Nem ad több pénzt a fosszilis-alapú projektekre az Európai Beruházási Bank

Kulcsfontosságú momentumhoz érkeztünk a klímaváltozás elleni harcban: az Európai Beruházási Bank tegnap bejelentette, hogy 2021 végétől kezdődően nem nyújt pénzügyi támogatást a fosszilis energiahordozókra épülő projektekre. Ez azt jelenti, hogy a kőszén-, és szénhidrogén-alapú beruházások elveszítik legfontosabb finanszírozási forrásukat, és bizonyítaniuk kell, hogy egyedül is képesek versenyben maradni az egyre zuhanó árú megújuló energiaforrásokkal szemben. Az International Renewable Energy Agency (IRENA) májusban közzétett kutatása szerint a szél- és napenergia már most is gyakran a legolcsóbb energiaforrás, még akkor is, ha ezek a megújulók semmiféle támogatásban nem részesülnek, ám az igazán látványos fordulópont 2020-ra várható, amikor az onshore szélfarmok több mint kétharmada, a közüzemi szintű napelem-parkoknak pedig négyötöde olcsóbb elektromosságot kínál majd, mint bármilyen fosszilis ásványkincs elégetéséből származó megoldás.

Forrás: Wikipedia

A támogatás beszüntetése nem ásványkincshez, hanem CO₂-emisszióhoz kötött, és azokra a projektekre vonatkozik, amelyek 1 kWh energiát csak 250 grammnál nagyobb szén-dioxid kibocsátásával képesek előállítani. Ezzel gyakorlatilag a kőszén, kőolaj, de még az ezeknél jóval tisztább földgáz elégetésével energiát előállító erőművek is elesnek a támogatástól. Földgáz-alapú projektekhez azonban továbbra is elnyerhető az EBB pénzügyi hozzájárulása valamilyen új technológia felmutatása esetén, amely lehet például a légkörbe induló szén-dioxid összegyűjtése és tárolása, elektromos- és hőenergia termelésének összekapcsolása, vagy megújuló gázok keverése a fosszilis földgázzal.

Forrás: pxhere.com

Az EBB bejelentésének már sokkal hamarabb meg kellett volna történnie, tekintve, hogy az Európai Unió legfőbb hitelező szervének egyik kiemelt célja, hogy „támogassa az éghajlatváltozás megfékezésére irányuló erőfeszítéseket” hosszú távú kölcsönök biztosításával. Ennek ellenére a bank 2013 óta 13,4 milliárd eurót adott a fosszilis beruházások megvalósítására – tavaly összesen 2 milliárd euró ment el erre a célra. A fosszilis projekttámogatás bevonásáról volt szó már egy évvel ezelőtt is, ám akkor az európai tagországok lobbija útját állta e kezdeményezésnek.

Forrás: flickr.com

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke szeptember elején jelentette be az európai Green Deal klímatervet, ami 2050-re teljesen karbonsemlegessé tenné a kontinens gazdaságát. Ez egy egyértelmű jelzés arról, hogy az üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó technológiák korszaka a végéhez közelít, ám von der Leyen hangsúlyozta, hogy továbbra is számos európai tagállam energiarendszere függ a fosszilis energiahordozóktól, így bármilyen új intézkedés kizárólag a klíma védelme, és a háztartások energiaellátásának biztosítása közötti egyensúlyt megőrizve valósulhat meg.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.