ENSZ: „a szégyen aktája” a legújabb klímajelentés

Hosszas, éjszakába nyúló vita után kijózanító jelentést fogadott el az ENSZ a klímaváltozással, és az ellenne tett lépésekkel kapcsolatban.

A gond már nem az, hogy nincs meg a technológiánk a katasztrófa elkerüléséhez, hanem az, hogy annyira bele vagyunk gabalyodva a fosszilis üzemanyagok érdekhálójába, hogy igyekszünk kitolni az átállást.

Expresszvonat a klímakatasztrófába

Ez a jelentés a megszegett ígéretek litániája, a szégyen aktája, amely számba veszi azokat az üres ígéreteket, amelyek az élhetetlen világ felé vezetnek. A bíróság kimondta az ítéletet, és az lesújtó: expressz vonaton robogunk a klímakatasztrófa felé.

– vezette fel a jelentés végkövetkeztetéseit António Guterres az ENSZ főtitkára. A közel 3700 oldalas jelentés rövid összefoglalóját a CNN anyagából szemléztük.

A nem túl szívmelengető összefoglaló szerint bolygónk már most is 1,1 Celsius fokkal melegebb, mint az ipari forradalom előtt, és ha ez nem tűnne nagy eltérésnek, hadd tegyem hozzá, hogy 1,5, maximum 2 fok az a határ, ami után visszafordíthatatlan károk keletkeznek az ökoszisztémában. Erre a következtetésre jutott az a kormányközi munkacsoport, amely az anyagot beterjesztette az ENSZ elé.

Ami viszont igazán dühítő az az, hogy pontosan tudjuk, hogy mit kell tenni a vészhelyzet elkerüléséhez, az eszközeink is megvannak hozzá, csak vonakodunk a gyors változástól.

Szénerőmű Lengyelországban (Forrás: Wikimedia / Morgre)

A megújuló már simán versenyképes

A jelentés szerint a szél és napenergia költségei annyit zuhantak az elmúlt évtizedben, hogy az már versenyképes a szénnel és a gázzal az elektromos áram előállításában. Most már az is előfordul, hogy olcsóbbak azoknál. Bár sok ország felgyorsította ezek telepítését, és ma már a világ energiatermelésnek 10%-a származik ebből a forrásból, még mindig probléma, hogy a megújulóknál a költségek java a hasznos élettartam legelején, a telepítéskor jelentkeznek, ezért egy nagy kezdeti befektetésre van szükség. Az elmaradottabb és szegényebb országok azt szeretnék, hogy a gazdag fejlett világ vállaljon nagyobb szerepet az átállás finanszírozásából, hiszen a szennyezésért is nagyobb mértékben felelnek azért, hogy ide jutottunk.

A jelentés készítői szerint villámsebesen ki kell vezetnünk a fosszilis üzemanyagokat az energiatermelésből, hogy megakadályozzuk a bolygó további melegedését.

Egyik javaslatuk, hogy szüntessék be ezek állami támogatását, mivel ez 2030-ig önmagában 10%-os kibocsátás csökkenést eredményezne. Magyarul, ha a valós árát kell megfizetni ezeknek az üzemanyagoknak, akkor mindenki takarékoskodni fog velük.

A készítők arra is rámutatnak, hogy minden új beruházás a fosszilis üzemanyagokba jó eséllyel egy soha meg nem térülő befektetés lesz, mert nem lesz elég hosszú az élettartamuk, hogy visszahozzák a költségeket – már ha egyáltalán nem félkész beruházások maradnak.

Ha két foknál nem engedjük jobban felmelegedni a bolygót, akkor a 2015-2050 közötti fosszilis erőművek 1-4 billió dollár meg nem térülő beruházást, azaz kidobott pénzt jelentenek.

Városi szmog

Nem elég leállítani

Viszont már túl vagyunk azon a ponton, ahol elég lenne „egyszerűen” átállni a megújulókra. El kell kezdenünk kivonni a levegőből a szén-dioxidot amit belepumpáltunk. Erre természetesen jó, és szükséges módszer az erdők telepítése, de ez önmagában nem lesz elég, mert túl lassú folyamat. Az angolul CDR, carbon dioxide removal, azaz szén-dioxid-kivonás technológiája még gyerekcipőben jár, de az elemzés szerint ezeket a gépeket is alkalmaznunk kell, hogy csökkentsük a problémát. Az ilyen berendezések hatalmas porszívóként szívják be a levegőt, majd csökkentett szén-dioxid tartalommal engedik ki az atmoszférába.

A metán egy másik fontos probléma, ugyanis ez a gáz károsabb, 80-szor jobban melegít, mint a CO₂, és a globális kibocsátás 20%-át teszi ki.  A metán koncentrációja magasabb a légkörben, mint az elmúlt 800.000 évben bármikor.

A megnövekedett metán koncentrációnak több oka is van. A szivárgó olaj, gáz és szén infrastruktúra, a szemétlerakók és egyes mezőgazdasági eljárások, valamint a szarvasmarhatartás mind tényezők ebben.

A jelentés azt is leszögezi, hogy nem csak állami, de állampolgári szinten is sokat lehet tenni a klímacélok elérése érdekében, azonban ehhez politikai, elsősorban anyagi támogatás kell. Elérhetővé, megfizethetővé és ismertté kell tenni az állampolgárok számára a klímabarát közlekedési, fűtési és étkezési alternatívákat.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.