Az európai növekedés több mint duplájára futotta Kínának

A kínai energiafelügyeleti szerv (NEA) jelentése szerint 2022-ben rekord méretű növekedést sikerült elérni a telepített és hálózatra kapcsolt napelemes kapacitásban. A PV Magazine által kiszúrt statisztikába 87,41 GW plusz kapacitást jegyeztek fel, amelyhez mérhető bővülés sehol máshol a világban nem történt.

Az Optics adatsora, amely december végén az Európai Unió éves napelemes rendszer telepítési bővülését összegezve szintén új rekordot mutatott: úgy számolták, hogy az meghaladja a 41 GW-ot. Ez az adat ráadásul lokálisan akár bődületes rekordnak is nézhető, hiszen mintegy 50 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbi bővüléséhez képest. A kosárba a legtöbbet Németország tette (7,9 GW), Spanyolország (7,5 GW) viszont felzárkózott mögé, míg az őket követő Lengyelország (4,9 GW) Hollandia (4 GW) és Franciaország (2,7 GW) már együttesen sem érte el a két első eredményét.

Telepített új napelemkapacitások az EU27 országaiban 2000-2022    (forrás: SolarPower Europe)

Magyarország nem tartozik az élvonalba az EU27-ben sem (és ez már a napelemes stop előtt is így volt). Amennyiben helyes a 2022. szeptemberében megjelent, 3400 MW pv-összkapacitás érték, akkor az éves hazai bővülés 600 MW körüli lehetett; ebbe azonban az üzemi és a háztartási méretű pv-rendszerek is beletartoznak. Az EU-ban a növekedési pálya az elemzők szerint továbbra is nyitott: a Solar Power Europe piaci kitekintője alapján igazolhatónak tűnik, hogy 2026-ig a jelenlegi növekedési szintet még több mint 50 százalékkal növelni lehet. Ha így lesz, és az EU eléri a 85 GW-os éves napelemes bővülést, akkor tart majd ott, ahol Kína tavaly.

E versenyfutásban Európa számára rossz hír, hogy az ázsiai országban a 87 GW feletti ugrás kicsit csalódást keltő volt, mint siker. Nagyobbra számítottak: korábban a Kínai Napelem Ipari Szövetég (CPIA) ugyanis azzal számolt, hogy az első félév 30 GW-os eredménye után az évet 85 és 100 GW közötti új napelemes termelőkapacitással zárja majd az ország. Ebből az alsó értékhez közeli elérése sikerült, amihez ráadásul arra is szükség volt, hogy csak decemberben 21,7 GW bővülést produkáljanak a kínai telepítők – bő 60 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A NEA adatai azt is mutatják, hogy 2022 végére Kína ezzel megközelítette a 400 GW kumulált napenergia kapacitást (392,61 GW), és tavaly összességében 28 százalékot meghaladó mértékben tudott növekedni. A 400 GW más értelemben is mérföldkőnek számít a megújuló energiában: az egyik meghatározó klímamodellezés alapján a világnak 2025 és 2035 között évente ilyen nagyságrendben kell nap- és szélerőművi termelőerőt rendszerbe állítania, hogy a párizsi klímacsúcson elfogadott, 1,5 Celsius-fokos globális hőmérsékletemelkedési szint alatt maradhasson a Föld. A napelemes bővülés a szélenergiával (37,63 GW) kiegészítve több mint 125 GW zöldenergiás kapacitást adott hozzá a kínai hálózathoz. A NEA 2023-ban a 160 GW-os telepítési cél elérésével számol.

Szabó M. István