PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjMvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjMiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXYzL2JlbXV0YXRvLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXYzJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMy9raWEtZXYzLTYwMHg1MDAtMDMyNS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAzL2tpYS1ldjMtMTMwMHg2MDAtMDMyNS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAzL2tpYS1ldjMtMTMwMHg2MDAtMDMyNS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== Ahogyan azt az egy hónappal ezelőtt megjelent cikkünkben írtuk, az Európai Unió tagországai által előállított áram kétharmada már zéró emissziós forrásból származik, a nap- és a szélenergia 20%-ot ért el, a szén aránya pedig 14%-ra csökkent az első félévben. A héten a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is közzétette az első félévre vonatkozó hazai adatokat, így a következőkben ezeket fogjuk bemutatni. Az áramfogyasztásunk nemcsak visszatért a járvány előtti szintre, hanem meg is haladta azt, mivel 2020 első félévéhez képest bő 6%, de 2019 azonos időszakához viszonyítva is 3,3%-os volt a növekedés. Ebben bizonyára szerepet játszott a szokásosnál hidegebb tavasz, illetve a nagyon meleg június, amikor a klímák miatt új rendszerterhelési rekordok is születtek. Naponta dőlnek meg a rendszerterhelési rekordok a kánikulában Az import aránya 25,2%-ot ért el, ami egy nagyon kicsit, 0,2 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi értéknél, látványosabb azonban a csökkenés 2019 első félévéhez képest, amikor még 31% fölött volt az importunk. A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is az atomenergia tette ki a termelésünk közel felét, a fosszilis energiahordozókból származott 33%, és a megújulók együttesen 19%-ot értek el. Ha részletesebben vizsgáljuk az egyes energiahordozókat, akkor érdekes átrendeződésnek lehetünk tanúi. Az élen az előző évekhez hasonlóan ezúttal is az atomenergia végzett 46,7%-kal, a második helyen pedig a földgáz 25,2%-kal. Az idén azonban a képzeletbeli dobogó harmadik helyére a napenergia lépett, letaszítva onnan a szenet (praktikusan a Mátrai Erőművet, az ország egyetlen még működő szénerőművét). Előbbi 10,2%-ot ért el, az utóbbi csak 7,9%-ot. A biomassza/biogáz 5,9%-át, a szélenergia 2%-át adta az első félévi áramtermelésünknek. A megújuló energia 32%-kal növekedett 2020-hoz képest, ami főként a napenergiából, kisebb részben pedig a biomasszából származott. A szénnel előállított áram ezzel párhuzamosan 21%-kal csökkent, amit részben földgázzal pótoltunk, melynek felhasználása 6%-kal növekedett tavalyhoz képest, de hasonló mértékű volt az atomenergia növekedése is a kevesebb leállás miatt. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy növekvő fogyasztás mellett is sikerült mérsékelni az importunkat, miközben a visszaszoruló szenet részben földgázzal, részben megújuló energiával váltottuk ki, de ehhez arra is szükség volt, hogy Paks megbízhatóbban működjön. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
