A vártnál jobban csökkent a hagyományos autók iránti kereslet Norvégiában

2018-ban többször is megmutatták a norvégok az egész világnak, hogy igenis van kereslet az elektromos autókra, és azok nem csupán a háztartás második kocsijaként életképesek egy benzines, vagy dízeles jármű mellett, hanem a szennyező autók leváltására is alkalmasak. Havi lebontásban egészen hihetetlen adatokat láthattunk a norvég autópiac átalakulásáról: szeptemberben például az újonnan forgalomba helyezett személyautók 45%-a tisztán elektromos meghajtású volt, a konnektoros hibridekkel együtt pedig 60% volt az arányuk. Ahogyan pedig a dízelautók iránti kereslet megcsappant, és helyüket a villanyautók vették át, az átlagos szén-dioxid-kibocsátás is soha nem látott mélypontra, 55 gramm/kilométerre süllyedt, miközben a levegőminőség is érezhetően jobb lett a hagyományos autók csökkenő jelenlétével az utakon. Várható volt tehát, hogy a folyamatos rekordok után az év legvége sem fog más eredménnyel szolgálni. Az Opplysningsrådet for Veitrafikken adatai szerint egy 40%-os növekedés után 2017-hez képest a tavaly eladott 147 929 új személyautó majdnem egyharmada, egész pontosan 31,2%-a teljesen elektromos meghajtású volt, ezzel új rekordot felállítva az ország, és az egész világ történetében. Ha a plug-in hibridek értékesítését is nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy minden második újonnan vásárolt autó elektromos hajtásláncot hordozott magában Norvégiában 2018-ban. A legkelendőbb modell az új Nissan LEAF volt 12 303 megvásárolt darabbal, ami a teljes autópiac 8,3 százalékát jelenti. Népszerű volt továbbá a BMW i3, valamint a Volkswagen kis méretű villanyautói, de a Tesla Model X és a Model S járműveket sem kellett nagyon ráerőltetni a vásárlókra. Elon Muskék összesen 8623 elektromos autót szállítottak le tavaly Norvégiában, ami 161 darabbal több, mint előző évben.

A norvég villanyautó-előrendelések a kifizetett foglaló értéke szerint 2018 szeptemberében, millió koronában. A legóvatosabb becslés szerint is ez 30 000 új villanyautót jelent az utakon. Forrás: NRK

Míg az elektromos autókból jóval több fogyott 2017-hez képest, az autóvásárlási kedv általánosságban csökkent, amit a dízeles, benzines, és konnektor nélküli hibrid autók eladásának zuhanása okozott. Ezzel egy többéves növekedési trend szakadt meg, ami a közúti közlekedés adatszolgáltató szervezetének igazgatója szerint az elektromos autók kiszállításának helyzetével, és a fogyasztás mérési módjának változásával magyarázható. Solberg Thorsen úgy véli, hogy az emberek éppen várnak a könnyen hozzáférhető, tömeggyártott villanyautókra. Mindez nem lenne meglepő, és teljes mértékben egybevágna a Wall Street Journal újságírójának előrejelzéseivel, aki szerint hamarosan, a bárki számára elérhető és jól használható villanyautók megjelenésével a belsőégésű motoros autók kereslete a nullára fog csökkenni. Ez a cél a norvégoknál is, akik már 2025-re meg akarják szüntetni a fosszilis üzemanyagot használó járművek értékesítését. Sokak szerint ez lehetetlen, és a zéró emissziós gépjárművek részesedése maximálisan 75%-ra emelhető az otthoni töltés megoldhatatlansága miatt, valamint az is akadályozza a villanyautó-piac fejlődését, hogy túl kevés modell jelenik meg, és túl sokat kell várni a megrendelt autókra. A 2019-es év azonban számos villanyautót tartogat – köztük a Tesla Model 3-ast – mely minden kétség nélkül felforgatja majd az autópiacot, s ez nagyon fog fájni a hagyományos autók keresletének.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.