Döbbenetes az áresés a napelemes rendszerek hazai áraiban

Magyarországon a szolgáltatóknak 2005 óta kötelező átvenniük a hálózatra visszatápláló háztartási méretű napelemes rendszerek termelését. Az egyik első – vagy talán a legelső – ilyen rendszer a Szent István Egyetem gödöllői kampuszának tetejére került 2005 októberében. Az akkori viszonyok között még nagynak számító 10 kW-os rendszer részben német gyártmányú 105 wattos, részben pedig magyar gyártmányú (Dunasolar) 40 wattos modulokból készült.

2005 óta jelentősen bővült a Szent István Egyetem napelemes rendszere. Forrás: low.szie.hu

Nem hivatalosan viszont 2003-ban – akkor még engedély nélkül – épült meg az ország első hálózatra kötött rendszere, amelynek megszületéséről és működéséről beszélgettünk a tulajdonossal, Kitzinger Zsolttal a Villanyóra 47. adásában.

A következő években alig-alig telepítettek új napelemes rendszereket, és azok is szinte kizárólag pályázati forrásból valósultak meg, ma viszont már egyre több háztetőn látunk napelemeket, amelyek sokszor önerőből kerülnek fel. Ez alapján okkal feltételezhető, hogy az elmúlt 15 évben jókora áresést tapasztalhatott a lakossági napelemes rendszerek piaca. A következőkben ezt az áralakulást fogom kicsit részletesebben megvizsgálni. Ebben nagy segítségemre volt a Wayback Machine, amely megőrizte az utókor számára a telepítő cégek egykori árlistáit. A pontosabb összehasonlítás érdekében az 5 kilowattos rendszerek árait vettem figyelembe, és mivel 15 év alatt jókora pénzromlás volt, ezért az inflációval is korrigáltam őket. A kalkulációban használt árak mindig fogyasztói árak.

Mennyibe kerül ma egy rendszer?

Egy minőséginek tekinthető napelemekből és inverterből álló 5 kilowattos rendszer ára körülbelül 2 millió forinttól indul (400 ezer Ft/kWp), az olcsóbb kínai márkák választása esetén pedig 1,6 millió forintnál kezdődnek az árak (320 ezer Ft/kWp). A két érték átlaga 360 ezer Ft/kWp. Persze a határ a csillagos ég, és ahány rendszer, annyiféle ár, de a továbbiakban ez lesz a viszonyítási alap.

2005

10-15 évvel ezelőtt alig néhány cég volt a piacon, ezért a verseny is kisebb volt a mainál, az alacsony kereslet miatt pedig a telepítők az állandó költségeiket is jóval kevesebb, de többnyire jelentős állami támogatást élvező megbízás között tudták szétteríteni, így akkoriban a maihoz képest magasabb árrésekkel dolgoztak. Emellet pedig még nem árasztották el a piacot az olcsó kínai termékek, így a megrendelőknek nem sok választásuk volt, leginkább csak a drágább japán és német márkák között válogathattak.

Egy 5 kWp-os rendszer – ami az akkor még jónak számító 167 wattos panelekből állt – körülbelül 7 millió forintba került. Ez mai árakon bő 11 millió forint lenne, mivel azóta 64 százalék volt az infláció. 2020-as forintban számolva tehát a napelemes rendszerek fajlagos ára 2,3 millió forintba került kilowattonként, ez pedig 15 év alatt egy egészen elképesztő mértékű, 85%-os csökkenést jelent, annak ellenére is, hogy 27%-ra emelkedett az ÁFA, termékdíjat vetettek ki a napelemekre, és az egekbe szökött a munkaerő ára. Mindemellett ma már nemcsak hetedébe kerül egy napelemes rendszer, de a hatékonyságjavulás miatt 40%-kal kevesebb helyet is foglal el a háztetőn.

2005-ben egy 167 Wp-os panel wattonként 2200 Ft-ba került, ma egy drágább napelem wattonkénti ára is ennek a tizede.

Tizenöt évvel ezelőtt egy 5 kW-os német gyártmányú inverter 950 ezer Ft, mai árakon 1,5 millió Ft volt. Ma egy hasonló minőséget képviselő inverter ennek a harmadába kerül.

