Töltsünk zölden!

A villanyautózás mellett a legfontosabb érv, hogy kíméli a környezetet a belső égésű motorokhoz képest. Ez általánosságban igaz, mégis vannak olyan időpontok, amikor jobb, ha nem terheljük a hálózatot, máskor meg kimondottan „gyógyhatású” a fogyasztás. Mutatjuk, hogyan.

Szélerőművek és fakókeselyűk Cantabriában. (fotó: Lenkei Péter)

Az átlagember számára a villanykonnektor egy kimeríthetetlennek tűnő forrás, ha bedug egy telefon töltőt, mosógépet vagy villanyautót, működik, mindig van áram. Látszólag mindegy, mikor és mennyit fogyaszt, legfeljebb ha sokat, többet fizet. A dugaszoló aljzat mögött egy bonyolult szabályozású rendszer áll a háttérben, amely elosztó hálózatból, hazai termelő egységekből és importált áramból áll. Az egészet bonyolítja, hogy napszakonként, évszakonként, az időjárástól és attól függően, hogy munkanap van-e, jelentős eltérések lehetnek a fogyasztásban, de akár a termelésben is. A termelő egységek típustól függően eltérő mértékben szennyezik a környezetet, leginkább üvegházhatást okozó szén-dioxiddal. Ettől függ majd a villanyautó szennyezése is, ebben a villanyautó matek című cikkemben is írtam. A legszennyezőbbek a széntüzelésű erőművek, az ezekben termelt áramhoz átlagosan 820 gramm szén-dioxidot kibocsátás kapcsolódik egy kilowattórára vetítve, míg a szélerőműveknél mindössze 11 gramm. Tehát óriási a különbség! A napelemeknél az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) ugyan még 41-48 grammal számol, de a technológia fejlődése és a gyártási hatékonyság annyira javul, hogy 2016-os cikkében a First Solar képviselője már 12 illetve 24 grammot említ életciklusra vetítve (vékonyfilm technológia és polikristályos napelem).

A termelési szerkezet országonként eltérő, így az importált áramhoz kapcsolódó üvegházhatás is. Ezért a hazai konnektorból vételezhető áramban is eltérő, 180 és 350 gramm közötti szén-dioxid kibocsátás rejtőzik. Akit igazán érdekel a Földünk sorsa, annak nem mindegy mennyire zöld áramot tankol, melyik napszakban, sőt, a hét melyik napján. Az alábbi ábrán látható, hogy lényegében két erőmű típus a legjelentősebb hazai szén-dioxid kibocsátó, a gáz- és szénerőművek.

A hazai termelés és import együtt határozza meg a konnektorból, vagy éppen villámtöltőből folyó áram klímaromboló hatását. De honnan tudjuk meg pontosan ezeket az adatokat? Ebben segít az Electricitymap. Itt nem csak az erőművek szerinti megoszlást és a hozzá kapcsolódó szén-dioxid kibocsátást tudjuk megnézni, de az importált áramban meglapuló mennyiséget is. Ugyanakkor bepillantást nyerünk az európai áramelosztás rejtelmeibe, ugyanis azonnal látjuk, honnan és hová megy az áram, illetve milyen mennyiségben, szén-dioxid tartalommal.

Ha rendszeresen figyeljük az Electricitymap-et, a következő trend rajzolódik ki: A hétvégéken zöldebb az áram általában, mint hétköznap, hiszen kisebb a fogyasztás, kevesebb szén- és gázerőmű kell a megtermeléséhez, nagyobb a megújulók aránya. Az esti csúcsfogyasztás idején szinte mindig szennyezőbb, míg az éjjeli mélyvölgy idején tisztább. A megújulók jelentősen megtisztítják az áramot, például Ausztriában a hétvégén 38 grammig csökkent az áramtermelés szénlábnyoma.

Ábra forrása: Electricitymap

De hiába zöld a szomszéd „füve”, az import áram, ha nálunk a hőség miatt az összes légkondicionáló megy és emiatt bekapcsolnak a szennyező erőművek, és rákényszerülünk a magas széntartalmú szerb áramra is.

Ábra forrása: Electricitymap

Csúcsterhelés idején a hálózati veszteségek is nőnek, mert melegszenek a vezetékek, transzformátorok, ez mind veszteséghez vezet. Általában éjfél és 6 óra között jelentősen lecsökken a fogyasztás, ilyenkor érdemes tehát tölteni az autót, időzítve. A hálózat pillanatnyi terhelése a MAVIR oldalán követhető. Itt a szél- és napelemes termelést is ellenőrizhetjük. Várhatóan tovább zöldül a hazai áramtermelés, mert a jelenlegi 700 MW-os napelemes kapacitás tovább bővül, 930 MW-nyi naperőműre engedélyt adott ki az energiahivatal, más szakértők szerint rövidesen a 3 gigawattos kapacitást is elérhetjük.

Lelkiismeretünk is tisztább, ha saját napelemről tankolunk. (fotó: Lenkei Péter)

Saját napelemes rendszer birtokában akkor érdemes rádugni a konnektorra a villanyautót, ha a napelemtáblákra süt a nap. Ilyenkor ugyanis szinte veszteség nélkül kerül a tiszta áram az akkumulátorokba, nem terheli a hálózatot, amely a szénsemlegesség után a második környezeti szempont.

Lenkei Péter