Egynapos túra Bécsbe villanyautóval

Tendencia, hogy aki egyszer kipróbálja a villanyautózást, az utána nehezen ül vissza hagyományos meghajtású autóba. Vannak akik már évek óta nem tankoltak se benzint, se dízelt (pedig évi sok tízezer km-t mennek), de az általában jellemző, hogy ahova csak lehet elektromos autóval megyünk. Juhász Imre múltkori túrájáról olvasva kedvet kaptam, hogy az augusztus eleji családi kiruccanásunkat hasonló módon dokumentáljam. Az egy napos kirándulásunk célja Bécs, ahol nem volt más dolgunk, csak hogy a Práterben a fiam szülinapján kipróbáljunk minden érdekes hullámvasutat és játékot. Eredetileg úgy terveztük, hogy a születésnapjának előestéjén érkezünk, így reggel már a bécsi parkban kezdhetünk, de az élet úgy hozta, hogy csak az adott nap reggelén tudtunk elindulni.

Bécsbe elektromos autóval

Az út Budapest keleti agglomerációjából a Práterig nagyjából 280 km, amit egy hagyományos autóval kb. 3 óra alatt lehet megtenni. Rövid számolgatás után arra jutottam, hogy a 2013 eleji gyártású, 2. generációs, 24 kWh-ás akkuval szerelt Nissan LEAF-fel nekünk 5 órára lesz szükségünk. Mivel 10 órára szerettünk volna ott lenni, a hajnali 5 órás indulást céloztuk meg. Az autó km számlálója a kocsibeállónkon 56.965 km-t mutatott, és az akkumulátor állapotát jelző 12 elemű (nem lineáris) skála első eleme már kialudt. Ez a szakirodalom szerint 15-16%-os akkukapacitás romlást jelent, bár a gyakorlatban ilyen mértékű (sőt semmilyen mértékű) csökkenést nem tapasztaltunk. A teljesen feltöltött autó ekkor nem Eco módban légkondi nélkül 145 km-t írt megtehető távnak.

100%-ra töltve 145 km-t ígért az indulás reggelén. Az akku állapotnál egy csík már hiányzik.

A korai indulást hihetetlen és példátlan módon sikerült percre pontosan tartani, így minden adott volt, hogy időben megérkezzünk. Egy éve jártunk már Bécsben a LEAF-fel ugyanígy egy napos túra keretében, így szinte rutinnak éreztük az utat, bár az akkori kisebb problémákat ezúttal szerettük volna elkerülni. Bár az elmúlt 12 hónapban nem épült idehaza országot átszelő villámtöltő hálózat, az infrastruktúra javára változott. Még akkor is, ha pont augusztus elején állt úgy a Gablini csoport, hogy munkaidőn túl nem engedtek be senkit tölteni a szalonokhoz, így a budaörsi töltőhöz sem. De ez nem is volt gond, hiszen nemrég telepített az ABB egy remek töltőt a Delphi gyár megrendelésére Tatabányára, így a budaörsi töltőt át is ugorhattuk. Úgysem lenne praktikus a szinte még teli akkura rátölteni, hiszen a 80% körüli tartományban fájóan lassú a töltés.

Tatabányán 98 km megtétele után: 34% és 51 km.

Budapest átszelése és 98 km megtétele után 1 óra 33 perc elteltével fél hétkor értünk a tatabányai töltőhöz, ahol még az akku kapacitásának 1/3-a (34%) a rendelkezésünkre állt (normál módban 51 km-re lett volna elég). Bár neccesen, de akár Győrig is elgurulhattunk volna vele.

Kiváló ABB töltő a tatabányai Delphi gyár parkolójában.

A tatabányai töltőt mindenképpen ki szerettem volna próbálni, így nem volt kérdés, hogy megállunk. Viszont mivel nagyon jól álltunk árammal, mindössze 10 percet töltöttünk (71%-ra, 107 megtehető km-ünk lett), és bruttó 12 perc állás után már úton is voltunk a győri töltő felé.

10 perc töltés után 71% és 107 km az állás

Győrben van a hazai villámtöltő kánaán, hiszen két parkolóházat is felszereltek ilyen eszközzel. Sajnos ezek egyike sem tud CCS rendszerű autókat tölteni, így például a helyi Audi gyárban készülő autók márkatársait (VW) Győrben nem lehet villámtölteni. Az élet furcsa fintora. A Dunakapu téri töltőt már tavaly próbáltuk, így idén az azóta átadott Révai parkolóház töltőjéhez mentünk.

Győrben újabb 63 km megtétele után: 25% és 34 km

A DBT oszlop a parkoló bejáratától jobbra, a földszinten található, ami rendkívül kényelmes hely töltés gyorsasága szempontjából. Fél 8-as érkezésünkkor az akku 25%-ra volt lemerülve, ami már csak 34 km-re lett volna elég.

