Nyugodtabbak és boldogabbak, akik villanyautót vezetnek

Szinte kivétel nélkül egyetértenek a rendszeresen elektromos kocsival közlekedő autósok, hogy villanyautót vezetni sokkal nagyobb élmény, mint egy füstös gépkocsival végigpöfögni a városon. A kibocsátásmentes járművek legelőnyösebb tulajdonságait – mint például a kipufogógázok hiányát és a csendes működést – gyakran csak külső szemlélőként vizsgáljuk, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy vajon milyen pozitívumai vannak az elektromos közlekedésnek a sofőr szempontjából. Persze sokan állítják, hogy a motor hangja és a benzin szaga hozzátartozik az igazi vezetési élményhez, de vajon tényleg jobban érzi magát ezektől a volán mögött ülő személy, vagy ez egyfajta elavult társadalmi megfelelési kényszer, aminek szervezetünk egészségének feláldozása sem szabhat gátat?

Ha ennyire mélyen gyökeredző pszichológiai kérdéseket nem is feszeget a LEVC (London EV Company) által kezdeményezett kutatás, arra mindenképpen felmutat néhány tudományos bizonyítékot, hogy az emberek sokkal nyugodtabbak és boldogabbak egy elektromos autó kormánya mögött ülve, mint egy dízelt égető gépkocsiban. A híres londoni fekete taxikat üzemetető vállalat – melyek néhány hónapja már villanyos meghajtással is fuvarozzák az utasokat – a University of York professzorát bízta meg azzal a feladattal, hogy a taxik sofőrjeinek agyműködését vizsgálva hozzon ítéletet, melyik a jobb meghajtás az emberek mentális egészségének szempontjából. „Tekintve, hogy a taxisofőrjeink napi 12 órát töltenek a volán mögött, a jármű az ő irodájuk. Tartozunk nekik annyival, hogy a lehető legjobb munkakörülményeket biztosítjuk számukra” – indokolta a kezdeményezést a vállalat vezérigazgatója. Dr. Duncan Williams, a kutatást vezető egyetemi oktató egy elektroenkefalogram segítségével rögzítette és elemezte négy, a London belvárosában fuvarozó taxisofőr agyi tevékenységét, miközben egy dízeles, majd pedig egy villanyos kocsit vezettek.

Az eredmények azt mutatják, hogy elektromos taxiban ülve a béta hullámok aktivitása sokkal magasabb szintű volt, ami a megemelkedett koncentrációs képességet jelenti, a sofőr tehát magasabb figyelmet tud fordítani az útra és gyorsabban is képes reagálni, mint a dízeles kocsiban. Ez a jelenség kiemelten látványos volt a piros lámpáknál várakozva. A vizsgált alanyok kevésbé ingadozó pulzusa is a szellemi nyugalomra világít rá a villanyautót vezetve, ami magyarázható a mintegy 5 dB-lel alacsonyabb hanghatással, aminek a sofőr ki van téve az autóban. A kísérlet után kitöltött kérdőívek pedig arra világítottak rá, hogy elektromos autóba átülve az alanyok jelentősen nagyobb boldogságról számoltak be, amit az alacsonyabb stressz, és a kevesebb figyelemelterelő tényező követett a fontossági sorrendjükben.

„E kutatás igazán érdekesnek bizonyult. Mindegyik autós nyugodtabbnak, boldogabbnak, és kevésbé stresszesnek vallotta magát az elektromos taxiban, mint a régi dízeles modellben. Jellemzően ezek az érzések az alfa hullámokkal korrelálnak, amik a relaxáció jó indikátorai. De amikor ránéztünk az adatokra, azt tapasztaltuk, hogy a sofőrök több béta agyhullámot produkáltak, ami viszont a mentális aktivitás és figyelem jele. Mit jelent ez? Nos, a vizsgálat arra enged következtetni, hogy a csendesebb környezetben az autósok egy sokkal koncentráltabb tudatállapotba kerültek. Más szavakkal, a zajos dízelmotor zörgését megszüntetve a sofőrök felszabadultak, és jobban összpontosítva, nyugodtabban tudtak vezetni. Ez lenyűgöző eredmény, s az elektromos kereskedelmi járművek iránti mozgalmak közepette arra is rávilágít, hogy az elektromos autózásra való átállás még több előnnyel rendelkezik, mint azt korábban hittük” – foglalta össze a kutatás legfontosabb eredményeit a professzor.

Természetesen az ilyen kutatások eredményeit mindig némi kételkedéssel kell fogadni, hiszen a vizsgálat végkimenetelét könnyedén befolyásolja a pénz, amit a kutatást kezdeményező vállalat fizet a kutatónak. Emellett azt is meg kell említeni, hogy az ehhez hasonló agy- és szívműködést vizsgáló kísérletekben számos torzító tényező felléphet, amik teljesen függetlenek attól, hogy az illető milyen meghajtású autóban ül. A józan ész és a villanyautósok tapasztalatai alapján viszont valójában nincs is szükség drága műszerekre ahhoz, hogy kijelenthessük: sokkal jobban érezzük magunkat egy csendes és szennyezésmentes villanyautóban, mint a dübörgő és füstölő dízelesben.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.