Villanyautó-gyártásra is alkalmas lesz a Mercedes-Benz új kecskeméti gyára

Páratlan jelentőségű beruházás alapkövei kerültek a helyükre a napokban Magyarországon: megkezdődött a második Mercedes-Benz gyár építése Kecskeméten, miután a Daimler úgy döntött, hogy a Budapesttől mintegy 90 kilométerre fekvő település a legmegfelelőbb választás a vállalat legújabb létesítményének. Az építés alatt álló üzem egyben a német autógyártó legelső globális full-flex gyára lesz, mely egy fontos lépés az intelligens termelés felé, tudniillik a kifejezés arra utal, hogy a különböző felépítésű járművek könnyedén, maximális rugalmasság mellett gyárthatók egyetlen gyártósoron. A Mercedes nemrég Factory 56 néven mutatta be a digitális, rugalmas, és „zöld” jelzőkkel illetett, a legújabb gyártási technológiákat összefogó, és a fenntarthatósági és emberi jogi szempontokat különösképpen szem előtt tartó gyártási koncepciót, amelyet a full-flex gyárával kíván továbbfejleszteni, és ezzel új fejezetet nyitni a cég történetében. Mindez Markus Schäfer, a Mercedes-Benz Cars termelésért és ellátási láncért felelős igazgatótanácsi tagja szavaival:

„Egy full-flex üzemben több különböző architektúrájú jármű termelhető rugalmasan egy gyártósoron, a kompakt modellektől kezdve a hátsókerék-meghajtású limuzinokig, különböző hajtáslánccal, beleértve az elektromos autókat is. Ezáltal a Factory 56 gyártási koncepcióját a következő szintre emeljük.”

A második kecskeméti Mercedes-gyár tehát alkalmas lesz villanyautók gyártására, de hogy ténylegesen onnan fognak-e kigurulni az EQ divízió tisztán elektromos modelljei, az egyelőre azért bizonytalan, mert a gyártó januárban közzétett elektromobilitási stratégiájában szó sem volt arról, hogy Magyarországon is villanyos Merciket fog építeni, ez a megtiszteltetés az akkor bemutatott térkép szerint kizárólag az egyesült államokbeli, németországi, franciaországi, és kínai gyáraknak jár. A tervek szerint a termelés 2020-ban indul meg, addigra biztosan eldől, hogy mely modellek készülnek Kecskeméten.

Az építkezés során 972 700 köbméternyi föld kerül megmozgatásra egy nagyjából 54 focipálya méretű, 382 033 négyzetméteres területen. Acélból sem szenved hiányt az objektum, a felhasznált 17 000 tonnából 1,7 Eiffel-tornyot lehetne építeni. Bár lehet, hogy sokan örülnének, hogy nem kell Párizsig utazni a világ egyik leglátogatottabb nevezetességének megcsodálásáért, a homokhátság közepén egészen abszurd látványt nyújtana a torony, arról nem is beszélve, hogy a Mercedes-Benz gyár 2500 új munkahelyet teremt, így talán mégiscsak jó helyen van az az acél. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy ma Magyarországon hatezer német vállalat 300 ezer magyar embernek ad munkát, s az összes Magyarországra érkezett külföldi működő tőke egynegyede német vállalatok nevéhez, beruházási döntéseihez fűződik, melyek között kiemelt jelentőséggel bír a Daimler. Az új létesítmény olyan beruházásokat eredményez, mint például az 54-es út megépülése az M5-ös autópálya és a gyár között, új tűzoltóállomás létrejötte, valamint 20 milliárd forintból fejlesztik az elektromos hálózatot is – írja a kormany.hu.

Az új Mercedes-gyár termelésének minden szakaszában kitüntetett figyelmet kap a keletkezett hulladék mennyiségének minimalizálása, valamint a lehető legkisebb mértékű vízhasználat. A működéshez szükséges elektromos áram teljes mértékben megújuló energiaforrásokból fog származni, így a gyár széndioxid-semleges energiaellátású lesz.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.