A World Resource Institute (WRI), egy nonprofit agytröszt néhány héttel ezelőtt publikálta a State of Climate Action 2023 című kiadványát. A jelentés egy olyan ütemtervet kínál a világ számára, amelyet követve képesek lehetnénk a minimumra szorítani az ember által okozott éghajlatváltozásból eredő kockázatokat, és biztosíthatnánk, hogy a legrosszabb forgatókönyvek ne következzenek be. Ez az ütemterv – a Párizsi Megállapodás 1,5 Celsius-fokos küszöbértékét szem előtt tartva – 2030-ra és 2050-re vonatkozó célokat határoz meg a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 85%-áért felelős ágazatokban (energia, épületek, ipar, közlekedés, erdők és földterületek, élelmiszer és mezőgazdaság), valamint a technológiai szén-dioxid-mentesítés és az éghajlat-politika finanszírozásának növelésére összpontosító ágazatokban. A jelentés emellett értékeli azt is, hogy milyen ütemben haladunk a kitűzött célok felé, és kiemeli, hogy hol kell sürgősen felgyorsítani az intézkedéseket ebben az évtizedben, hogy a felmelegedést 1,5 °C-ra korlátozzuk. A State of Climate Action 2023 szerint a vizsgált 42 indikátor közül egyetlen egy akad csupán, amely összhangban van a kibocsátáscsökkentési célokkal, ez pedig nem más, mint az elektromos autók számának növekedése. A jelentés szerint a kérdéses mutatók több mint felénél az előrehaladás továbbra is jócskán elmarad a kívánt ütemtől, így a közelmúltbeli erőfeszítéseket ebben az évtizedben legalább kétszeresére kell növelni. Még rosszabb, hogy további hat mutató teljesen rossz irányba halad. Ez utóbbiak közül a fosszilis tüzelőanyagok állami finanszírozásának megszüntetésére, az erdőirtás drasztikus csökkentésére és a szén-dioxid-árképzési rendszerek kiterjesztésére irányuló erőfeszítések jelentették a legjelentősebb visszaesést a fejlődésben egyetlen év alatt. 2021-ben például a fosszilis tüzelőanyagok állami finanszírozása meredeken nőtt, a kormányzati támogatások közel a kétszeresükre emelkedtek 2020-hoz képest, elérve az elmúlt majdnem egy évtized legmagasabb szintjét. Az erdőirtás pedig világszerte 5,8 millió hektárra növekedett tavaly, azaz egyetlen év alatt Horvátország területét meghaladó erdőterületet veszítettünk el. A fenti negatív tendenciákkal szemben az ellenpontot az elektromos autók értékesítése jelentette, ami évi átlag 65%-os növekedést produkált 2018 és 2022 között, ennek köszönhetően pedig először fordul elő a WRI jelentéseinek történetében, hogy az egyik indikátor a kitűzött célok eléréséhez szükséges ütemben haladt. További hat mutató esetében a globális erőfeszítések ígéretes, bár még mindig nem elégséges sebességgel haladnak a jó irányba, ám ezek közül néhánynál a megfelelő támogatással hamarosan exponenciális változások következhetnek be. A megfelelő irányba haladó mutatók közül a legjelentősebb növekedést az éghajlatváltozással kapcsolatos vállalati kockázatok kötelező közzétételének növelésére, az elektromos tehergépkocsik értékesítésére és az elektromos járművek személygépkocsi-állományon belüli arányára összpontosító mutatók érték el az elmúlt évben. Azonban még ezzel együtt is minden ágazatban óriási erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy 2030-ra a helyes irányba haladjunk, szögezi le a jelentés, így például: Drámaian növelni kell a nap- és szélenergia felhasználását. E két technológia részaránya a villamosenergia-termelésben az elmúlt években évente átlagosan 14%-kal nőtt, de ennek el kell érnie a 24%-ot ahhoz, hogy 2030-ra elérjük a kitűzött célt. A jelenlegi ütemhez képest hétszer gyorsabban kell kivonni a szenet a villamosenergia-termelésből. Ez 2030-ig évente nagyjából 240 átlagos méretű széntüzelésű erőmű nyugdíjazásának felel meg. A tömegközlekedés infrastruktúráját a hatszorosára kell növelni. Ez azzal egyenértékű, mintha ebben az évtizedben évente nagyjából háromszor akkora hálózatot építenénk ki, mint New York City jelenlegi tömegközlekedési rendszere. Az erdőirtás éves ütemét – amely 2022-ben percenként 15 futballpálya kiirtásának felel meg – ebben az évtizedben négyszer gyorsabban kell csökkenteni, mint eddig. A teljes jelentés 240 oldalas, melyből a következőkben csak az elektromos autókkal kapcsolatos legfontosabb adatokat emelnénk ki. A közlekedési szektor a teljes globális kibocsátás 14%-áért felelős. Ezen belül a közúti közlekedés 73%-ot, a hajózás 11%-ot, a repülés 9%-ot tesz ki. Kép: World Resource Institute Az alábbi ábrán az is jól látható, hogy a közúti közlekedés sötétkék színnel jelzett kibocsátása milyen gyors ütemben növekedett az elmúlt évtizedekben. Ez azt is megmagyarázza, hogy miért élvez kiemelt figyelmet az autózás fenntarthatóbbá tétele. Kép: World Resource Institute Az olajfelhasználás növekedése aggasztó jelenség, éppen ezért örvendetes látni, hogy az elektromos autók értékesítése egy S-görbét követve növekszik, és ez a meghajtási mód 2022-ben már az újautó-piac 10%-át tette ki. Ahhoz, hogy a kibocsátási célok tarthatóak legyenek, a WRI szerint 2030-ban a világon eladott új autók 75-95%-ának kellene tisztán elektromos meghajtással rendelkeznie. A jelenlegi növekedési ütem mellett ez reális célkitűzésnek tűnik. Kép: World Resource Institute A gyors növekedés ellenére az elektromos járművek tavaly még csak a globális autóflotta 1,5%-át tették ki, ám ennek az aránynak 2030-ra meg kellene haladnia a 20%-ot, ami nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat. Kép: World Resource Institute dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
