Villanyautó teszt: Mercedes-Benz EQB 350 4MATIC

A Mercedes-Benz EQB több szempontból is egy fontos típus. Ez az első tisztán elektromos autó, amit hazánkban gyártanak, és azon kevés elektromos személyautó egyike, ami akár 7 személy szállítására is képes. Ez utóbbit ráadásul úgy, hogy nem kell óriási batárral manőverezzünk a városban, mégis kellemes komfortot kapunk. Az autót tavaly már többször láttuk nyilvános töltőkön, hiszen a magyar mérnökök is aktívan tesztelték a kecskeméti gyártás első példányait, egy hónapja pedig be is ülhettünk az autóba néhány órára. Akkor az első benyomásaimat az alábbi cikkben foglaltam össze. A teljes kép megismeréséhez mindenképpen ajánlom annak a cikknek az elolvasását is.

Villámteszt: Mercedes-Benz EQB 350

A Mercedes GLB-vel azonos felépítményen és karosszérián osztozó autó egy kicsit nagyobb, mint a már korábban általunk is bemutatott EQA, így jól beillik a mostanában megjelent középkategóriás elektromos szabadidő autók sorába.

Az eredetileg hagyományos hajtáslánchoz tervezett autó szögletes formája jól pakolható, méretes csomagtartót rejt, amibe akár két extra ülés is kérhető. Nyilvánvalóan nem kisbuszos térkínálatra kell számítani, de ha városban néha 1-2 extra gyerek miatt kell még egyszer fordulni, akkor olyankor jól jöhet a csomagtér padlójából kihajtható két ülés.

Érdekes, hogy bár nagynak tűnik, ezt a képet valószínűleg a szögletes forma erősíti, hiszen a vetélytársaihoz képest egyáltalán nem számít nagynak. Egyedül magasságban lő túl rajtuk, széltében is és hosszában is inkább kisebb azoknál. Persze ezek annyira kicsi különbségek, amit bent kevéssé lehet érezni.

Bár a Tesla Model Y hétüléses verzióját élőben még nem láttuk, sejthető, hogy a leghátul ülőknek az EQB-ben lehet több fejterük. Az biztos, hogy a csomagtér ajtó üvegéhez mindkét modellben nagyon közel lesznek a leghátra beülők, de ez minden ilyen jellegű autónál így van.

Belső

A beltér senkinek sem okoz meglepetést, aki ült mostanában középkategóriás Mercedesben. Bár elsőre azt mondtam én is, hogy ez ugyanaz, mint az EQA belseje volt, azért a műszerfal egy nagyon picit más. De az eltérés dizájn jellegű. Maradtak viszont műszerfal alapvető jellegét megadó légbeömlő nyílások, amiknek az éjjeli megvilágítása továbbra is zavaróan tükröződik az oldalablakokon.

Az utastér viszont rendkívül kényelmes. Az első ülések sokféleképpen állíthatók, de elektromos vezérlést csak a deréktámasz kapott. Az ülőlap a megszokott le-fel, illetve előre-hátra állításon túl dönthető is, és van rajta combtámasz hosszabbítás is. Viszont mindezt kézzel kell állítani, mint ahogy a háttámla dőlésszögét is. Ha valaki többnyire egyedül használ egy ilyen autót, akkor ez abszolút nem lesz gond, hiszen elég egyszer, az autó átvételekor megejteni az állítást. De ahol ez egy családi autó lesz két potenciális sofőrrel, ott jól jönne az elektromos állítás és a memória funkció is. Természetesen rendelhető ilyen az autóba, a cikk írásának időpontjában a két első ülés elektromos állítása és a vezető oldali memória funkció felára 316 ezer forint.

Amit viszont sem az autóban, sem pedig az extra listán nem találtam, az a kormányfűtés, illetve a hátsó ülések fűtése. Persze lehet élni nélkülük, de ezek olyan kellemes extrák, amik szinte semmibe sem kerülnek, mégis sokat dobnak az autó komfortján. Pedig az elöl ülők ülésfűtése nagyon pöpec. Pillanatok alatt felfűt, majd szépen lassan veszi vissza a teljesítményt, egy idő után pedig automatikusan ki is kapcsol.

Persze ennek az autónak az egyik erőssége nem az első, hanem a hátsó üléssor, illetve üléssorok. A hétszemélyes változatban a második üléssor egy sínen előre-hátra mozgatható, és a háttámla dőlésszöge is állítható. Ez utóbbi mindhárom ülésen külön-külön is, bár ennek csak korlátozott mértékben van értelme, hiszen a középső ülés nem teljes értékű, inkább csak jelképes, ezért nem érdemes nagyon a két oldalán lévőktől eltérően beállítani. Ennek inkább ott van jelentősége, hogy a harmadik üléssorra így bármelyik oldalról be lehet szállni.

