Egy pár hete már megy a politikai szavazatgyűjtés Amerikában egy igen népszerű szlogennel: fizessenek a gazdagok! Alapvetően nem terveztünk ezzel foglalkozni, de most már van közvetlen villanyautós következménye is: úgy néz ki, Elon Musk eladhatja Tesla-részvényeinek egy részét.

De miért, és mi lesz ennek a hatása?

Musk-adó

Az amerikai Demokrata párt baloldali vonulatának régóta csípik a szemét a szupergazdagok, mint pl. Jeff Bezos, vagy Elon Musk. Utóbbi kapcsán különösen sokat ment a fejek vakarása, mivel a Tesla legnagyobb részvényese már eladta házait, nincsenek jachtjai és Lamborghini gyűjteményei, és egy fillér fizetést sem vesz fel az autógyártónál. Így nagyon adóztatni sem lehet mit, hiszen sem fizikai vagyona, sem rendszeres fizetése nincs.

Musk természetesen nem az ingyen konyhán áll sorba, régóta úgy él, hogy részvényeivel fedezett hitelt vesz fel, és ebből vesz pelenkát a kis MZ/X-nek. De adóztatni egy felvett hitelt sem nagyon lehet. Így egyre jobban zavarta a politikusokat, hogy miközben a pénzügyi bulvársajtó másról sem cikkez, mint hogy Musk immár a világ leggazdagabb embere, eközben adót nem, vagy csak alig fizet.

Erre született az amerikai politika egy remek ötlete: adóztassuk meg a milliárdosok részvényekben lévő, ún. nem realizált vagyonát. Normál esetben, ugye, a polgár adózott jövedelemből vesz részvényt, vagy abból alapít céget, ami utána sok részvényt ér, majd amikor eladja az értékpapírokat, az így realizált nyereségre fizet adót. (Ez Magyarországon az SZJA mértékével megegyező 15% .) Az éves adóbevallásban természetesen az idő közben elkönyvelt veszteség ugyanakkor csökkenti az adóalapot.

Az új amerikai tervet egyelőre még nem fogadták el, viszont a milliárdos részvényvagyonok esetén már az eladás és a nyereség realizálása előtt is kivetne adót – hogy ezt pontosan milyen időközönként állapítanák meg, és mennyi lenne a mértéke, az még kérdéses. Ezt akár Musk-adónak is hívhatnánk, mivel egyáltalán nem is burkoltan, főként a Tesla vezére miatt találták ki, és róla beszélnek ennek kapcsán. A gond – Musk és a Tesla szempontjából – csak az, hogy a virtuális vagyonra kivetett adó kifizetéséhez nem lenne más választása, mint, hogy részvényt adjon el.

Dominó

A részvények eladásának pedig lesz pár következménye.

Egyrészt, az eladásból jövedelme származik, ami után, ismét, adót kell fizetnie. Tehát a virtuális vagyonra valóságos adót vetnek ki, amiből így el kell adni, az eladott részvények pedig, immár valós nyereséget jelentenek, amire nyereségadót kell fizetni.

Másrészt a részvények eladásával csökkenni fog Musk részesedése a cégében. Most nagyjából 20% az övé a cégből, és így ő a legnagyobb részvényes, kevés olyan döntés van, amihez ne tudna még 30% támogatót szerezni, magyarul keresztül tudja vinni az akaratát. De mi történik, ha évente, negyedévente jelentős mennyiségben kell emiatt eladnia részvényeket? Ha részesedése apadni kezd? Ez nyilván extrém véglet, de szélsőséges esetben egy ilyen adó hatására az évek alatt akár el is vesztheti a cég feletti irányítást. Képzeljük el, hogy kemény munkával felépítünk egy céget, ami egyre sikeresebb és sikeresebb lesz, azonban minél többet ér a piacon, annál nagyobb és nagyobb részét kell eladnunk az adószabály miatt. Tehát ha sikeres céget csinálunk, az a büntetésünk, hogy meg kell válnunk az irányításától.

Harmadrészt, ha nagy mennyiségű részvény kerül a piacra, az lenyomja az árakat, magyarul a részvényesek – és ebbe tartoznak a kisbefektetők is – vagyona kevesebbet ér. Emiatt egyébként, ha a befektetők szintén eladnak, már kisebb nyerseség után fizetnek majd kevesebb nyereségadót.

Megszavazták

Musk mostanáig nem szólalt meg az ügyben, de a hétvégén érdekes Twitter szavazást indított.

Mint mondja, mivel mostanában sok szó esik az adóelkerülésről és a részvényvagyonok megadóztatásáról, ha a követői megszavazzák, eladja részvényei 10%-át, azaz a Tesla nagyjából 2%-át. Nos, megszavazták.

Az egyik kérdés ami felmerül az emberben, hogy mit vár ettől? Kevéssé valószínű, hogy emiatt visszavonnák a törvényjavaslatot, ettől még a maradék virtuális vagyont is megadóztathatják.

A másik, hogy milyen hatása lesz ennek a Tesla-részvények árfolyamára? Pánikszerű eladás következik? Aligha, de egy kisebb mértékű csökkenés még így sem kizárt. Egyelőre, amikor ezek a sorok születnek, -2,5%-ban vannak a részvények.

Elkerülhetetlen?

Van itt azonban egy másik történet is, amiről kevesebb szó esik. Musknak, mint a legtöbb részvénytársaság vezetőinek, ún. részvényopciói vannak, amiknél ketyeg az óra.

Musk 2012-ben, a Model S indulása idején szerzett jogot, hogy közel 23 millió Tesla-részvényt vásároljon 6,24 dolláros áron. Erre már nincs sok ideje, 2022 augusztusában jár le a határidő.

Ha ma élne a lehetőséggel, akkor 142,6 milliót kellene befektetnie, ami nem kevés pénz, de a mostani orbitális árfolyamon közel 28 milliárdot érnének ezek a papírok. Csakhogy erre, a szövetségi és kaliforniai SZJA mértéke mintegy 15 milliárd dollár lenne.

Így ha Musk most elad 20 milliárd dollárnyi részvényt, amire akár még nyereségadót is fizethet, a pénz egy jó részének már meg is van a helye az amerikai államkasszában. Persze nem valószínű, hogy egyszerűen a piacra öntik az értékpapírokat, sokkal reálisabb azt feltételezni, hogy valamelyik nagy bankon keresztül lesz erre egy, vagy több nagy vevő, egy fix áron. Ennek ellenére nem kizárt, hogy rövid távon eshetnek a cég papírjai a hatalmas részvényeladás hírére.

Bár alapvetően nem gazdasági oldal vagyunk, szeretném megjegyezni, hogy a fenti írás NEM befektetési tanácsadás! Mindenki a saját felelősségére játsszon a pénzével. Rendszeres olvasóink tudják, de az újak kedvéért azt is megemlíteném, hogy jómagam is rendelkezem Tesla részvényekkel – csak hogy mindenki tisztában legyen az esetleges elfogultságokkal is.