PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIyMDg0M182M2IzOWE5YmE5IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjIwODQzXzYzYjM5YTliYTknLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA1L2N1cHJhLXJhdmFsLWJhbm5lci1tb2JpbGUtNjAweDUwMC0xMC0xLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDUvY3VwcmEtcmF2YWwtYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLTMwLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDUvY3VwcmEtcmF2YWwtYmFubmVyLTEzMDB4NjAwLTMwLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Németország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Románia, Szlovákia, Bulgária és Görögország egy olyan elképzelésen dolgozik, amely a villamosenergia-összeköttetések kiterjesztése révén járulna hozzá a hálózat stabilitásához, és lehetővé tenné több megújuló energiaforrás integrálását. Angelin Csacsev, a bolgár villamosenergia-rendszerüzemeltető (ESO) ügyvezető igazgatója szerint a zöldáram-folyosóra vonatkozó kezdeményezést október 16-ig nyújtják be az Átviteli Rendszerirányítók Európai Hálózatának (ENTSO-E) – írta a Balkan Green Energy News. A projekt lehetővé tenné a napenergia túltermelésének átvitelét a kontinens délkeleti részéről, ahol egyes területeken 1 kWp napelemes kapacitás évi 1700-1800 kWh-t képes termelni, az olyan országokba, mint Lengyelország és Németország, ahol csak évi 900 kWh-t, tette hozzá Csacsev egy, a szárazföldi szélenergia-potenciálnak szentelt szófiai kerekasztal-beszélgetésen. Ugyanakkor a beruházásnak köszönhetően az északi szélerőművek is képesek lennének a felesleges villamos energiát Európa déli felére eljuttatni.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIyMDY5Nl81YjUxYTRlNDA0IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjIwNjk2XzViNTFhNGU0MDQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA1L2N1dG91dC1qYXZpdG90dC12ZWdzby0yMDI2LTA2LTAxLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDUvY3V0b3V0LWphdml0b3R0LXZlZ3NvLTIwMjYtMDYtMDEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SUZSQU1FIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNraW1waS9OMTAwMzA1NS40MTgyNTgwT1RILVZJTExBVS1ST1MtTS9CMzU3ODk1MTguNDQ3NzQ5NzM5O2RjX3Rya19haWQ9NjQxMTM3MjAxO2RjX3Rya19jaWQ9MjU1ODAwODEzO29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ Csacsev azt is elmondta, hogy a megújuló energiaforrások Bulgáriában idén nyáron több alkalommal is felülmúlták az ország Kozloduj atomerőművének villamosenergia-termelését. Rámutatott azonban arra is, hogy a napenergia kiegyenlítéséhez szélerőművekre van szükség. Az elmúlt másfél évben több mint 1,7 GW-ot kapcsoltak a hálózatra megújuló energiaforrásokból, és az év végéig további akár 300 MW-ot is várnak – jegyezte meg az ESO vezetője. Julian Popov bolgár környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint az országnak együtt kell működnie Görögországgal, Romániával, a Nyugat-Balkánnal és Ukrajnával a szélenergia-ágazat fejlesztésében. Mint azt egy korábbi cikkünkben már részletesebben is kifejtettük, természeti adottságainak köszönhetően Görögország lehet a dél-kelet-európai térség új energiaközpontja. Az országban a szélenergia aránya tavaly 21%-ot ért el a villamosenergia-mixen belül, a napenergia pedig 13%-on állt, mindkét érték top 10-es helyezést ér a világranglistán. A nap- és a szélenergia együttesen 34%-ot tett ki 2022-ben, amivel a hellének még Németországot is megelőzték. Kép: globalsolaratlas.info A görög kormány idén januárban frissítette a nemzeti energia- és klímatervét, mely szerint a szárazföldi szélerőművek jelenlegi 4,5 GW-os kapacitását hét éven belül 7,1 GW-ra növelnék, amihez hozzájön még további 2,7 GW tengeri szélerőmű. A naperőművek jelenlegi 5,1 GW-os kapacitása 14,1 GW-ra növekedhet, ezen kívül üzembe állna még további 1 gigawattnyi egyéb megújuló energiát hasznosító erőmű (víz, biomassza, biogáz és geotermia). Ahhoz azonban, hogy a Peloponnészoszi-félsziget valóban egy regionális energiaközpontként funkcionáljon, na és persze ahhoz is, hogy a helyi hálózat megbirkózzon az energiaátállás által okozott kihívásokkal, elkerülhetetlen a határokon átnyúló kapacitások fejlesztése. A görög-lengyel korridor azonban nem az egyetlen ilyen jellegű fejlesztés a térségben. Az athéni kormány márciusban egy intézkedéscsomagot javasolt az Európai Bizottságnak és az energiaügyi minisztereknek az északi és déli összeköttetések megerősítésére. A tervbe a Nyugat-Balkánon keresztül Ausztriába vezető zöldáram-folyosó létrehozása is bekerült, amely egy beruházási mechanizmus kidolgozását is előirányozza. Ezenfelül Görögország tenger alatti kábeleken keresztül összeköttetést kíván létesíteni Ciprussal, Egyiptommal és Izraellel, valamint bővítené összeköttetéseit Olaszországgal és Törökországgal. A tenger alatti vezetékek lehetővé tennék a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia továbbítását Egyiptomból és az Arab-félszigetről Európába. Görög energiaátmenet: sikersztori van kibontakozóban? Címlapkép: Public Power Corporation S.A. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
