Ötször annyian szeretnének megújuló energiát, mint több atomot hazánkban

Reprezentatív közvéleménykutatást készíttetett az E.ON a magyar 16-65 éves lakosság körében arról, hogy mennyire ismerjük az elektromos áram útját, illetve milyen energiaforrásokat részesítenénk előnyben az erőművi kapacitások bővítése során.

Az eredmény sok szempontból tanulságos.

A megújulót preferáljuk

Bár hazánkban nem mindig támogatta egyértelműen a politika a megújulók, illetve ezen belül egyes energiaforrások telepítését, a lakosság 92 százaléka ezeket az energiaforrásokat preferálná leginkább a jövőben.

A reprezentatív felmérés alapján a lakosság 76 százaléka növelné a napenergia, 65 százaléka a szélenergia, 43 százaléka a geotermikus energia, 35 százaléka a vízenergia 23 százaléka pedig a biomassza arányát az energiamixben.

Az atomenergia szerepének növelésére 18 százalék, a fosszilis energiahordozókra, így a földgázra és a szénre pedig ennél is kevesebb, 9, illetve 2 százalék mondott csak igent.

A vállalat sajtóközleményéből az is kiderül, hogy a lakosság tisztában van azzal is, hogy fejlesztések szükségesek az elektromos hálózaton, és elvárják a digitalizációt is.

Az okos villanyóra mobilhálózaton keresztül küldi a fogyasztási adatokat, soha nem kell leolvasni. Forrás: E.ON

Ám míg a válaszadók ezalatt elsősorban a kényelmi funkciókat, illetve a tudatos fogyasztást segítő megoldásokat értik, a szolgáltatók fejlesztései során elsősorban a rendszerek és a hibaészlelések automatizálása, az ellátás biztonságának növelése van fókuszban.

A kényelmi funkciók kapcsán ide kívánkozik egy másik hír is, ami egy gyakori frusztrációt fog csökkenteni a lakossági fogyasztóknál. Az újabb napelemes háztartásokban már évek óta távolról is elérhető villanyórákat telepítenek a szolgáltatók, így soha nem kell a leolvasót várni, vagy diktálgatni, a berendezés mobilkapcsolaton keresztül folyamatosan jelenti az óraállást. A Dunántúlon és Pest megyében viszont az E.ON területén a napelemmel nem rendelkező fogyasztóknál is beindult a csere, így egy 10 milliárd forintos, vissza nem térítendő EU támogatásnak köszönhetően most újabb 165 ezer háztartásba került okosmérő. Ma már 650 ezer ilyen, az internetre kapcsolódó eszköz üzemel az országban, és számuk pár éven belül 800 ezerre nő majd.

Meglepő módon viszont abban a kérdésben is eléggé tájékozott a lakosság, hogy a megújulók arányának növeléséhez az energiatárolás kiépítése szükséges – ezt 74 százalék nevezte meg a kihívások között. Érdekes azonban, hogy ennek megoldását nem első sorban a szolgáltatóktól várják.

A cég egyébként azt is megosztotta, hogy a következő években 400 milliárd forintot fordít fejlesztésekre, köztük energiatárolókra is.

Kétszer megkerülné a földet

Egy átlagos felhasználó számára ma talán még az sem teljesen tiszta, hogy miért szerepelnek külön tételek a villanyszámlán, hogy is van az, hogy egy cég üzemelteti az elektromos hálózatot, egy másiknak az áramért fizetek, de közben az erőművek is külön vállalkozások tulajdonában vannak.

Ezt valahogy nem sikerült eddig sem a szolgáltatóknak, sem az államnak jól elmagyaráznia.

Így talán nem túl meglepő, hogy az E.ON felmérésére válaszul a megkérdezettek 66 százaléka azt mondta, hogy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé ismeri azt a folyamatot, ahogy eljut otthonába az elektromos hálózat.

A Dunántúlon ötmillió lakos energiaellátását biztosító szolgáltató, amelynek elektromos hálózta elég lenne ahhoz, hogy kétszer körbehúzzuk azt az egyenlítő körül, most videósorozatban igyekszik válaszokat adni ezekre a kérdésekre – ebből az első már alább meg is tekinthető.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.