Gyermekeink jövőjéről döntenek a glasgow-i klímacsúcson

Október 31-én vasárnap megkezdődött az Egyesült Nemzetek Szervezetének 26. klímacsúcsa, amely az Egyesült Királyság szervezésében kerül megrendezésre Glasgow-ban. A röviden csak COP26 néven emlegetett eseményen korunk legsúlyosabb globális problémájáról tanácskoznak a világ vezetői, és a legszennyezőbb iparágakra meghatározott célkitűzésekkel igyekeznek egy olyan pályára állítani a világ gazdaságát, amellyel elkerülhető lenne az emberiséget fenyegető klímakatasztrófa.

Forrás: Karwai Tang/ UK Government

Hogy pontosan mit is jelent ez a katasztrófa, azt nem könnyű elképzelni: a szélsőséges időjárási viszonyok a Föld legsérülékenyebb területein már jelenleg is katasztrofális mértékűek, az ebből adódó élelmiszerhiány és áremelkedések, az új betegségek megjelenése, és a migráció pedig világszerte politikai, gazdasági, és társadalmi feszültséghez vezet. De a helyzet ennél csak rosszabb lesz, amikor több milliós városokat önt el a víz, és teljes országok sivatagosodnak el. A klímakutatók abban egyetértenek, hogy a szén-dioxid-kibocsátásunk jelenlegi szintjén már azonnali, drasztikus intézkedések mellett is elkerülhetetlen, hogy a bolygó légkörének melegítése súlyos következményekkel járjon, ám hogy a klíma megváltozása mekkora csapást mér civilizációnkra, azt még képesek vagyunk befolyásolni.

Ezért ült össze körülbelül 120 ország vezetője, hogy a világ első klímakonferenciája után 26 évvel ismét nekifussanak közös nevezőre jutni kibocsátásaikat illetően, és hogy olyan vállalásokat fogalmazzanak meg, amelyekkel az ipari forradalom előtti szinthez képest a globális átlagos hőmérséklet-emelkedés 1,5°C alatt tartható – a tudósok szerint az ezt meghaladó növekedés esetén visszafordíthatatlan károkat okozunk bolygónk ökoszisztémájában. A 2015-ös párizsi klímaegyezményben az aláíró államok vállalták, hogy „jóval 2°C alatt tartják” a hőmérséklet-emelkedést, és „törekedni fognak” arra, hogy 1,5°C legyen a plafon. A glasgow-i konferencián a francia fővárosban tett vállalások óta eltelt időszakban elért eredmények értékelésére is sor kerül.

Forrás: Alan Harvey/ UK Government

A klímakatasztrófa visszafordíthatatlan következményeit leginkább a biodiverzitáson keresztül érthetjük meg. A szakértők optimisták abban, hogy amennyiben túl is lépjük az 1,5°C-os határt, a globális felmelegedés akár vissza is fordítható a megfelelő technológiák alkalmazásával. A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb „technológiák” a fák, de már léteznek olyan berendezések, amelyekkel ki lehet vonni a légkörből a szén-dioxidot. A gond ezzel az, hogy azok az állat-, és növényfajok, amelyek a klímaváltozás miatt kihaltak, örökre kihaltak maradnak. És ezzel nem csupán az ökoszisztéma fenntartásához való hozzájárulásuk vész oda, de az a tudás is, ami az emberiség fejlődését szolgálhatná. Röviden és tömören: fogalmunk sincs arról, hogy például egy fel nem fedezett békafaj az Amazonas-medencében milyen betegségre hordoz gyógyírt a vérében.

Forrás: Karwai Tang/ UK Government

A COP26 elsődleges célja tehát a mitigáció, azaz olyan célok kitűzése 2030-ra, amelyekkel 2050-re megvalósítható a teljes karbonsemlegesség. Emellett, mivel a klímaváltozás hatásai már most is érzékelhetőek, az adaptáció is különösen fontos: az ökoszisztéma védelme és megőrzése, valamint a mezőgazdaság és az infrastruktúra felkészítése a klímaválság csapásaira kiemelten nagy jelentőségű abban, hogy az emberek megélhetése és élete ne forogjon kockán. A COP26 célkitűzései között szerepel továbbá, hogy a mitigációs és adaptációs célok eléréséhez a fejlett országok egy legalább 100 milliárd dolláros keretet biztosítsanak évente a fejlődő országok támogatására, valamint hogy a kormányok, vállalatok, és a civil társadalom összedolgozzanak a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.

A légköri CO₂-szintjének növekedésének megállítását az ENSZ négy fő célkitűzéshez kapcsolja:

1. a kőszénfelhasználás kivezetésének felgyorsítása;
2. az erdőpusztulás megfékezése;
3. az elektromos járművek terjedésének felgyorsítása;
4. a megújuló energiákba való befektetések ösztönzése.

Tegnap meg is született a klímacsúcs eddigi legfontosabbnak vélt megállapodása, mely a 2. ponthoz kapcsolódik: több mint 100 ország vezetője ratifikálta, hogy 2030-ra megállítják és visszafordítják az erdőirtást. Az aláírók között szerepel az amazonasi esőerdő pusztulásáért felelős Brazília is, annak ellenére, hogy Jair Bolsonaro brazil elnök személyesen nem vesz részt a konferencián. Mindazonáltal a Greenpeace aggodalmát fejezte ki a megállapodás iránt, hiszen szerinte ez nem más, mint zöld lámpa további közel egy évtizednyi erdőirtásnak, ráadásul semmi sem garantálja, hogy az államok, különösképpen a marhatenyésztésből élő Brazília, nem fognak kihátrálni belőle.

Forrás: Karwai Tang/ UK Government

Az elektromos járművekről szóló 3. pont tekintetében egyébként az Egyesült Királyság különösen jó példát mutat a világ számára, hiszen 2030-ban betiltja az új, benzines és dízeles meghajtású autók értékesítését. Egységes európai, vagy globális céldátum azonban továbbra sem létezik, márpedig a globális szén-dioxid-kibocsátás 24%-áért a közlekedés felel. Ezen belül a közúti járművek adják a CO₂-kibocsátás közel 75%-át, így ideális lenne a szennyező belsőégésű motoros járművek értékesítésének mielőbbi betiltása.

A Villanyautósok Világszövetsége (GEVA – Global EV Drivers’ Alliance) azzal a céllal alakult meg, hogy ösztönözze az elektromobilitás terjedését, és most, a glasgow-i klímacsúcs idején felszólítja a résztvevő országok vezetőit, hogy kötelezzék el magukat, hogy 2030-ra minden új jármű konnektorról tölthető, 2035-re pedig zéró kibocsátású legyen. A nyilatkozatot, amelyet bárki aláírhat, kifejezve támogatását a nemes cél iránt, villanyautós konvoj vitte a konferenciára. Bízunk benne, hogy rövidesen a közlekedési szektort érintően is születik megállapodás a felek között.

Magyarország is tagja a világszövetségnek, mely megszabadulna a hagyományos autóktól

A szervezők egyébként igyekeztek a november 12-ig tartó rendezvény lebonyolítását is környezetbarát közlekedési eszközökkel megvalósítani, így közel 250 Jaguar I-PACE villanyautó állt szolgálatba a résztvevők szállításához. A skóciai rendőrség emellett speciálisan rendfenntartó célra átalakított, tisztán elektromos meghajtású Harley-Davidson LiveWire motorkerékpárokkal kíséri az államfőket.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.