Megszületett az uniós megállapodás az új autók kibocsátás-csökkentéséről

Az elmúlt hónapokban folyamatosan nyomon követtük az Európai Unió döntéshozó szervei közötti tárgyalásokat az új személygépjárművekre kiszabott átlagos CO₂-kibocsátási érték csökkentésének ügyében, ugyanis az egymással szembemenő érdekek komoly fejtörés elé állították az uniós politikusokat. Az Európai Bizottság eredetileg egy 30%-os visszaszorítást írt elő a 2021-es szinthez képest, amit az autóiparát féltő Németország is támogatott. Számos más uniós tagország, mint például Hollandia, Franciaország, és Svédország azonban felismerve a klímaváltozás már most is érezhető negatív hatásait egy sokkal szigorúbb politikai fellépésért kampányolt, így az Európai Parlament képviselői október elején már egy 40%-os emisszió-csökkentésről szóló indítványt szavaztak meg. Az autógyártók képviselői az európai gazdaság hanyatlására és munkahelyek megszűnésére hivatkozva nem egyeztek bele egy ilyen mértékű szigorításba, ami az Európai Unió Tanácsának októberi ülésén egy 13 órás tárgyalást eredményezett, melynek végén egy átmenetileg elfogadott 35%-os célértékkel álltak fel a politikusok. A két táborra szakadt Európai Unió ezután tovább folytatta az egyeztetéseket, ám a döntéshozók még december 11-én is eredmény nélkül hagyták el az üléstermet.

Forrás: Wikipedia

Az Európai Parlament és az uniós tagállamok tárgyalóinak hétfő esti brüsszeli találkozóján azonban megszületett a döntés az új személygépjárművek átlagos kibocsátásáról: 2030-ra 37,5%-kal kell csökkenteni a forgalomba helyezett autók szén-dioxid emisszióját a 2021-es szinthez képest, a kisteherautókét pedig 31%-kal, míg a köztes cél 15% 2025-re. A jelenlegi szabályok szerint egy átlagos új autónak nem lesz szabad 95 grammnál többet kibocsátania kilométerenként 2021-ben. A 37,5% tehát egy kompromisszumos csökkentésnek minősül az európai országok által javasolt 30-35% és a Parlament által kitűzött 40% között, amivel viszont Németország és az autógyártók húzták a rövidebbet, hiszen ez immáron azt jelenti, hogy sürgősen neki kell látni az elektromos meghajtású járművek gyártásának, hiszen anélkül aligha sikerül megfelelni az előírásoknak. Az autóipari szereplők természetesen nem is hagyták szó nélkül a döntést. Az autógyártók európai szakszervezete (ACEA) szerint a drasztikus mértékű kibocsátás-csökkentés teljesíthetőnek hangzik ugyan, de teljes mértékben irreális ahhoz képest, ahol jelenleg állunk (körülbelül 118,5 g/km), és földrengésszerű hatással lesz a munkahelyekre. Az Energy Union főnöke, Maroš Šefčovič ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy az ítélet egy hiteles lépés a párizsi egyezmény implementációja felé, amely egyben az európai ipar hosszú távú versenyképességét is támogatja, mivel jelentős mértékben ösztönzi az akkumulátorokba és más kulcsfontosságú technológiákba való beruházásokat. A fenntartható mobilitásért kampányoló Transport & Environment felhívja a figyelmet, hogy bár a döntéshozók által mutatott szigor jó irányba halad, a 37,5%-os kibocsátás-csökkentés nem elég a 2030-as uniós klímavédelmi célok eléréséhez, a párizsi egyezményben foglaltak teljesítéséhez pedig pláne nem. A megállapodást még jóvá kell hagyniuk a tagországok kormányainak és a teljes Európai Parlamentnek, de ezek jobbára csak formalitások.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.