A csomagtartó padlójából kihajtott harmadik üléssor egyébként meglepően kényelmes és viszonylag tágas. A két ülés egymástól függetlenül is kihajtható, így ha csak egy extra ülésre van szükség, akkor marad hely a csomagoknak is. A leghátul ülőknek jut egy-egy pohártartó és egy-egy USB csatlakozó is. Az ülés hátlapja nem túl magas, de a kihúzható fejtámlával bőven kiszolgálja a maximum 165 cm magas utasokat (ekkora magasságig ajánlja ezeket az üléseket a gyártó). Én 172 cm-es magassággal is könnyedén beültem, de egy Veresegyház-Budapest úton a nálam magasabb gyerekeknek sem volt gondja a hellyel.

Ami nehézkes, az a beszállás. Az ajtónyílás nem nyúlik eléggé hátra. Minél idősebb vagy nagyobb valaki, annál nehezebben fog tudni ezzel megbírózni. A gyerekek mindenesetre megoldották.

A csomagtartó méretes, és szerintem elégséges egy ilyen autóhoz, de a két extra ülés azért jelent némi kompromisszumot. A padló alatt jellemzően elérhető tároló rekeszek helyét elfoglalják az ülések, csak a leghátsó kb. 15 cm-es sávban marad hely. Ide épp csak befér az Type 2 – Type 2 kábel, de a csomagtér fedő rollót, vagy a csomagtér szőnyeget kihajtott 6. és 7. ülések mellett már nincs hova tenni. Ezek azt a kevéske kis csomagteret is teljesen elfoglalják, ami a leghátsó ülések mögött marad. Csodák tehát nincsenek.

Ezen legkönnyebben úgy lehetett volna javítani, ha a kocsi orrába, a meghajtás fölé is kerül egy csomagtartó. Hely lett volna rá, a Mercedesnél azonban úgy gondolták, hogy nem tervezik át ezt a részt a hagyományos meghajtású változathoz képest. Az egyértelműen látszik a motortéren, hogy egy kis átszervezéssel sokkal kompaktabban is meg lehetett volna oldani a csövezést és kábelezést, így bőven lett volna hely egy méretes tárolórekesznek. Kár, hogy ezt a ziccert kihagyták.

Gyakorlatban

Lehet, hogy sokat kritizáltam egy-egy részletmegoldást az EQB-n, de vezetni nagyon jó az autót. Könnyedén siklik, nagyon jól gyorsul, és viszonylag csendes. A futómű hangolása remek, és a nagy kerekekkel jól kisimítja az úthibák jelentős részét. Azt többen is megjegyezték, hogy a gázadást szokni kell, mert nagyon hirtelen ugrik, de néhány elindulás után mindenki belerázódott. Még mindig jobb, mintha lomha lenne. Beszállás után a rendszer még nem indul el, amikor a sofőr kulccsal a zsebében a fékre lép, az indításhoz még mindig meg kell nyomni a Start/Stop gombot.

A kormányoszlop jobb oldalára tett irányváltó kar viszont még mindig a legjobb megoldás az előre- és a hátramenet kapcsolására. Nem foglal sok helyet, kéznél van, és nagyon intuitív a használata. A dizájnja elsőre kicsit egyszerűnek tűnhet, de nagyon minőségi nem csak a kivitele, de a működése is.

Az utóbbi időben több típusnál is dicsértem az adaptív visszatöltés funkciót. Ez az a megoldás, ami az előttünk haladó illetve a megközelített kereszteződés függvényében dönt arról, hogy gázelvételkor hagyja kigurulni az autót, vagy erősebb regeneratív fékezést bekapcsolva inkább lassítja a járművet. Ha jól működik, akkor ez egy nagyon jó funkció, de úgy tűnik, hogy nehéz jól behangolni. A Mercedes-Benz EQB-ben néhány tíz km használat után kikapcsoltam, mert valahogy nem olyan volt a lassítás dinamikája, mint ahogy arra én számítottam volna. Reméljük igazítanak majd rajta, mert ez a funkció ha jól működik, akkor nagy segítség, főleg a városi forgalomban.

Az autó beépített navigációja ügyesen számol a töltésekkel is, és menet közben is képes újraszámolni és egy töltést beiktatni, ha a beállított cél egyébként nem lenne elérhető. A beállított célpontnál és töltőnél a rendszer azt is kiírja, hogy oda várhatóan hány százalékos töltöttséggel fogunk megérkezni.

Zajszint

Az előbb nem átallottam azt írni, hogy „viszonylag” csendes. A villanyautókkal mindig az a baj, hogy mivel a meghajtásnak csak minimális hangja van, minden más zajt sokkal jobban észreveszünk benne. Így elkezd zavarni a beszűrődő gördülési zaj meg a szélzaj. Persze aki először ül be villanyautóba, annak mindegyik hihetetlenül csendes lesz, de egymás után beülve több típusba azért érezni a különbséget közöttük. Az utóbbi időben a fogyasztásteszttel egy időben műszerrel is lemérem az adott sebességnél tapasztalható zajszintet is. A méréseket az autópályának mindig ugyanazon a szakaszán végzem, így az autók adatai egymással egészen jól összehasonlíthatóak. Persze a téli-nyári gumi közötti különbséget nehéz kiszűrni, így a lenti adatok értelmezésekor érdemes ezt is figyelembe venni.

