A zöld hidrogén jön, és megállíthatatlannak tűnik

A különböző gazdasági szektorok dekarbonizációja más és más megközelítést igényel, az ipar esetében a legkézenfekvőbb megoldásnak a zöld hidrogén alkalmazása tűnik. Ma már szinte minden napra jut egy-egy hidrogénes projektről szóló bejelentés. Európában a ma még az orosz földgáztól erősen függő Németországban növekszik a technológia iránti érdeklődés a leglátványosabban. Az elmúlt hetekben két komolyabb német terv is napvilágot látott, de úgy tűnik, hogy Magyarország sem akar kimaradni az évtized nagy lehetőségéből.

Az egyik német energetikai vállalat, a Uniper ejtette a Wilhelmshavenben felépítendő LNG-terminálja terveit, mivel a piaci felméréseik szerint nincs akkora igény a cseppfolyósított földgázra, ami indokolná a megvalósítását. Helyette inkább „Zöld Wilhelmshaven” néven egy hidrogén központot terveznek felépíteni, amelynek jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányán dolgoznak. A központhoz egy ammónia bontó is társulni fog, ahol importból származó zöld ammóniából készítenének hidrogént, de egy 410 MW-os elektrolizáló is helyet kap a létesítményben, ami évi 295 ezer tonna zöld hidrogén előállítására lesz képes. A hidrogént főként a helyi ipar használná fel, de lehetséges lesz egy majdani hidrogénhálózatba történő betáplálása is, ami az ország villamosenergia-hálózatának stabilitásához járulhat hozzá.

A Uniper 2 MW-os falkenhageni (Brandenburg) elektrolizálója 2013 óta termel hidrogént egy pilot program keretében. A hidrogént a földgázhoz keverik. Kép: Uniper

David Bryson, a Uniper műveleti igazgatója elmondta tervekkel kapcsolatban, hogy a klímavédelmi célok eléréséhez hidrogénre lesz szüksége az acélgyártásnak, a vegyiparnak és a szállítmányozásnak is. Előbb azonban a hidrogénnek ki kell jutnia a laboratóriumból, és piacképes ipari termékké kell válnia. A lehetőségek óriásiak, mivel 2030-ra még mindig csak 14 TWh hidrogén németországi előállítására vannak konkrét tervek, miközben az előrejelzések szerint 100 TWh-ra lesz kereslet, így az ország nagymértékű importra fog szorulni. A beruházás megvalósítása várhatóan az évtized második felében fog befejeződni.

A Uniper a Zöld Wilhelmshaven termelésével és az oda érkező importtal egy európai hidrogénpiac létrejöttét szeretné megalapozni. Emellett azon dolgozik a partnereivel, hogy azok évi 2 millió tonna „zöld” nyersvasat legyenek képesek előállítani szélenergiából származó hidrogén segítségével. Jelenleg egy tonna acél (amelynek fő alapanyaga a nyersvas) legyártása egy tonna CO₂ kibocsátásával jár, és a hidrogén tűnik az egyetlen reális megoldásnak, ha karbonsemlegessé szeretnénk tenni a szektort.

Természetesen nem a Uniper az egyetlen német vállalat, amely a zöld hidrogénre fogad. Az energiatermelő Steag, az acélgyártó Thyssenkrupp megbízásából épít karbonsemleges hidrogéngyárat és tárolókapacitást az EU legnagyobb acélgyártó helyszínén, a duisburgi acélgyár közelében. A HydrOxy Hub Walsum névre keresztelt projekt egy 500 MW-os elektrolizálót foglal magába, ami nap- és szélenergiából termelheti majd a zöld hidrogént, és természetesen az elektrolizálók, illetve az acélgyár tetején is napelemek lesznek. A Thyssenkrupp persze nem pusztán jófejségből kezd zöldítésbe, hanem a karbonadó fizetési kötelezettségét is tudja ily módon csökkenteni, ami jelenleg 25 euró tonnánként, de 2025-re 55 euróra emelkedik.

A Steag látványterve a Thyssenkrupp számára építendő hidrogénüzemről. Kép: Steag

A Uniper és a Steag tervei jól illeszkednek az EU hidrogénstratégiájához, amely a hidrogén alkalmazásával szeretné előmozdítani az ipar, a közlekedés, az energiatermelés és az építőipar dekarbonizációját. A prioritást az elsősorban szél- és napenergia felhasználásával előállított megújuló hidrogén fejlesztése jelenti.

