Ennek sokan nem fognak örülni: a napelemesek saját fogyasztására is kíváncsi az állam

2025. január 1-től minden új, 6-8 hónappal később pedig minden meglévő háztartási méretű kiserőmű esetén biztosítani kell a napelemes inverterek adatainak gyűjtését, amely a meglévő rendszerek harmadánál műszaki és pénzügyi kérdéseket egyaránt felvet.

A kormány honlapján megjelent az Energiaügyi Minisztérium által benyújtott zöld átállást biztosító törvénymódosítási javaslatáról egy közlemény, amelyből megtudtuk, hogy hazánkban már több mint 283.000 napelemes rendszert üzemeltetnek a háztartások, melyek összes beépített teljesítménye közel 2600 megawatt, ami meghaladja a Paksi Atomerőmű teljesítményét.

A naperőművek termeléséről azonban nagyon kevés információval rendelkezik a szolgáltató vagy a rendszerirányító. Ezért a megtermelt zöldenergia hatékonyabb felhasználása, a hálózati fejlesztések valós igényekhez igazodó tervezése és ütemezése, valamint a szabálytalan üzemeltetés kiszűrése érdekében biztosítani kell majd az egyéni inverteradatok gyűjtését.

Ehhez gyakorlatilag az inverterek távoli elérését kell biztosítani, amelyhez internet kapcsolat, valamint arra alkalmas inverter szükséges. A közlemény szerint ez az üzemelő rendszerek több mint kétharmadánál jelenleg is rendelkezésre áll.

Mikortól kell adatot szolgáltatni?

Az új igénybejelentések esetén 2025 januárjától írnák elő ezt a kötelezettséget, a közlemény szerint felmenő rendszerben, bár a következő mondat ennek rögtön ellent mond: „a működő vagy már beadott igénybejelentéssel rendelkező kiserőművek esetében 6-8 hónappal később” kellene biztosítani a távoli elérést.

Mire kíváncsi a szolgáltató?

A távoli elérésre alkalmas  „okosóráknak” köszönhetően a szolgáltató már jelenleg is rendelkezik bizonyos adatokról, de a törvénymódosítási tervezet szövegéből kiderül, hogy ezen felül mit szeretnének még látni:

• a háztartási méretű kiserőmű maximális termelési teljesítményét (kVA),
• a hmke által termelt villamos energia mennyiségét (kWh),
• a termelt villamos energia mennyiségéből a felhasználási helyen saját célra felhasznált energia mennyiségét (kWh),
• a feszültség- és áramerősség értékeket fázisonként,
• a teljesítmény-tényezőt,
• az inverter azonosító adatait.

Ki fizeti a révészt?

A kötelezettség egyes régi rendszereknél műszaki problémákat is felvet: ma is működnek olyan, régebbi inverterek, amelyek nem, vagy csak kiegészítő eszközök vásárlásával tehető alkalmassá a távoli adatszolgáltatásra.

Ezen kívül előfordulnak olyan helyszínek, például nyaralók, ahol hmke rendszer működik, de a folyamatos internet kapcsolat jelenleg nem biztosított, ez egy állandó havi költséget jelenthet a napelemes rendszer tulajdonosának.

Frissítés (2024.10.22): a Villanyóra Podcast 251. adásában is beszélgettünk a fenti kérdésekről, amelyre az alábbi cikkben olvasható válaszokat kaptuk az Energiaügyi Minisztériumtól.

Nem adóztatják meg a napelemes termelést, de az internetet nekünk kell majd fizetni

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.