Az európai városok tavaly már több elektromos buszt vásároltak, mint dízelest

A szenzációra éhes média előszeretettel kap fel minden olyan történetet, amikor az elektromos buszok egy bizonyos helyzetben leszerepelnek, az elektromos átállás ellenzői pedig az ilyen egyedi esetekre hivatkozva igyekeznek alátámasztani érvelésüket: lám, itt a bizonyíték, hogy az akkumulátoros busz egy működésképtelen koncepció.

Az anekdotikus érvelés azonban nem bizonyítja egy állítás helyességét, ezért többre megyünk, ha inkább megnézzük a valós eladási számokat.

A Transport and Environment egy friss jelentése szerint az akkumulátoros-elektromos buszok 2023-ban az új városi buszok értékesítésének 36%-át érték el az EU-ban, és első ízben előzték meg a hagyományos dízelüzemű buszokat. Ilyen növekedési ütem mellett 2027-re az új városi autóbuszok 100%-a már zéró emissziós lenne – jegyzi meg a jelentés.

Ez ráadásul azt is jelenti, hogy az uniós szabályozás lemarad a piaci realitásoktól. A nemrégiben elfogadott, a nehézgépjárművek CO₂-kibocsátására vonatkozó rendelet szerint 2030-ra kell az új városi buszok 90%-ának, 2035-re pedig 100%-ának zéró emissziósnak (ZE) lennie. A még kevésbé ambiciózus tiszta járművekről szóló irányelv 2021-2025-re csak 20%-os, 2026-2030-ra pedig 30%-os célt tűz ki. Ez utóbbit már tavaly sikerült teljesíteni.

2023-ban már két olyan ország is akadt Európában, ahol minden új városi busz tisztán elektromos volt (Norvégia és Szlovénia), és további öt országban haladta meg az arányuk a 90%-ot: Dániában, Hollandiában, Írországban, Finnországban és Izlandon.

A nagyobb piacok közül, azaz ott, ahol 2023-ban legalább 1000 új városi autóbuszt helyeztek forgalomba, az Egyesült Királyság áll a legelőkelőbb helyen, miután a ZE buszok aránya az új eladásokon belül 63%-ot tett ki. Spanyolország kicsivel az uniós átlag felett áll, 40%-os részesedéssel, a 3. és 4. helyen Olaszország és Németország következik 29%-os és 26%-os aránnyal, Franciaország pedig 23%-os aránnyal az utolsó helyre került a nagy piacok között. Figyelemre méltó, hogy 2023-ban Franciaországban az új városi buszok 46%-a gázüzemű volt, ami Észtország után a második legnagyobb arányt jelenti.

Észtország az utolsó helyen áll az összesített rangsorban 0 százaléknyi tisztán elektromos új busszal, de remélhetőleg az ország hamarosan megkezdi a felzárkózást, mivel az első elektromos buszok néhány hónapja érkeztek meg Tallinnba.

Hazánk – Észtországot és Csehországot megelőzve – hátulról a harmadik helyen áll 11 százaléknyi elektromos, és 89 százaléknyi dízeles városi busszal. Ezen a téren legalább van esélyünk utolérni Ausztriát, ahol a zéró emissziós buszok aránya csupán 12% volt a tavalyi évben.

A tiszta üzemű buszokra való átállásban a városok és a helyi üzemeltetők járnak az élen. Legalább nyolc város tervezi, hogy 2025-re 100%-os ZE-buszflottával rendelkezik, további tizenkilenc város 2030-ra, és további tizenhárom város 2035-re szeretné elérni ugyanezt. Ez a törekvés nem korlátozódik a nyugat-európai fővárosokra, hiszen a Baltikumban, Csehországban, Lengyelországban és Romániában is találkozhatunk ambiciózus célkitűzésekkel.

Mivel az elektromos buszok iránti kereslet az elkövetkező években tovább fog nőni, az európai autóbuszgyártók döntő szerepet játszanak abban, hogy a városok a kontinensünkön gyártott zéró emissziós buszokat tudjanak beszerezni. Néhányan már most is előrébb járnak annál, mint amit az európai jogszabályok előírnak, ilyen például a Daimler, amely 2030-ra már csak ZE városi buszokat kíván értékesíteni. Megjegyzendő azonban, hogy 2017 óta az Európában eladott új akkumulátoros buszok ötöde kínai eredetű volt.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.