Megérkezett az LFP akku a Tesla energiatárolókba is

A Tesla Battery Day (akkumulátor nap) egy apró kis részlete volt csak, sokan át is siklottak felette, de az egyik ábrán arról beszélt a vállalat, hogy nem csak a kisebb hatótávú, olcsóbb modellekben, de az ipari energiatárolókban is meg fog jelenni az LFP akkumulátor.

A legfrissebb elemzői jelentés szerint a váltás már el is kezdődött a legnagyobb, 3 MW kapacitású Megapack esetén.

Nem egyenes vonal

Ha az akkumulátorok fejlődéséről beszélünk, akkor gyakran egy egyenes vonal jelenik meg a szemünk előtt. Pedig nem.

A modern, az elektronikához kapcsolódó fejlődés kora a Ni-MH aksikkal kezdődött, amik elhozták a hordozható videokamerák, laptopok és mobiltelefonok korát. Ezek azért elég macerásak voltak, például nagyon nem szerették, ha nem teljesen sütötték ki őket és ha megszakították a töltést a ciklus vége előtt. Ilyenkor lépett fel az ún. memória effektus, amikor is szépen szűkült az aksi elérhető kapacitása. Persze okosabb töltők a töltés megkezdése előtt éppen ezért kisütötték az aksikat, de ez a töltési időt növelte.

Bár a villanyautózás kezdetén megjelentek az Ni-MH aksik a járművekben is – sőt, egyes amerikai Priusokba a mai napig ez kerül -, az elektromos autók újkori történetét a Li-Ion akkumulátorok hozták el. Ezek közül a leggyakrabban használt kémiák nikkel, mangánt, alumíniumot esetleg kobaltot használnak különböző kombinációkban és mennyiségben. Ezek mellett sokáig úgy tűnhetett, hogy az LFP, azaz lítium-vasfoszfát technológia egy túlhaladott zsákutca, amit majd a történelem könyvek lábjegyzetében látunk csak, amikor már mindenki szilárdtest akkut, vagy szuperkondenzátorokat használ.

Hogy ez nem így lett, annak két oka van. Egyrészt a villanyautók, az elektronikai kütyük és az energiatárolók rohamos terjedése miatt hihetetlen cellaéhség alakult ki az iparban. Kis túlzással, ha egy fej káposztában is lehetne megfelelő mennyiségű energiát tárolni, már talán azt is bevállalnák a gyártók. Mindegy csak legyen benne delej. Másrészt az LFP technológia is sokat fejlődött, köszönhetően olyan cégeknek, mint a kínai CATL, így bár még mindig kisebb az energiasűrűsége mint a többi lítiumos sztár kémiának (értsd. több kell belőle egységnyi kapacitáshoz), nehezebb is valamivel, és elég fázós is szegény, bőven van annyi előnye, hogy már mindenki számol vele – a megfelelő felhasználási területeken.

Megfelelő aksit a megfelelő célra

Az LFP egyik nagy előnye, hogy nincsenek benne olyan drága, vagy nehezen beszerezhető alkotóelemek mint a nikkel, és a kémia eleve teljesen kobaltmentes. Ez nem csak a költségeknek tesz nagyon jót, de a morálisan megkérdőjelezhető kobalt forrásokkal sem kell számolni. Ezek a cellák ráadásul elég sok abúzust elviselnek, nyugodtan 100%-ra lehet őket tölteni minden nap, meg se kottyan nekik.

Meggyógyultak az LFP akkus Teslák

Így az LFP aksi már teljesen vállalható lett olcsóbb, kisebb hatótávú villanyautókba. Az alacsony hőmérsékleten mutatott teljesítény (felvétel és leadás) még mindig némi kompromisszumot jelent, de mint a Model 3 SR+ ez irányú szoftverfrissítése megmutatta, egy ügyes BMS (akkuvezérlő egység) tud ezzel mit kezdeni. A súly kapcsán a kisebb akkus Tesla akkorára hízott így mint a nagy akkus testvér, de sikerült annyit faragniuk az autó más paraméterein, hogy elfér a plusz teher.

Ahol azonban az extra súly abszolút nem gond az az ipari energiatárolás. Itt sokkal fontosabb az, hogy az LFP aksik lényegesen olcsóbbak, és mivel nem küzdenek alapanyag hiánnyal, nagy mennyiségben lehet őket gyártani is. Mint a Teslarati felfigyelt rá, a Canacord Genuity elemzőcég jelentése szerint jelentős fegyvertény lesz a Tesla kezében, hogy megkezdődik a 3 MW-os Megapack LFP-s verziójának gyártása. Ez az energiatároló (kapacitásra vetítve) 40%-kal kevesebb helyet foglal mint a versenytársai és tízszer kevesebb alkatrészből áll. Az új kémiának köszönhetően pedig jelentősen olcsóbb is lehet, mint a korábbi verziói. A cég szerint különösen Kaliforniában lesz nagy igény ezekre a termékekre, mert már így is csak más államokból való importtal tudják fedezni a napi csúcsfogyasztásos időszakokat, ami igen költséges a szolgáltatóknak.

A fenti váltásnak van még egy pozitív hozadéka: több 2170-es NCA cella marad a nagy akkus autóknak.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.