e-TNGA: a Toyota aduásza a villanyautó-gyártáshoz

A magas gyártási költségekre és az állítólagos alacsony keresletre hivatkozva a Toyota ez idáig nem sokat tudott felmutatni elektromos autók tekintetében, ám vészesen közelít az az időszak, amikor a szén-dioxid-kibocsátást korlátozó jogszabályoknak már nem lehet megfelelni pusztán hibridek és üzemanyagcellás gépkocsik eladásával. Így aztán a koncepcióautók, és a Japánban forgalmazott mini villanyautók mellett apránként érkeznek a hírek azokról az elektromos autókról, melyeket a Toyota már valóban el szeretne adni Európában is. De mégis mi fogja jelenteni a fordulópontot az autógyártó stratégiájában, amire egy egész sorozatnyi tisztán villanyos modellt alapoz a Toyota 2025-re? Koji Toyoshima, vezető fejlesztőmérnök szerint ez az e-TNGA lesz.

Az e-TNGA körülbelül azt a szerepet tölti majd be a Toyota életében, mint a MEB a Volkswagenében: egy nagymértékben moduláris padlólemez, mely különböző méretű, kialakítású, és specifikációjú tisztán elektromos autók tömeggyártását teszi lehetővé gyorsan és olcsón. A különbség mindössze annyi, hogy a Toyota nem szeretne a legnagyobb villanyautó-gyártó lenni, és így egyelőre nem számol több millió e-autó gyártásával ezen a padlólemezen. A nevéből kiderül, hogy a platform nem más, mint a TNGA (Toyota New Global Architecture) teljesen elektromos meghajtású személyautóknak szánt változata, mely számos jármű alapját fogja adni, hasonlóan a 2015 óta gyártott eredeti padlólemezhez. A TNGA egyaránt alkalmas hagyományos, hibrid, és üzemanyagcellás hajtáslánc elszállásolására, így ez fekszik többek között a negyedik generációs Prius, és Prius PHEV, a második generációs, egyelőre csupán tanulmányként megmutatott Mirai, és sok más hibrid Lexus, vagy kizárólag belsőégésű motorral szerelt Toyota aljában.

Toyota C-HR EV: Kínában már ilyet is kapni

Az e-TNGA sokszínűsége abból fakad, hogy öt különböző részből áll, melyek mind egyenként módosíthatók, és a fejlesztők igénye szerint pakolhatók össze. Az első, hátsó, és a középső rész a jármű kialakítását, formatervét adják, míg a motor és az akkumulátor az autó képességeit határozza meg. Eszerint a Toyotának lehetősége lesz egyetlen padlólemez használatával apró városi villanyautókat és hatalmas divatterepjárókat is építeni, első-, hátsó, és összkerék-meghajtással egyaránt. A középső modul csökkenthető vagy növelhető aszerint, hogy mekkora akkumulátort szeretne a gyártó a kocsiba – az e-TNGA esetében ez 50 és 100 kWh közé fog esni, ami Toyoshima szerint azt jelenti, hogy a kisebb villany-Toyoták körülbelül 300, a nagyobbak 500-600 kilométeres hatótávval érkeznek. A motor teljesítménye 80 és 150 kW között fog alakulni.

Az első tisztán elektromos Toyoták még biztosan lítium-ion akkumulátorral lesznek felszerelve, de a vállalat nem mondott le szilárdtest akkus terveiről sem. A  japánok a technológia egyik első demonstrációját a jövő nyáron megrendezésre kerülő tokiói olimpia idejére tervezik.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.