Balti-tengeri körút Hyundai Konával

Lennard de Klerk Hollandiában született, azonban már 2007-től Magyarországon él. 2010-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Irotára költözött, ahol létrehozták Magyarország első (és talán máig egyetlen) karbonsemleges vendégházát, Irota EcoLodge néven. Lennard az üzleti és magánéletét egyaránt a karbonsemlegesen igyekszik élni. Természetesen ilyen szellemiséggel nem is lehet kérdés, hogy elektromos autót, egy 64 kWh-s akkuval felszerelt Hyundai Kona electric modellt használ.

Éves 20 000 km-hez csupán 9 napelem táblával kell többet feltenni a tetőre. (fotó: Lennard de Klerk)

Holland gyökerekkel az is egyértelmű, hogy alkalmanként szülőföldjére látogat, egy repülőút környezeti terhelése pedig nem összeegyeztethető elveivel, így a vonat vagy az elektromos autó jöhet szóba hosszabb utazások esetén is. Mivel a holland út jól sikerült, nem meglepő, hogy nyaralni is a Konával indult, annak ellenére, hogy nem egy közeli célpontot szemeltek ki. 2020 február-márciusban, tehát még a hűvös időszakban teljesítettek egy három hetes, 4500 km hosszú utazást a Konával, amely során hét országot érintettek és 13 várost látogattak meg, miközben megkerülték a Balti-tengert.

Lennard tapasztalatairól a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara és az Irota EcoLodge szervezésében a minap egy órás online előadást tartott a két hosszú utazás során összegyűjtött tapasztalatairól, angol nyelven. Az érdekes előadásról felvétel is készült, aki szeretné megnézni, kattintson ide.

Kedvcsinálóként, illetve azok számára, akik nem értenek angolul, néhány érdekességet az alábbiakban én is összefoglalok. Hangsúlyozom, hogy ez csak egy rövid kivonata az előadásnak, így mindenképp érdemes végignézni a teljes prezentációt.

Irota (Magyarország) – Sevenum (Hollandia)

Lennard első hosszú távú villanyautós utazását az Irota és Sevenum közötti 1430 km megtétele jelentette. Az út közel felét azonban sikerült egy ügyes trükkel megspórolni. Kassán vonatra szálltak és az autót is vonatra tették. Kényelmi, környezetvédelmi és időtakarékossági szempontból ez egyaránt remek döntés volt, költség oldalról nem feltétlenül, mert az utazásnak ez a szakasza 4-szer többe került, mint a másik fele. 125 euró volt a vonatjegy ára 2 főre és egy autóra, egy irányba, míg a Prága-Sevenum szakaszon a töltéseket összegezve 32 euró volt az útiköltség. Azonban sokkal kényelmesebb és biztonságosabb éjszaka a vonaton aludni, és reggel frissen, kipihenten tovább indulni az út második szakaszára.

A második szakaszon sikerült tesztelni a Kona téli, autópályás viselkedését és kialakítani a töltési stratégiát. Ilyen például, hogy érdemes több rövid, mintsem kevés hosszú megállóval tervezni. Ugyanis a legtöbb villanyautó 80%-ig tölt gyorsan, így ez a módszer időtakarékosabb. Az is kiderült, hogy bár rohamosan fejlődik a töltőhálózat, még mindig előre tervezést igényel a villanyautós utazás. Jó hír, hogy összességében a teljes utazási idő alig hosszabb, mint hagyományos autóval.

A tapasztalatok birtokában kezdte Lennard a három hetes baltikumi körút tervezését. Ahogy a legtöbb elektromos autó tulajdonos már tudja, a töltésért általában nem tudunk készpénzzel vagy bankkártyával fizetni. Vannak ún. roaming szolgáltatók, melyeknél regisztrálva számos ország töltőpontját igénybe vehetjük. A kényelemnek általában felára van, amely lehet 10-20%, de Lennard találkozott háromszoros árral is a felkészülés során, ezért úgy döntött törekszik a helyi elektromobilitás szolgáltatók alkalmazásainak, kártyáinak használatára. Ezért a hét országon átívelő utazásnak 13 regisztrációval indult neki. Ilyen esetben azonban érdemes a nyelvi korlátokra is felkészülni. Oroszországban találkozott olyan töltőponttal, ahol a cirill betűk ismerete nélkül nem könnyű boldogulni, de Svédországban is van olyan szolgáltató, amelynek az alkalmazása kizárólag svédül kommunikál.

Lennard számára a karbonlábnyom csökkentése létfontosságú, így az előadásból nem csak a hagyományos autóhoz vagy repülőgéphez mért költségmegtakarítást, de a széndioxid kibocsátás mértékét is megtudhattuk. Érdekesség, hogy ökölszabályként elmondható, ha az áramtermelés széndioxid kibocsátása 1000 g/kWh alatti, akkor a villanyautó használata tisztább, mint hagyományossal közlekedni. Ez a feltétel szerencsére minden európai országra teljesül. A legrosszabb esetben, például a szenet jelentős arányban felhasználó Lengyelország esetén is 600 gramm körüli értékkel számolhatunk, de a megújuló- vagy atomenergiát előnyben részesítő régiókban, azaz Európa túlnyomó részén ennél lényegesen jobb adatokkal számolhatunk.

Az egyes országok pillanatnyi áramtermeléshez kötődő karbonlábnyoma a www.electricitymap.org oldalon ellenőrizhető. Ez alapján Lennard készített egy látványos grafikont arról, hogy mennyivel volt környezetbarátabb a két hosszú út ahhoz képest, ha repülővel vagy hagyományos autóval utaztak volna. Akit ez nem győz meg, az pedig tekintse meg a költségeket összevető grafikont.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.