Tíz évvel ezelőtt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett adatok alapján arról számolhattunk be, hogy a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) száma évről évre duplázódik és ennek eredményeként 2015 végén már 15.226 rendszer csatlakozott az áramszolgáltatók hálózatához, amelyek összteljesítménye meghaladta a 127 MW-ot. Ez utóbbi érték megegyezik egy közepes méretű gázerőmű teljesítményével, hozzátéve persze, hogy a napelemek éves szinten azért kevesebbet termelnek, mint egy jól kihasznált gázturbina. A 127 MW önmagában tehát inkább csak egy biztató kezdet volt, mintsem jelentős hozzájárulás az ország energiaellátáshoz, ami viszont a leginkább okot adhatott a reményre, az a gyors növekedési ütem volt. Mi történt az elmúlt tíz évben? A lakossági pályázatok, a kamatmentes hitel, az áram árának emelkedése és persze mindenek előtt az egyre olcsóbbá váló napelemek jókora lökést adtak a háztáji kiserőművek telepítésének. Bár 2015-öt követően nem évente, hanem „csak” kétévente duplázódott meg a számuk, ez is elég volt ahhoz, hogy 2022-re a helyi napelemes túltermelés gondot okozzon az elosztó hálózat számára, ezért átmeneti időre csatlakozási stopot vezettek be. De mekkora is volt ez a növekedés? Lássuk a számokat! 2015-ben még csupán 15 ezer háztartási méretű napelemes rendszer működött az országban, 10 évvel később a számuk már meghaladta a 320 ezret. Ez huszonegyszeres növekedés, amelynek a leggyorsabb, leglátványosabb szakasza a Covid időszaka alatt zajlott. A MEKH korábbi adatai szerint ezeknek a rendszereknek körülbelül a 80 százaléka volt a lakosság tulajdonában (a többi céges vagy közületi), így ha 250 ezer lakossági napelemes rendszerrel és 4,1 millió háztartással számolunk, akkor ma hozzávetőleg az otthonok 6%-a rendelkezik napelemekkel. Hasonló mértékű változást látunk a HMKE-k teljesítményében is, amely tavaly már meghaladta a 2900 MW-ot – ez majdnem a másfélszerese Paks teljesítményének. Persze a napelemek éves szinten jóval kevesebb energiát termelnek, mint egy hasonló kapacitású atomerőmű, de a hozzájárulásuk az ország villamosenergia-termeléséhez így is jelentős. Tíz évvel ezelőtt a háztetőkön megtermelt áram mennyisége a hálózat szempontjából még kerekítési hibának számított, ma viszont már eléri a 8 százalékot. Ez több villamos energia, mint amennyit szénből állítunk elő, de legalább ilyen fontos az is, hogy ezeknek a rendszereknek köszönhetően kevesebb földgázt kell importálnunk. Bár tíz éves időtávon látványos volt a fejlődés, nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy az elmúlt két évben nagyot fékezett a növekedés. A csatlakozási stopnak nyilvánvalóan nagy szerepe volt a lassulásban, ám ezt 2024-ben az ország nagy részében feloldották, mégsem pörögtek fel az új telepítések. Ennek az oka pedig az, hogy az időközben bevezetett bruttó elszámolásban a betáplált energiáért fizetett 5 forintos kilowattóránkénti ár nevetségesen alacsony. Ez az átvételi ár és a rezsicsökkentés együttesen azt eredményezték, hogy ma Magyarországon csak ritka esetekben éri meg önerőből háztartási célú napelemes rendszert telepíteni. Amíg a feltételek nem javulnak, addig ebben nem is várható változás, így pedig ma már nem érvényes az a tíz évvel ezelőtti állítás, amely szerint meglepően népszerű a napelem a háztartások körében. Meglepő mértékben terjed a napelem dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
