A szennyező fizet

Az elektromobilitás terjedése mindannyiunk érdeke. Ezt a legtöbb ország vezetése már belátta, ezért komoly ösztönzőkkel segítik a kis volumen miatt egyelőre még drága technológia elterjedését. Az adókedvezmények és látványos pénzbeli támogatások azonban komoly lyukat üthetnek az államkasszán, amikor az elektromos autók elérnek egy kritikus szintet. Ha a hiányzó pénzt ezen a ponton az elektromos autó vásárlóktól próbálnák majd meg beszedni, akkor újra a hagyományos autók felé terelnék vissza az állampolgárokat, pillanatok alatt nullázva sok év kemény munkával és rengeteg pénzzel elért eredményeit.

Ezért nagyon fontos, hogy ameddig választási lehetősége van az autósnak – ez várhatóan egy 5-10 éves átmeneti időszak lesz – addig a káros anyag kibocsátás mértéke alapján szabják ki az adókat az új autó vásárlásoknál, illetve az autó után fizetendő éves adók esetén. Így az új autót vásárló réteget a kevésbé szennyező, vagy a lokálisan nulla kibocsátású autók felé lehet terelni, a használt autó piacon pedig lassítható a korszerűtlen, használt autók beáramlása. Ez utóbbiak ugyanis hiába lesznek olcsók a vásárlásnál, ha a fenntartásuk a magas adómérték miatt jelentősen drágább lesz, mint a korszerűbb változatoké.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) a napokban Twitteren osztott meg egy érdekes ábrát arról, hogy mely országokban veszik figyelembe a vásárlásnál kivetett, az évente fizetendő és a cégautók után kiszabott adók meghatározásakor a jármű CO₂ kibocsátását.

Jól látható, hogy Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Hollandiában mindhárom területen többet kell fizetnie annak, aki jobban szennyez. Nem ösztönzik sem a magánszemélyek, sem pedig a cégek esetén, hogy korszerűtlen, környezetszennyező autókat tartsanak, helyettük inkább a tisztább, alacsonyabb kibocsátású új autók vásárlását pártolják. Ezzel szemben Bulgáriában, Észtországban, Lengyelországban, Litvániában, Magyarországon és Szlovákiában a szennyezés mértéke nem számít az adók meghatározásakor. Így aki cégre egy Nyugat-Európában már kiszuperált, füstokádó dízel áruszállítót vesz, az is ugyanannyit fizet, mint aki a környezetet óvva ugyanerre a feladatra egy új vagy használt, tisztább üzemű járművet választ. A környező országok közül Ausztria, Csehország, Horvátország, Románia és Szlovénia legalább az új autót vásárlókat igyekszik a kevésbé szennyező modellek felé terelni.

Mivel Magyarországon az új autók piacán a céges vásárlások dominálnak, a magánszemélyek vásárlásánál pedig a külföldi használt autó importnak van kimagasló aránya, a cégautó adó, illetve a gépjármű adó CO₂ alapú kivetéséve lehetne célravezető. Kellően riasztó mértékű adó esetén a céges flottákban is nagyobb számban jelennének meg a hibridek, plugin hibridek és tisztán elektromos autók, és a magánszemélyek sem vásárolnák meg külföldről a leharcolt, környezetszennyező járműveket.

Norvégia nem EU tag, így nem szerepel a fenti listán, de talán a legjobb példa a „szennyező fizet” elv sikerességére. Ahogy korábban már írtunk róla, egy viszonylag egyszerű szisztéma az alapja az elektromos autók rohamos terjedésének. Ezek hatására így alakul a népszerű Volkswagen Golf hagyományos és elektromos meghajtású változatának ára Norvégiában:

Ez a fajta adórendszer még a drágább bekerülési költségű autókat is olcsóbbá tudja tenni úgy, hogy az az államnak, vagyis az adófizető polgároknak nem kerül semmibe (legalábbis a tiszta autót választóknak nem).

Persze ha nem is CO₂ alapon, de a tisztább autók Magyarországon is élveznek kedvezményeket, így a zöld rendszámos autókra nem kell fizetni gépjármű adót, regisztrációs adót, átírási illetéket és cégautó adót sem. Az igazán szennyező autók vásárlását és üzemben tartását viszont semmilyen „büntetőadó” nem sújtja, aminek hatása meg is látszik a céges flották és a használt autó import összetételén.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.