A vásárlók 40%-a villanyautót akar

Az Ernst & Young legfrissebb felmérése 13 autópiacon kutatta, hogy a COVID-19 hogyan változtatta meg az emberek közeledési szokásait, terveit. Hogy mindezért csak a járvány tehető-e felelőssé, az azért talán ennél komplikáltabb kérdés, de a végeredmény szempontjából szinte mindegy, ugyanis azt látjuk, amit már korábban is többször megjósoltunk: sokkal meredekebben nő az igény a villanyautók iránt, mint ahogy azzal a gyártás lépést tudna tartani.

Ma már a lakosság 41%-a úgy nyilatkozik: a következő autója elektromos lesz.

Rohamos léptekkel

Egy év alatt 11%-kal, 41%-ra nőtt azok száma, akik következő autójukban villanymotort (is) szeretnének látni, ez derül ki az Ernst & Young felméréséből, amelyet többek között Kínában, Amerikában, Németországban, és az Egyesült Királyságban folytattak – összesen 13 országban kérdezték az autóvásárlókat. Az autóvásárlók 66%-a ráadásul azt mondta, hogy ő már 12 hónapon belül meglépi a váltást.

Az eredmények nyilván régiónként eltérők. Olyan országokban, ahol már eleve magasabb a villanymotoros autók elfogadottsága és elterjedtsége, jóval magasabb ez a szám, mint a globális átlag: Kínában és Svédországban 48-48%, Dél-Koreában 51%, Olaszországban pedig 63% ez a szám. A spektrum másik vége az USA (28%), vagy Ausztrália (17%), ahol még vannak fehér foltok a töltőhálózat térképén és többen tartanak a kompromisszumtól. A kettő között pedig ott vannak a britek 40%-kal, de meglepetésre a németek 38%-a, és a japánok 42%-a is pozitívan nyilatkozott. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a felmérés egy kalap alá vette a tisztán elektromos, hibrid, és konnektoros hibrid autókat is – a megoszlás nem derül ki.

Az E&Y így is áttörésről beszél, mint írják, sokan a COVID-ot jelölik meg az egyik oknak, ami felnyitotta szemüket a globális környezeti problémákra, de csökkentette az emberek tömegközlekedéshez való kedvét is. Ugyanakkor úgy látszik, míg a válaszadók átlagosan 14%-kal fognak  kevesebbet munkába utazni, mint a vírus előtt (itt azért vannak nagy eltérések: Kína -3%, USA -20%), a privát jellegű utak, nyaralás kapcsán a globális átlag csak -1% lett. A munkába járás kapcsán azt is megkérdezték, mennyiszer fognak otthonról dolgozni a válaszadók a jövőben, és nagyjából 25%-kal, 35%-ra esett azok száma, akik egyáltalán nem tesznek majd így.

Hogy a COVID hatása a tömegközlekedésre mennyire lesz tartós, az majd kiderül, de az egyértelműen látszik, hogy drasztikusan esik azok száma, akik egyáltalán nem akarnak autót, és egyre többeknél lesz kettő vagy több gépjármű a családban.

Forrás: E&Y 2021

A fenti megállapítás nyilván nem jó hír, de az pozitív, hogy ha már autókat vesznek az emberek, inkább elektromosat szeretnének. 66% akár azt is megfizeti, ha a villanyautó 10%-kal drágább, mint az azonos kategóriájú hagyományos, és ez a szám 90%-ra nő, ha azokat kérdezzük, akik már biztosan elektromosat vesznek.

Forrás: E&Y 2021

Amikor az emberek motivációit kutatták, valami furcsára figyeltek fel az E&Y elemzői. A pozitívumok között első helyen a környezetvédelem szerepel, második az állami támogatások vonzereje. Ez eddig tiszta sor. Azonban van pár olyan megállapítás, ami bekerült mind a negatívumok, mind a pozitívumok Top 5-ös listájába. Így az autók hatótávja (28% szerint pozitív, 33% szerint visszatartó erő), a töltőinfrastruktúra (28%/32%), és valamilyen szinten az ehhez tartozó töltési idő (28% negatív) azt mutatják, hogy a tájékoztatásnak kiemelt szerepe van, mert aki már jobban felkészült, akár ugyanazt a kategóriát teljesen ellentétesen ítéli meg. Hasonlóan az autó teljes költsége (TCO) is ebbe a körbe tartozik, hiszen míg 26% kifejezetten az előnyök közé vette, 50% a hátrányok közé sorolta, és így az első helyre került. A szerzők szerint az emberek többsége egyszerűen nem érti a TCO koncepcióját, és csak az autó vételárára koncentrál.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.