2010

Tíz évvel ezelőtt egy 5 kilowattos rendszer körülbelül 5 millió forintba, 2020-as forintra átszámítva 6,4 millió forintba került, és ezért az árért már 220 wattos paneleket kaphattunk. A fajlagos ár körülbelül 1,3 millió forint volt kilowattonként, ami 70%-os árcsökkenést jelent 10 év alatt.

A napelemek ára, amely akkoriban 1000 Ft volt wattonként, reálértékben körülbelül 85%-kal csökkent tíz év alatt, az inverterek ára pedig közel 25%-kal.

2015

Öt évvel ezelőtt egy 5 kWp-os rendszer inflációval korrigált ára körülbelül 2,4 millió forint volt, ami kilowattonként 480 ezer Ft, ez pedig 25%-os árcsökkenésnek felel meg. Ez a csökkenés részben annak is köszönhető, hogy az elmúlt években elárasztották a piacot az olcsó kínai termékek.

A 2015-ben elterjedt 250 wattos napelemek ára a felére csökkent, az inverterek nominális ára nem változott lényegesen, de ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor ez egy közel 10%-os csökkenésnek felel meg.

Sokan úgy érzik, hogy az elmúlt 3 évben már nem csökkent a napelemes rendszerek ára, ez azonban nem így van. Reálértékben a forintgyengülés dacára is körülbelül 12%-kal lettek olcsóbbak 2017 óta.

Még több szám

Az elmúlt 15 évet három 5 éves szakaszra osztottam, és megnéztem, hogy melyik szakaszban hány százalékot csökkent a napelemes rendszerek ára:

Amint az várható volt, a napelemes rendszerek árának csökkenése magával hozta a kereslet megnövekedését. Ahogyan az a lenti grafikonból kitűnik, 2015 körül értük el a görbe térdét, amikor a megtérülési idő beesett 15 év alá. A grafikon és az előbbi táblázat emellett rávilágít egy fontos jelenségre is: azonos körülmények között (jelen esetben a szaldós elszámolás mellett) minden egységnyi árcsökkenés egyre nagyobb keresletet generál, azaz egyre meredekebb a növekedés.

Arra is kíváncsi voltam, hogy a megtérülési idő hogyan változott az idők során, ezért a mindenkori lakossági áramtarifa és a várható éves termelés alapján kiszámoltam egy hozzávetőleges megtérülési időt. Ebben az esetben nominális megtérülést számítottam, ami a legelterjedtebb számítási mód a lakossági napelemes rendszerek esetében. Az első 10 év után belekalkuláltam egy inverter cserét, ahol is egy 5 kW-os inverter árát 2020-ban 500 ezer Ft-nak, 2025-ben 450 ezer Ft-nak, 2030-ban pedig 375 ezer Ft-nak vettem, a csere munkadíja 100 ezer Ft, ezen kívül pedig még egy további 100 ezer forintos javítási költséggel számoltam 20 év után.

A napelemes rendszerek terjedésének egyik fő gátja az, hogy egy viszonylag nagy összeget kell előre kifizetni. Ezért megnéztem azt is, hogyan viszonyult az idők során a telepítési költség a fizetésekhez. A KSH oldalán megtalálható adatok alapján kiszámoltam, hogy melyik évben hány havi bruttó bérbe került 1 kWp telepítése.

Végül készítettem egy hozzávetőleges számítást arra is, hogy egy 5 kilowattos napelemes rendszerrel megtermelt áramnak hogyan alakult a fajlagos ára az elmúlt 15 évben. Ehhez a költségeket a megtérülési idő számításánál alkalmazott módszer szerint vettem figyelembe, de itt mindent 2020-as forintban számoltam. A rendszer élettartamát 30 évnek vettem, és ez alatt 150 000 kWh megtermelt árammal számoltam. A költségeket a teljes élettartam alatt megtermelt áram mennyiségével elosztva kaphatjuk meg az áram fajlagos önköltségi árát.

Ez a 16 Ft/kWh-s ár azt jelenti, hogy ma már gyakorlatilag alig veszítünk valamit (csupán 3 Ft-ot kilowattóránként) azon, ha túlméretezzük a rendszerünket. Ha például a rendszerünk az élettartama alatt 5000 kWh túltermelést produkál, azt mindössze 15 ezer forintunk bánja. Ellenben ha 5000 kWh-val többet fogyasztunk a termelésünknél, a jelenlegi árakon 100 ezer forintot bukunk – az önköltségi ár, és lakossági tarifa különbözetét. Ezt érdemes figyelembe venni a rendszerünk méretezésekor.