Mindenesetre az EQB nem számít kiemelkedően csendes autónak, valahol félúton lehet a közismerten rosszul hangszigetelt Tesla Model Y és a viszonylag csendes BMW iX3 között. Ez nem csak a számok alapján, de érzésre is így van.

Fogyasztás

A Mercedes-Benz EQB 350 4MATIC a mai mezőnyben a kisebb akkus autók közé tartozik, pedig abszolút értékben a nettó 66,5 kWh (bruttó 69,7 kWh) nem számít kicsinek. Inkább az autó méretét és a vetélytársakat nézve tűnik kevésnek. 200 km-es hatótávra tisztán autópálya tempóban még -5 °C-ban is képes, melegebb időben, nyári gumival pedig biztosan emelkedni fog a hatótáv. Az autót elvittük egy hosszabb útra is, annak az eredményéről egy külön cikkben majd fogunk beszámolni. Annyit elöljáróban elárulhatok, hogy vetélytársakénál picivel kisebb akku nem okoz komoly hátrányt az EQB-nek.

Töltés

Az EQB töltőnyílása a jobb hátsó sárvédőre került. A CCS csatlakozót a nyílás fedelén túl egy két részletben nyitható ajtó is védi. Ha váltakozó árammal (AC) akarjuk tölteni az autót, akkor csak a felső ajtót kell kinyitni, ha egyenárammal (DC), akkor pedig mindkettőt. Ezeket az ajtókat külön kell becsukni, a külső fedél bezárása nem csukja be őket. A töltőnyílásba megvilágítás nem került, így sötétben nem könnyű betalálni a csatlakozóba.

Váltakozó áramról egyébként 11 kW-tal tölthető (3×16 A), de egy fázisról elfogadja a 7,4 kW-ot (1×32 A) is. Egy teljesen lemerült EQB-t AC töltőn 11 kW-ról kb. 6 óra, 7 kW-ról közel 10 óra feltölteni. Egy éjszaka vagy egy munkanap alatt tehát egy egyszerűbb falitöltővel is könnyedén pótolható a napközben elhasznált energia.

Egyenáramon a töltési teljesítmény maximuma 109 kW, amit 7%-os töltöttségnél ér el. Viszont 10%-tól 60%-ig végig 100 kW körül mozog a teljesítmény, és még 80%-nál is 82 kW. Parádés. Ez azt jelenti, hogy az EQB-val nem kell matekozni, hogy egy hosszabb úton mikor érdemes megállni kávézni (tölteni). Szinte bármikor lehet, egységnyi idő alatt szinte mindig ugyanannyi energia kerül az akkuba.

10%-nyi energia betöltése 10 és 70% között végig szinte azonos időt vesz igénybe, de a töltés 70 és 80% között sem lassul drasztikusan. 80% fölé természetesen az EQB-t sem feltétlen éri meg tölteni, de 80%-ig bármilyen töltöttségnél megéri feltenni. 10-től 80%-ig a töltés kevesebb mint 31 percet igényel, de a 90%-os szint eléréséhez sem kell 39 percnél többet várni. Ezzel a töltési görbével jól lehet kompenzálni a kisebb akkuból eredő hátrányokat.

Érdemes megjegyezni, hogy a Mercedes-Benz EQA 250 tavaly egy picit más töltési görbét mutatott. Alacsonyabb töltöttségi szinten, 24-27% között 114 kW-ig is felkúszott, de hamarabb elkezdett visszaesni. Ennek ellenére a 10-től 80%-ig tartó töltés hossza percre pontosan azonos volt az EQB-nél mérttel.

Villanyautó teszt: Mercedes-Benz EQA 250

Önvezetés

Mivel ebben a példányban nem volt kettes szintű önvezetést megvalósító sávtartás és adaptív tempomat, így ezt a funkciót most nem tudtam tesztelni. Szerencsére a Mercedes vezetői asszisztensét tavaly az EQA-ban sikerült kipróbálni, akkor a rendszer képességeiről egy videó is készült.

Kéne?

A Mercedes-Benz EQB formailag elég megosztó autó. Van aki szerint nagyon esetlen, a szögletesebb formák rajongói viszont nagyon kedvelik. Én inkább ez utóbbi csoporthoz tartozom. Mivel az alapját egy hagyományos meghajtáshoz tervezett autó adta, nagyon meg lehetett kötve a mérnökök keze, de ennek ellenére sikerült egy nagyon remek villanyautót összehozni. Klasszikus Mercedes egy jó elektromos hajtással. Ez a méretkategória az elektromos autók piacán sokszereplős, így minden résztvevőnek meg kell küzdenie a vevők figyelméért. Viszont az EQB rendelkezik egy olyan ütőkártyával, amivel a többi modell nem: elérhető hétüléses változatban is. Lehet, hogy nem tökéletes villanyautó, de nagyon jól kombinálja a keresett képességeket, így szinte biztos, hogy az EQB a gyártó által kijelölt célcsoportban tarolni fog.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.