Győr, Révai parkolóház a DBT Chademo töltővel

Mivel az első Bécsi töltőig még 122 km-t kellett megtennünk, az előző 10 perces töltésnél egy kicsit többre volt szükségünk. 28 perccel később és 50 forinttal szegényebben (fél óra parkolás díja) 93%-ra és 131 km-re töltött autóval indultunk a határ felé.

28 perc töltéssel 93%-ig jutottunk. Ez 131 km-re lett volna elegendő.

Bécsbe 10 óra 6 perckor 10%-nyi töltéssel érkeztünk, de mivel a kiszemelt töltőnél erre nem lett volna lehetőség, megálltunk egy gyors reggelire. Ez lett a vesztünk, mivel pont ezalatt az idő alatt foglalta el a Práter környékének egyetlen villámtöltőjét egy osztrák Tesla. Vártunk egy darabig, hátha csak egy pillanatra ugrott be valahova, majd felhívtam a gondosan a szélvédő mögé készített névjegyen lévő számot, hogy megtudjam mire számíthatunk. Mivel még egy bő órán keresztül tölteni szeretett volna, így elindultunk vissza a legközelebbi töltőhöz.

Érkezés a bécsi töltőhöz: már csak 7% maradt.

Ekkor azonban már csak 7%-nyi töltésünk volt, miközben még kb. 9 km-t kellett megtegyünk. Bár a korábbi tapasztalatok alapján tudtam, hogy ez nem lesz gond, abban nem lehettem biztos, hogy az egy egységnyit leromlott akku még mindig ugyanolyan jól viselkedik-e az utolsó km-eken, mint új korában.

A második töltőnél már semmit nem jelzett.

Már csak 3% energia volt az akkuban, ami 5-6 km-re még elég lett volna.

A Smatrics hálózat OMV kúton lévő töltőjéhez 3%-nyi töltéssel érkeztünk (tehát 4%-kal 9 km-t mentünk!), ahol a kijelzőről az utolsó km-eken már semmit nem lehet leolvasni. Ez talán a LEAF legbosszantóbb hibája: pont amikor a legfontosabb lenne, hogy tudjam mire számítsak, akkor csak a tapasztalataimra hagyatkozhatok.

Napelemmel kombinált töltő az OMV kúton.

A tatabányaival ellentétben ez az ABB töltő nem volt a toppon, hiszen 18 perc alatt mindössze 25%-nyi áramot tolt az autóba. Mivel a Smatrics rendszerben a töltő használat idő alapú, nem volt értelme a gyenge teljesítményért többet fizetni. Hogy az a töltés így mennyibe került, még azóta sem tudom, mert nem jelent meg a szolgáltatónál vezetett egyenlegemen.

Összesen 8 parkolóban volt töltési lehetőség kiépítve. Volt Type2 16A-rel, Type2 32A-rel és két sima konnektor is. Itt is divat benzinessel beállni a töltőhöz, pedig bőven volt hely a parkolóházban.

A bosszantó de mégis kellemes meglepetés a Práter parkolóházába beállva ért. A földszinten egy sor elektromos autó töltő van felszerelve, ahonnan igény szerint lehet 22, 11 és 3,7 kW áramot vételezni. Persze ez is fizetős, de akinek elég az egy fázison 16A (mint nekünk), az egyszerű konnektorból saját töltővel minimális díj ellenében feltöltheti az autót. Ha ezt előre tudtuk volna, akkor eleve nem próbálkozunk a Smatrics villámtöltőkkel, hiszen a parkolóházban kényelmesen feltöltődik az autó, amíg mi a játékokat élvezzük. Ez a célállomási töltők (destination charger) lényege.

Töltés konnektorról a Práter parkolóházában. Ennek a LEAF-nek (a 16A-es saját töltőjével) ez pont annyira jó, mint bármelyik Type2-es csatlakozó.

Ez a töltő központi vezérlőpanele. Itt lehet a kártyát leolvasni és az aktiválandó töltőt kiválasztani.

Ez volt a mi töltésünk. Mivel pont ott volt, ahol nekünk kellett, így nem vesztettünk vele időt, ezért nagyon megérte.

Az autó 5 óra 3 perc alatt 100%-ra töltött, és mivel néhány lépésre voltam az autótól át is tudtam állni egy másik, nem külön fizetős parkolóhelyre. Ekkor az autó 157 km-re prognosztizálta a megtehető utat. A töltés 4,44 euróba került, ami szinte semmi a betöltött 16,135 kWh áramhoz képest.

A célállomási töltőnek hála Bécsből teli akkuval indulhattunk.

Bécsből haza villanyautóval

Mivel tudtuk, hogy Győrig már nem kell megálljunk tölteni, elég volt délután 7-kor haza induljunk. Győrbe 125 km megtétele után 9 óra előtt nem sokkal 21% töltöttséggel és 36 megtehető km-rel érkeztünk. Mivel a töltés idejét egy gyors vacsorával szerettük volna elütni, így a Dunakapu téri töltőhöz mentünk.

