Ki gondolta volna, hogy pont ebben az országban fog berobbanni a napenergia?

A megújuló energiát sokan még ma is a gazdagabb államok luxusának tartják, és úgy vélik, a szegényebb régióknak nincs más választásuk, mint a fosszilis energiahordozók, főként az olcsó szén elégetése, ha megfizethető villamos energiát szeretnének. A napelemek ára azonban az elmúlt évek során olyan sokat esett, hogy ma már tömegesen jelennek meg a fejlődő világban. A vállalkozások és a háztartások ezekben az országokban többé már nem arra várnak, hogy az alulfinanszírozott és megbízhatatlan közműszolgáltatók végezzék el a munkát, hanem maguk kezdenek villamosításba, és egyre gyakoribb, hogy ezt tiszta technológiák segítségével teszik.

Honnan tudunk erről a folyamatról? Nem az állami regiszterekből, azok szinte használhatatlanok ebből a szempontból, némi nyomozással azonban képet nyerhetünk a napelemek térhódításáról.

Az első beszámolót Azeem Azhar és Nathan Warren írta. Ők Pakisztánt vizsgálták, ahol az áramárak Oroszország ukrajnai inváziója nyomán olyan drámaian megemelkedtek, hogy az elmúlt két évben tíz százalékkal csökkent a villamosenergia-felhasználás. Ennek meg kellene bénítania egy országot, de valahogy mégis két százalékkal nőtt a gazdaság. Ez elvileg lehetetlen lett volna: ha van egy megbízható ökölszabály, különösen a fejlődő világban, akkor az az, hogy az energiafelhasználás növekedése a gazdaság növekedésével kéz a kézben jár.

Mi történt tehát? Mindössze annyi, hogy a pakisztániak hatalmas mennyiségben vásároltak nagyon olcsó kínai napelemeket, és maguk szerelték fel őket. A jelentés szerint Pakisztán „a kínai napelemmodulok harmadik legnagyobb importőrévé vált, csak az idei év első felében 13 GW-ot vásárolt.” Ez azért különösen megdöbbentő, mert az ország teljes hivatalos villamosenergia-termelő kapacitása csupán 46 GW. Más szavakkal: mindössze hat hónap alatt Pakisztán a teljes villamosenergia-termelő kapacitásának 30 százalékával egyenértékű napenergia-kapacitást importált, ami egészen elképesztő mennyiség.

Dave Jones energetikai elemző is igyekezett nyomon követni ezt a növekedést a Google műholdképein, és országszerte rengeteg új napelemes rendszert talált az épületek tetején.

Oh no, I can’t stop looking at googlemaps of all the solar spread across Pakistan, it’s everywhere!🇵🇰😍☀️ pic.twitter.com/bMkHSIBgG2

— Dave Jones (@CleanPowerDave) August 7, 2024

A középosztálybeli pakisztániak néhány év alatt a pénzüknél lehetnek egy ilyen beruházással, vidéken pedig egyre gyakrabban használják a napenergiát olyan feladatokra, mint például a szivattyúk működtetése. Ez nemcsak azt jelenti, hogy csökken a földgáz és a szén felhasználása a centralizált áramtermelésben, hanem azt is, hogy számos zajos, piszkos és drága dízelgenerátort, amelyek korábban tartalék áramot szolgáltattak, kikapcsolnak.

A BloombergNEF napenergia-elemzője, Jenny Chase nagyjából ugyanerre a következtetésre jutott, és rámutatott, hogy az év végére az ország decentralizált napelemes rendszerei megközelíthetik a teljes hálózat kapacitásának felét.

A napelemes sikersztori nem korlátozódik Pakisztánra. Joel Nana, a fokvárosi Sustainable Energy Africa elemzője arról számolt be, hogy Angolától Madagaszkáron át Zimbabwéig számos országban hasonló fejlődés tapasztalható.

„Namíbia körülbelül 70 megawattnyi elosztott termeléssel rendelkezik – ez a napelemes háztetőket foglalja magába, ami Namíbia összkapacitásának körülbelül 11 százaléka. Szváziföldön már 30 megawatt felett járnak, ami az összkapacitásuk körülbelül 15%-át jelenti, mivel egy nagyon kis országról van szó. Dél-Afrika a legnagyobb piac, ahol öt gigawattnyi decentralizált napelem van – ez Dél-Afrika összesített villamosenergia-kapacitásának körülbelül 9 százaléka.”

Joel Nana szerint ezeket a számokat sehol nem fogjuk látni. „Nem szerepelnek a nemzeti tervekben, sem a statisztikákban. Senki sem tud róluk. Csak akkor, ha a közműszolgáltatókkal beszélünk, és még ők is leginkább a nagyobb létesítményekről tudnak, miközben kétségtelenül sokkal több kunyhó méretű rendszer van szerte Afrikában.”

Visszájára fordult Pakisztán áramfelhasználásának növekedése – vagy mégsem? 2023/2024 a júliusra végződő 12 hónapot öleli fel.

Az embereket nemcsak az áram magas ára motiválja, hanem annak megbízhatatlansága is – a kontinens nagy részén rendszeresek az áramkimaradások, és ilyenkor dízelgenerátorok berregnek, legalábbis azoknál a vállalkozásoknál, amelyek elég fizetőképesek ahhoz, hogy ezt megengedhessék maguknak. A gázolaj azonban drága, a generátorokat pedig karban kell tartani. A fotovoltaikus energia, ha nem is mindenkinek, de a legtöbb vállalkozás számára nem jelent anyagi problémát. Az afrikai piac elég nagy ahhoz, hogy néhány kínai gyártónak megérje ide exportálni, így bőven van kínálat, a kontinenst elárasztják a Kínából származó panelek.

Nana rámutat arra is, hogy mindez a kormányok segítsége nélkül történik, és Dél-Afrika kivételével a bankok finanszírozására sem lehet számítani, mert még nem tanulták meg, hogyan kell értékelni a hitelkockázatot.

Úgy véli, hogy sok országnak valószínűleg nem lesz majd szüksége az elektromos energiaellátásnak arra a nagy és drága növelésére, amit korábban előre jeleztek. Ami zajlik, az ugyanis nem egyszerű növekedés, hanem egy csendes forradalom az energiatermelésben.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.