Tesla Optimus – lehet nem ártana mégis átgondolni azt a szakszervezetesdit

A Tesla péntek éjszaka tartott mesterséges intelligencia (AI) napján a Dojo szuperszámítógép és az FSD program fejlesztései mellett az igazi sztár természetesen Optimus, a cég új robotja volt. Megmutatták nekünk két prototípusát is, és beavatták a közönséget a szerkezet és a fejlesztés részleteibe is. Természetesen az esemény fő célja a toborzás volt, a vállalat szeretné magához csábítani, a legtehetségesebb AI és hardver fejlesztőket.

De nézzük hogy állnak most, egy évvel a projekt bejelentése után.

Első lépések

A bemutató előtt a találgatások arról mentek, hogy vajon egy működőképes, önjáró robotot mutatnak-e be, vagy egy statikus, mozgásképtelen kísérleti példány van csak kész. A válasz az, hogy is.

A prezentáció elején kilépett a színpadra Bumble C, a Tesla első robot prototípusa, amelyet hat hónap alatt fejlesztettek ki és többnyire a piacon megvásárolható mechanikus elemekből áll. A robot neve természetesen utalás a Transformers sorozat magyarul Űrdongó névre hallgató Bumblebee robotjára. A Transformers analógia nem véletlen, hiszen a mesesorozatban, illetve Michael Bay nézhetetlen filmjeiben remekműveiben autó formát öltenek a robotok, míg a Tesla, egy autógyártó, amely robotot is gyárt.

Bumble C agya egyébként egy a futószalagról leemelt széria Tesla FSD computer, pont olyan, amely az autókban is van, és leginkább a koncepció tesztelésre, az első lépések megtételére használták. Videókon láthattuk, ahogy csomagokat visz az irodában, ujjaival rámarkol egy öntözőkanna fülére és meglocsolja a virágokat, illetve ahogy a fremonti gyárban az autók egy elemét helyezi a gyártósorra.

Utóbbi részlet kapcsán egyébként én a munkások helyében elgondolkodnék, hogy nem kellene-e mégiscsak az a szakszervezet, hogy kollektív szerződésben rögzítse maximum hány robotmunkást alkalmazhat az üzem. Ne legyenek kétségeink, ha a Tesla mondjuk 5 év múlva tényleg elkezdi gyártani a robotokat, az első ügyfél a saját autógyára, illetve a SpaceX űrküldetései lesznek.

A videókon talán az volt a legérdekesebb, hogy mennyire hasonlított az, ahogy Bumble C látja a világot ahhoz, ahogy egy FSD Betával szerelt autó közlekedik a városban. A hasonlóság nem véletlen, hiszen az önvezetés szoftverét használták alapul a robot elméjének tervezésekor, az Autopilot csapat ültette át az autók neurális hálóját a két lábon járó gép fejébe.

Optimus

Bumble C persze csak egy kísérleti munkadarab volt, az igazi fejlesztés Optimus, amelynek neve természetesen megint csak egy Transformers utalás. A legnagyobb különbség a két robot között, hogy Optimust a Tesla már teljesen saját alkatrészekből tervezi, saját aktuátorokat, egyedi akkupakkot, új áramköröket kap, és kinézetre is közelebb van az emberszabású robothoz.

A 2021-es skicc, Bumble C, és Optimus.

A robot felépítése kapcsán törekednek arra, hogy minden olyan mozdulatra képes legyen, amire mi emberek is, ezért 28 ponton mozgatják dugattyúk és villanymotorok, azaz aktuátorok a különböző testrészeit.

A vállalat a fejlesztés során végig azt tartja szem előtt, hogy nagy mennyiségben, akár millió számra, olcsón, 20 ezer dollár környékén gyártható robotot építhessenek, ezért azt rögtön el is vetették, hogy 28 külön, kifejezetten az adott célra tervezett motort szereljenek bele.

A Tesla az autógyártásban szerzett tapasztalatát és módszereit használta Optimus tervezésekor, ezért például számítógépes modellek százait készítették el a költség és a különböző teljesítményadatok tengelyei mentén, hogy mind a 28 helyen megtalálják a legolcsóbb és egyben legkönnyebb mozgatási megoldást.

Ennyi külön-külön meghajtás azonban még mindig tömeggyártás-gyilkos hatalmas szám lett volna, ezért további modellezéssel megkeresték melyek a közös pontok az egyes mozgatóegységekben, és a számukat így mindössze hat külön aktuátorra redukálták. Ezek közül a legkisebb mindössze 20 Nm kifejtésére képes és fél kilós, a legnehezebb forgómotoros változat pedig 2,26 kilót nyom és 180 Nm a teljesítménye.