Győr, Dunakapu tér: 21%, 36 km

Az autó 48 perc alatt 97%-ra töltött, amivel 161 km-nyi út megtétele vált elviekben megtehetővé. Ennyiket akkor sem tudott az autó, amikor 2 évvel ezelőtt hozzánk került, ami az akkuromlás fényében külön érdekes.

48 perc töltés után 97%-ra töltött, ami 161 km-re elegendő, miközben a mélygarázsban rendesen fel is melegedett (bal széle)

Győrből hazafelé Tatabányán nem lett volna értelme megállni, ezért egyenesen Budapestre indultunk. Bár lehet, hogy elég lett volna az áram hazáig, sokkal kényelmesebbnek tűnt a Lovas úton 10 percet tölteni (13 lett belőle, mert egy érdeklődő járókelőnek is el kellett mesélnem a villanyautózás alapjait), mint a végén cidrizni.

Érkezés a Lovas útra: 13%, 24 km

Budapest, Lovas úti parkoló (Bécsi kapu mellett)

Töltés 13 perc után: 57%, 95 km

A 13 perc alatt 57%-ra ment fel a töltöttség, így 95 km-re elég áramunk lett. Ebből a hátralévő 33 km már padlógázon is megtehetővé vált. Így 5 óra 24 perccel az indulás után hajnali fél egy előtt értünk haza.

Érkezés a célhoz: 582,9 km után. Az akku hőmérsékleten látszik a nagyobb tempó eredménye.

Tapasztalatok

Kétszer bő öt órában tehát 583 km-t mentünk napon belül, ami nem egetrengető, de valószínűleg sokkal több, mint amit a laikusok kinéznek a 150 km-re kalibrált villanyautókból. A hosszú távú autózás kulcsa a minden autót támogató villámtöltő hálózat és a megfelelően kiépített célállomási töltők. Az út mindkét irányban akár 30-40 perccel is rövidebb lehetett volna, ha nem kell Tatabányán és Győrben is messzire letérni az autópályáról és városban araszolni a töltőhöz. Ha ugyanez a két töltő a két város melletti autópálya pihenőkben vagy csak az autópálya letérőkhöz közel (max. 1 km) lett volna, akkor sokkal kevesebb az időveszteség. Ha pedig még két töltővel 60 km-es etapokra lehetne bontani az utat, akkor nem kellene 90-100 km/h-ás tempóval kamionok és buszok után kullogni, hanem tartható lenne az autós tempó, és néhány 18-20 perces pihenővel megtehető lenne a táv.

Elektromos autó töltés Ausztriában

Ausztriában jól kiépült már a töltőinfrastruktúra, de annak használata a külföldiek számára előkészületet igényel. Indulás előtti este próbáltam regisztrálni a Smatrics rendszerbe, de nem jött át a visszaigazoló kódot tartalmazó SMS, így a regisztráció nem sikerült. Az ügyfélszolgálattal levelezve másnap délelőtt próbáltam még megoldani a dolgot, de az sem jött össze. Ráadásul a Smatrics nem is lett volna elég, mert a Práter töltőit a Wiener Energie üzemelteti, ami természetesen külön regisztrációt igényel. A töltéshez végülis a hónapokkal ezelőtt kiváltott, de sosem próbált The New Motion kártyámat használtam. Ez a holland rendszer olyan RFID kártyát kínál teljesen ingyenes regisztráció után, ami a kontinens nyugati felén majdnem mindenütt működésre bírja a töltőket. A töltésért fizetni (már ahol kell) utólag bankszámláról levonva lehet.

Smatrics töltő Bécs külvárosában egy autópálya kivezető szakasz melletti benzinkúton.

Milyen állapotú egy 3 éves Nissan LEAF akkuja?

A bécsi és egy másik úton rögzített adatok (betöltött árammennyiség és ezáltal nyert %-os töltöttség) alapján a teljes akku tárolókapacitására az eredetihez képest 83 és 98% közötti értékeket kaptam. Hogy mi az igazság, azt nem tudom, de az tény, hogy ésszel autózva ideális körülmények között ugyanúgy elérhető most is a 150-155 km-es hatótáv, mint 2 évvel ezelőtt. A mostani úton az egyes szakaszok végén lévő jelentős tartalék annak köszönhető, hogy sem légkondit sem fűtést nem kellett használni. Az út során 90-95, egyes szakaszokon 90-100 km/h-ás tempóval mentünk (sajnos nincs tempomat az autóban). Télen ugyanez az út egy kicsit lassabban, vagy eggyel több megállóval lenne teljesíthető.

Kétségtelen, hogy a villanyautókat nem arra találták ki, hogy az ember hosszú utakra menjen. De ha valaki úgy dönt, hogy nem tart már üzemben elavult, robbanómotoros autót, akkor sincs a városba zárva. Megfelelő tervezéssel, kitartással és elszántsággal a középkategóriás autók is használhatók hosszabb távokon. Nem ideális, de cserébe az év többi napján élvezhetjük egy sokkal kellemesebb és olcsóbban fenntartható autó előnyeit. Az, hogy a környezetünket egész évben óvjuk, már csak hab a tortán.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.