Dél-Ausztrália a világ többi része előtt jár a megújuló energiára történő átállásban, ezért a távoli állam viszonylag gyakran szokott szerepelni oldalunk hasábjain, mivel az ott zajló változások bemutatása révén némi bepillantást nyerhetünk a jövőbe. Az 1,8 millió lakosú, iparilag fejlett Dél-Ausztráliában 15 évvel ezelőtt még döntő részben szén- és gázerőművek biztosították a szükséges mennyiségű – évi körülbelül 13-14 TWh – villamos energiát. Azóta azonban sok minden változott. A kedvező földrajzi adottságoknak és az állam előrelátó, kormányokon átívelő támogató hozzáállásának köszönhetően rengeteg szélturbinával és napelemmel bővült a helyi hálózat termelői portfóliója. A tetőre szerelt rendszerek különösen népszerűek arrafelé, a dél-ausztrál háztartások 40%-a rendelkezik napelemekkel, amelyek mellé gyakran akkumulátor is társul. Ekkora penetráció mellett már rendszeresen előfordulnak olyan időszakok is, amikor ezek a háztáji kiserőművek elegendő energiát termelnek ahhoz, hogy az állam teljes villamosenergia-szükségletét fedezzék. Kép: OpenNEM Dél-Ausztráliának két összeköttetése van a szomszédaival, egy 220 MW-os föld alatti és egy 650 MW-os légvezeték. Ez utóbbit időnként megrongálja egy vihar, és ilyenkor akár napokra, hetekre is minimálisra szűkülnek az importkapacitások a 2000 MW körüli felhasználáshoz képest, ám az ellátás ilyenkor sem szokott összeomlani.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc3BlY2lhbC0xMjAweDE2MDAtb21vZGE1ZXYtdWotZ2VuZXJhY2lvcy0yMDI1LTA1LTE2LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc3BlY2lhbC0xMjAweDE2MDAtb21vZGE1ZXYtdWotZ2VuZXJhY2lvcy0yMDI1LTA1LTE2LnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Ez már csak azért is nagy bravúr, mert tavaly az állam villamosenergia-felhasználásának 72%-a származott időjárásfüggő megújulókból, ami egy milliós népességet ellátó hálózat esetében világrekord. Egy másik figyelemre méltó adat, hogy a fogyasztók által felhasznált áram 1,1%-a már nem közvetlenül az erőművekből, hanem akkumulátorokból származott – nagyon valószínű, hogy ebben a méretkategóriában ez is világrekordnak számít. A kiegyenlítés dandárját azonban most még a gázerőművek végzik (a földgáz aránya 23,6% volt tavaly), ehhez jön még néhány százaléknyi export-import. A földgáznak azonban már nem sokáig lesz ilyen fontos szerepe Dél-Ausztráliában, mivel az állam 2027-re szeretné elérni a nettó 100% megújuló energiát – ez azt jelenti, hogy 2027-től legalább annyi megújuló energiát kell majd termelniük, mint ami megegyezik a felhasználásukkal, az export miatt azonban maradhat még némi földgáz a mixben. Ehhez persze a jelenleginél is több akkumulátorra lesz szüksége a hálózatnak. A nagy ausztrál aukkutérkép szerint jelenleg összesen több mint 1700 megawattórányi akkumulátortelep áll építés alatt és ennél jóval nagyobb kapacitás előkészítése van folyamatban (összehasonlításul: nálunk bő 1000 megawattórányi akkus energiatárolási kapacitás van kiépülőben). Ezek közül külön említést érdemel a 477 MWh-s Blyth Battery, amely az atomerőműves projekteknél megszokottal ellentétben az eredeti ütemterveknél is gyorsabban halad, és amely a beüzemelését követően az állam legnagyobb kapacitású energiatárolója lesz. Legalábbis egy időre. A technológia éretté válását jól jelzi, hogy a beszállító, a CATL 20 évnyi (!) garanciát vállalt a termékére. A Blyth Battery-t arra használják majd, hogy az ország legnagyobb rézbányája, a BHP Olympic Dam számára napi 24 órában biztosítsanak 70 MW-os energiaellátást, amely szinte teljes egészében a hatalmas Goyder South szélfarmból fog származni. Az akkumulátorok önmagukban természetesen nem lesznek elegendőek arra, hogy képesek legyenek hosszabb „sötét szélcsendes” periódusokat áthidalni, erre a feladatra más technológiára lesz szükség. Akinek erről a hidrogén ugrott be, jól tippelt. A dél-ausztrál kormány novemberben adta le megrendelését az amerikai GE Vernova számára a világ első olyan gázturbinájára, amely képes tiszta hidrogénnel működni. A berendezést a Whyalla hidrogénerőműben fogják majd használni. A 200 MW-os erőmű és egy 250 MW-os elektrolizáló a szél- és naperőművekből származó megújuló energiafelesleg felhasználásával fogja biztosítani a stabil energiaellátást. Az új létesítmény építése a tervek szerint idén év elején indul, az erőmű pedig jövőre kezdi meg működését. „Ennek a technológiának a világon elsőként történő integrálásával nemcsak államunk energiabiztonságát támogatjuk, hanem megalkotjuk a fenntartható, hidrogénalapú energiaellátás módszerének mintáját is, amelyet a világ többi része is követhet” – emelte ki a projekt fontosságát Peter Malinauskas, Dél-Ausztrália miniszterelnöke. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