Az Eu hidrogénstratégiája a következő célokat tűzte ki:

• • 2020 és 2024 között legalább 6 GW megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítését, valamint akár egymillió tonna megújuló hidrogén előállítását.
  • 2025 és 2030 között a hidrogénnek az integrált energiarendszer szerves részévé kell válnia, és ennek részeként a cél legalább 40 GW összkapacitással rendelkező, megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítése, és az uniós termelés 10 millió tonnára való növelése.
  • 2030 és 2050 között a megújuló hidrogéntechnológiáknak kiforrottá és széles körben alkalmazott megoldássá kell válniuk az összes nehezen szén-dioxid-mentesíthető ágazatban.

A stratégia megjelenését követően 11 európai gázhálózat-üzemeltető társaság elindított egy kezdeményezést, a European Hydrogen Backbone-t, ami arra irányul, hogy 2030-ig 6800 km, majd 2040-ig 23 ezer km hidrogénes vezetékhálózatot építsenek ki Európában. Ennek a hálózatnak a 75%-át már meglévő, és átalakított gázvezetékek adnák, a negyede pedig dedikáltan a hidrogén számára újonnan épült vezeték lenne. A kiadványuk a későbbi tervezett fejlesztési lehetőségeket és kapcsolódási irányokat is kijelöli (a térképen szaggatott vonallal). Magyarország nem szerepel a térképen, mivel a kezdeményezéshez a magyar gázipari cégek még nem csatlakoztak.

Ez a távolmaradás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne lenne érdeklődés a hidrogén iránt.

A hidrogén földgázhálózatba és a földgázba való bekeverésének átmeneti megoldásként való elismerésére sürgette 94 energia- és feldolgozóipari vállalat az Európai Bizottságot egy nyílt levélben, melyhez olyan magyar cégek is csatlakoztak, mint az MVM, vagy az FGSZ Földgázszállító Zrt. A hidrogén bekeverésének elfogadása az aláírók szerint alacsonyabb költség mellett tenne elérhetővé nagyobb kibocsátáscsökkentést. A hidrogénbekeverés támogatná a hidrogéntermelő kapacitás kiépítését és a méretgazdaságosság elérését is, és fokozná a rugalmasságot, illetve az energiatárolási képességet. Ezen túl az eljárás gyors és költséghatékony módon biztosítana piaci hozzáférést számos hidrogéntermelő számára a levél aláírói szerint.

Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a levéllel kapcsolatban elmondta, hogy a Hivatal egyetért az iparági szereplők felvetésével, és kiemelt figyelmet fordít a hidrogéntechnológia terjedését ösztönző szabályozási környezet kialakítására. Napjainkban kiemelten innovatív terület a hidrogéntechnológia, amely a jövőben nagymértékben átalakíthatja az energiaszektort. A hidrogéntechnológia elterjedése a villamosenergia- és a földgázszektor integrációjának egyik fontos eszköze, amely megoldást nyújt az energiaátalakításra. Az elnökhelyettes közleményében emlékeztetett, hogy a hidrogéntechnológia bevezetésének kérdéseit hangsúlyosan kezeli Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve is, amely a megújuló energia felhasználásával előállított hidrogénre alternatív erőforrásként tekint, ami jelentős szerephez juthat a megújuló villamosenergia-termelés integrálásában, a hazai ellátásbiztonság erősítésében és dekarbonizációs céljaink elérésében.

Magyarország sem maradt hidrogénes beruházás nélkül, február 1-én ugyanis elstartolt a Magyar Földgáztároló Zrt. Akvamarin projektje. Az Akvamarin pilot projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszert, és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát tervez létesíteni a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál. Az elektrolizáló berendezés működtetésével biztosítható, hogy a megújuló energiaforrások „kikapcsolása” helyett a többlet villamos energia felhasználásával hidrogént állítsanak elő. Az így megtermelt hidrogén a tervek szerint földgázzal keverve a Magyar Földgáztároló Zrt. saját gázzal működő berendezéseiben kerül felhasználásra, csökkentve ezzel a CO₂ kibocsátást. Emellett szigorúan betartva a gázminőségi előírásokat, a szállítórendszeren keresztül a végfogyasztókhoz is eljuttatható lesz.

Az Akvamarin projekt összberuházási értéke kb. 2,9 milliárd Ft, amiből 1,9 milliárd Ft az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal közös pályázatán nyert támogatás. A fennmaradó részt az MFGT Zrt. önerőből biztosítja. A pályázati támogatásnak köszönhetően a projektet szigorú határidők kötik, így a megvalósítást 24 hónap alatt be is kell fejezni.

Arról, hogy az ipari és energetikai célú felhasználáson túl a hidrogén hogyan válhat az élelmiszertermelés fontos alapanyagává, egy korábbi cikkünkben írtunk részletesebben.

Nem vicc: ők tényleg a levegőből készítenek ennivalót

A hidrogénről további, sokkal bővebb információk találhatóak az alábbi oldalunkon.

Hidrogén

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.