisautó, akkukapacitástól függően 200-560 kilométeres hatótávolsággal, potom 7000 euróért valóban parádésan hangzik, és Oroszországban, ahol az elektromobilitást a legtöbben még a hírekből sem ismerik, könnyen komolyan lehet venni egy ilyen ígéretet. A Zettához fűzött remények most szertefoszlani látszanak, miután az állam teljesen megvonta a támogatásokat az autógyártótól.

Év végén indul a filléres orosz villanyautó gyártása

A német Wirtschafts Woche hírportál információi szerint a Russian Engineering and Manufacturing Company egyre távolabbi dátumra tolta a sorozatgyártás kezdetét a járványra hivatkozva, miközben még több támogatást kért az ipari minisztériumtól. Legutóbb közel 1,3 millió eurót, pedig még a végleges változatot sem mutatták be a döntéshozóknak, ráadásul egyre csak gyarapodott azoknak az orosz autóipari szakértőknek a száma, akik megkérdőjelezték a vállalat által ígért specifikációkat.

Azon néhány helyi újságíró benyomása sem győzte meg a minisztereket a további támogatásról, akiknek volt szerencséjük alaposabban megnézni az első prototípusokat. A bemutatott tesztpéldányok körülbelül úgy nézhettek ki, mintha Dmitry elvtárs a reggelire elfogyasztott két üveg vodkától kapott varázserővel próbált volna meg a sufniban szétszórt alkatrészekből összelegózni egy autót, csak épp a varázsigéket keverte össze nagyon. Állítólag a prezentált Zetta szerkezete hanyagul összehegesztett vascsövekből állt, amit ócska műanyag panelekkel fedett le a készítője – nemhogy egy autóra alig hasonlított, de még egy általános iskolás DIY projektbemutatón is visítva húzta volna be az egyest a tanár néni.

A villanyautó egyes részei a közeli Lada-gyárból valók, a padlót pedig egyszerű, buszokban használt linóleum borítja, vagyis rosszindulatúan megfogalmazva minden szemetet, amit csak a környékről összeszedtek, beépítettek a Zettába az oroszok. Ezt fel lehet fogni pozitívan is, hiszen legalább a környezettudatosságra odafigyeltek, és a lehető legnagyobb arányban próbáltak helyi anyagokból dolgozni, a hulladékokat újra felhasználni. Alkatrészeket egyébként kínai beszállítóktól is rendelt a cég, ám azok a koronavírus miatt nem érkeztek meg időben, ezért a hiányzó darabokat AliExpress-ről vásárolta meg a gyártó.

A gyártó honlapján egyébként van fent videó a Zetta működő prototípusáról (alább látható), amin nem tűnik ennyire drámainak a helyzet, bár való igaz, hogy nem egy mestermű az autó. A Nikola ráadásul arra is felhívta a figyelmet, hogy a valóságban nem minden az, mint ami a videón látszik. Az interneten akadnak fotók sokkal csinosabb Zettáról is, így nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan hol tart a fejlesztés, de bizonyára nem ott, ahol három hónappal az eredetileg tervezett sorozatgyártás előtt kellene.

Denis Schurowski, a vállalat alapítója úgy nyilatkozott, hogy az első példányokat sosem a közönség előtti bemutatásra szánták, és a villanyautó valójában sokkal jobb lesz, mint amilyennek most tűnik. A fejlesztést folytatni szeretné, s ha a minisztériumtól nem is kap további segélyt, akkor magánbefektetőkkel való együttműködésből vinné piacra a Zettát. Ez idáig majdnem 6 millió eurót emésztett fel a projekt, aminek körülbelül fele támogatásokból és kölcsönökből érkezett.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.