A Tesla mentette meg a Csillaghajót

A Tesla és a SpaceX kapcsolata túlnő azon, hogy mindkét cégnek Elon Musk a legnagyobb részvényese, vagy, hogy a Model S az űrrakétákat készítő hangár egyik sarkában született. A két vállalat szakemberei rendszeresen dolgoznak együtt, illetve keresztbe. Így például a Falcon 9 rakéta leszállás közbeni irányításáért felelős kis fülecskéit a Model 3 villanymotorjai mozgatják, a Cybertruck pedig a Starship, azaz a csillaghajó speciális acél ötvözetéből készül majd.

Most mégsem a villanyautógyár járművei, hanem energiatermeléssel és tárolással foglalkozó része segítette a Csillaghajó programot.

A szélerőművek miatt

Kevés dolog mutatja jobban a globális felmelegedés által okozott problémák mélységét, mint, hogy Texasban, ahol télen sem nagyon megy fagypont alá a hőmérséklet, havat pedig szökőévente látnak, az elmúlt napokban éjszaka mínusz 10-15 fokot mértek és hó lepte el a városokat. Ez ráadásul nem csak a fővárosban, az északabbra fekvő Austinban volt így, de a Mexikói-öböl partján, a mindig kellemesen meleg (és párás) Houstonban is mínusz 11 fok volt tegnap éjjel. Jómagam legalább hússzor jártam a városban de ilyet még soha nem tapasztaltam.

Az is korunk igazi kórképe, hogy amikor a rendkívüli időjárás hatására kishíján összeomlott az elektromos hálózat, ebből azonnal politikai ügy lett, mert valami nagyon okos politikus elkezdte ismételgetni, hogy ezt a fagy miatt leálló szélerőművek okozták, majd ezt szinte az egész pártja átvette. Lám-lám, ide vezet a sok megújuló energia amit ezek a gonosz zöldek ránk akarnak erőltetni – hangzott a nem túl burkolt üzenet.

Talán senkit nem fog meglepni, hogy a történt így, ebben a formában nem igaz, sőt. Egyes szélerőművek valóban kiestek a hálózatból, mert a rendkívüli fagyok miatt le kellett állítani a lapátokat, csakhogy a zord idő a többi energiaforrást sem kímélte. Mint a Texas Tribune összefoglalta, bár valóban kiesett 16 gigawattnyi megújuló energia, közel a duplája, 30 gigawatt termikus – zömében gáz és nukleáris – forrás állt le az időjárás miatt. A hideg hatására átfagyó gázvezetékeben annyira lecsökkent a földgáz hőmérséklete, hogy jóval kevesebb érkezett az erőművekbe a vártnál, és így 67 GW helyett csak 43 GW áramot termelt az állam fő elektromos energia forrása. Sőt, Bay Cityben még egy atomerőművet is le kellett állítani.

A probléma forrása mindegyik esetben ugyan az: az állam energia hálózata nincs felkészítve az ilyen zord időre, hiszen soha nincs ennyire hideg. A szélerőművekre visszatérve, azok remekül bírják a skandináv teleket is, csakhogy ott ilyenkor melegítik a lapátokat, mivel fel vannak készülve a cudar viszonyokra.

Az ENERCON lapátmelegítő rendszere. Forrás: researchgate.net

Prototípusok futószalagon

A SpaceX alapvetően kaliforniai cég, központja Los Angelesben a Tesla tervezőközpontja szomszédságában található, de a vallatnak évek óta komoly tesztközpontja van a mexikói határ mellett, a texasi Boca Chica városában. Itt készülnek és innen szálnak fel a Starship azaz Csillaghajó nevű rakéták, de itt fejlesztették anno ki a Falcon 9 visszatérő első fokozatát is.

A Csillaghajó az a jármű, amellyel a vállalat a Holdra és a Marsra is el akar jutni, illetve amellyel a Föld különböző nagyvárosaiba akár 30-40 perc alatt ellehet majd jutni a jövőben. A program jelenleg a prototípusoknál tart – az SN8 és SN9  jelzésűek nemrég végeztek sikeres 10-12 kilométer magasságig jutó tesztrepülést, majd hasukra fordulva, a légköri súrlódással lassultak, hogy aztán ismét egyenesbe állva szálljanak le. Nos ez a legutóbbi rész még némi reszelgetésre szorul, mint az az alábbi videón is látszik.

Normál esetben egy űrjármű fejlesztése akár évtizedes feladat is lehet, és ha egyszer-egyszer megsemmisül egy méregdrága prototípus, hónapokat vagy akár egy évet is csúszhat a program, amíg vizsgálják a probléma forrását. Természetesen Elon Musknak ez a tempó nem elfogadható, ezért a Spacex sorozatban gyártja az olcsóbb (khm… 1-2 millió dolláros) prototípusokat, és kalkulált rizikó a megsemmisülésük, hogy aztán ebből tanulva még gyorsabban fejlődjenek. Így a Starship, a legutóbbi RUD (Rapid Unscheduled Disassembly azaz Gyors Nem-tervezett Szétbontás) után alig 2 héttel már az SN10 kilövésére készül, és a közeli hangárban már a 18-as jelzésű rakétán is dolgoznak.

A SpaceX azonban nem tudja a folyamat részét teljesen ellenőrzése alatt tartani. Minden egyes kilövés alkalmával engedélyeztetni kell a tesztrepülést az amerikai légügyi hatsóággal (FAA), hiszen ilyenkor le kell zárni a légteret, környező utcákat, de még az óceán egy részét is, ahova egy malőr esetén visszahullhatnak a roncsok. Éppen ezért ez nem egy olcsó, vagy egyszerű folyamat, és egy határidő mulasztása hosszú kiesést jelenthet.

Napelem és Powerpack

A fenti két fejezet ezen a ponton találkozik történetünkben.

Az áramkimaradások miatt ugyanis elméletileg veszélybe került a héten tervezett SN10 kilövés is, csakhogy a valóságban a testvérvállalatnak köszönhetően a program gond nélkül menetel előre. Minta Teslarati rámutatott, bár Boca Chica városában is áramszünetek vannak, a SpaceX erre is fel volt készülve. A cég texasi területén ugyanis 7000 négyzetméteren 1.5 MW kapacitású Tesla napelempark található, amit 11 ipari energiatároló azaz Powerpack egészít ki 2,5 MWh tárolási kapacitással. Ez elég volt ahhoz, hogy a munka zavartalanul folytatódhasson.

A SpaceX napelem és akkumulátor parkja. Természetesen a Tesla szállította. Forrás: NASA Spaceflight

A címlapkép forrása a SpaceX.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.