Extrapoláció

Ismerni a múltat persze szép és jó, de vajon mit jelent mindez a jövőre nézve? Az elmúlt évek lassulásából nem vonnék le messzemenő következtetéseket, mert a makrotrendek csak hosszú távon tudnak érvényesülni, rövid távon viszont bármi eltérítheti őket. 2003 és 2008 között például a globális szilíciumhiány miatt stagnáltak az árak, mégis nagy hiba lett volna ebből arra következtetni, hogy véget ért napelemek árának csökkenése. Ugyanakkor viszont vannak olyan makacsabb költségelemek (pl. munkadíj, kiszállási díj), amelyek miatt az eddiginél lassabb lehet a defláció. Mindezeket figyelembe véve kísérletet teszek a költségalakulás extrapolálására a következő 15 évre.

A napelemes rendszerek száma Magyarországon is exponenciálisan nő, a keresletet tovább fűti a szaldós elszámolás küszöbön álló kivezetése, a jövőre várható beruházási támogatás, és ezen felül még a naperőművek piaca is egyre több erőforrást köt le. Jelenleg tehát keresleti piac van, ahol a telepítők legfőbb gondja nem az, hogyan adják el a termékeiket, hanem az, hogyan bővítsék a kapacitásaikat. Elég felmenni valamelyik állásportálra, és sorakozni fognak a napelem szerelői állásajánlatok. Ezek alapján a következő 3 évben nem számítok lényeges változásra az árakban, sőt egyes cégek esetén a kisebb áremelés sem elképzelhetetlen.

2024-től azonban a lakossági szegmensben – állami beavatkozás hiányában – visszaesés várható, ami áresést fog hozni. A kevésbé hatékony cégek elhagyják a piacot, a többiek racionalizálnak, a profitmarzsok szűkülnek. Ilyen körülmények mellett én 5 éves időtávon egy 25%-os árcsökkenést tartok reálisnak, ami 270 ezer forintos fajlagos árat jelentene kilowattonként.

A technológiai és üzleti innovációk tovább fogják csökkenteni a költségeket, de az elmúlt 10 és 15 évhez képest valamivel lassabb ütemben. A 2010 óta tapasztalt 70% után 2030-ra egy 45%-os mérséklődést látok reálisnak, ami 200 ezer forintos fajlagos árat jelent. 2035-re pedig a korábbi 85% után újabb 70%-kal lehetnek alacsonyabbak az árak, ami már egy 100 ezer Ft körüli árat jelentene kilowattonként.

Forrás: Tesla

Ez persze csak spekuláció, de a játék kedvéért tegyük fel, hogy így lesz. Mit jelentene ez a napenergia fajlagos ára szempontjából, és hogyan aránylana a bérekhez?

Az elmúlt 15 évben a válság ellenére is 40%-ot meghaladó mértékben emelkedtek a reálbérek, ha a következő 15 évre is hasonló növekedéssel számolunk, akkor hozzávetőleg 500 ezer Ft lesz a bruttó átlagfizetés. Ebben az esetben kilowattonként körülbelül egyheti bérünkért vásárolhatunk napelemes rendszert, míg 2005-ben ez a szám 260 nap volt.

Az előállított napenergia 2035-ös fajlagos ára ebben a modellben 5 forintra jön ki.

Hihetetlennek hangzik? Pedig az MIT tudósai 2013-ban végeztek egy, az enyémnél sokkal szofisztikáltabb számítást, amely szerint Amerikában 2020-ban 6 cent, 2030-ban pedig 2 cent/kWh lehet az ára a háztetőn megtermelt napenergiának. A számításuk eddig kiállta az idő próbáját, mert a 2020-as értéket elég jól eltalálták.

Természetesen nem kell elhinni ezeket a számokat, még én magam sem gondolom, hogy minden pont így fog alakulni. Tekintsünk ezekre a számokra inkább úgy, mint egy lehetséges jövőre, ahol az energia a mainál sokkal tisztább és megfizethetőbb.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.