A dugattyús változatokból a robot lábának egyik mozgatója a legerősebb, amely 8000 N erőt tud kifejteni, és fel tud emelni egy 500 kilós zongorát is. Ezt persze be is mutatták.

De nem csak a gyártásra optimalizált tervezésben mutatkozik meg az autógyártási tapasztalat. A kocsik töréstesztjei kapcsán használt szimulációs modelleket alkalmazták akkor is, amikor arra készítették fel a robot testét, hogy lehetőleg ne sérüljenek fontos alkatrészei akkor sem, ha elesik.

Optimus a mellkasában hordja ugyanis az akkucsomagját, amely egy 2,3 kWh-s, 52 Voltos rendszer, a csomagba integrált BMS-sel, valamint az agyát is, ami egyetlen áramköri lapra integrálja a Tesla FSD chipjét, a WiFi és LTE kapcsolat elektronikáját, az audió és hardveres biztonsági rendszereket is. A robot kezei 11 szabadságfokkal rendelkeznek, azaz ennyiféleképpen tudnak elmozdulni az ujjak egymáshoz képest.

Mi ennek az értelme?

Musk ahogy korábban, úgy most is kifejtette, hogy amennyiben megfizethető, nagy darabszámban gyárható emberszabású robotokat tudnak készíteni, az alapjaiban alakíthatja át a gazdaságot. Ha a robotok, gyakorlatilag fillérekért elő tudnak állítani mindent, akkor szinte minden olcsó, vagy ingyenes lehet, és az utópiában az embereknek nem kell kényszerből, a megélhetésért végzett munkával tölteniük a napjaikat.

Ha ez a sci-fi még messze is van, a gyárakban a veszélyes, vagy az egészségre hosszú távon káros, mozgásszervi problémákhoz vezető munkákat már korábban átvehetik a robotok, de akár egy űrküldetés kapcsán is hasznos lehet a Mars felszínén tevékenykedő, oxigént és szkafandert nem igénylő robot. Az Optimus program kapcsán egyes szakértőknek az a véleményük, hogy ők alapjaiban nem értenek egyet azzal, hogy a humanoid robot lenne a megoldás, hiszen az emberi test sok mindenre alkalmatlan, sokkal célszerűbb egy célhardvert tervezni. Mások viszont ara hívják fel a figyelmet, hogy a humanoid robot legnagyobb előnye, hogy visszafelé kompatibilis a világunkkal, hiszen minden olyan eszközt és infrastruktúrát tud használni, ami emberekre lett, vagy akár lesz majd tervezve a jövőben.

A bemutató óta megszólaló robotika szakértők, egyetemi kutatók és iparági szereplők interneten véleménye természetesen megoszlik abban a kérdésben, hogy sikerrel járhat-e a Tesla. Abban azonban úgy néz ki, a többség egyetért, hogy figyelemre méltó, hogy milyen rövid idő alatt jutott el erre a szintre a Tesla. Arra is többen felhívták a figyelmet, hogy megtévesztő Optimus összehasonlítása olyan szerkezetekkel, mint például a jól ismert Boston Dynamics Atlas robotjai. A Tesla fejlesztése ugyanis arra fókuszál, hogy olcsón és nagy tömegben gyártható, egész napos munkára tervezett robotot gyártson. Optimus 73 kg, 20 ezer dollár körüli összegbe fog kerülni, és akkuja egy nyolc órás műszakra van tervezve. A lenyűgöző agilitású Atlas robotokat úgy tervezték, hogy a pénz nem akadály, a látványos bemutatók pedig mindössze pár percesek. Az Atlasok árát több, mint egymillió dollárra teszik, gyors mozgásukat költséges hidraulikus rendszereiknek köszönhetik, erős de könnyű testük egzotikus, drága ötvözetekből készül, a Tesláénál több, mint másfélszer nagyobb akkujukat pedig egy óra alatt lemerítik.

AI Day 2 – a szemünk előtt nő fel a Tesla önvezetése

Tesla ajánlói program: ha szerkesztőségünk tagjait is szeretnétek támogatni, miközben 180.000 forintos kedvezménnyel vásároltok új Teslát, Balázs, Tibor vagy Szöcske ajánlói linkjéről kezdeményezhetitek a vásárlást.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.