Máris érződik a norvég levegőn a dízelautók hiánya

Bármennyire is vonzó úti cél a fjordokkal csipkézett hegyvidékes táj a nagyvárosokból menekülő pihenni vágyóknak, a téli hőmérsékleti inverzió következtében kialakuló szmog a norvégiai Bergen lakóinak életét is megkeseríti. A hagyományos meghajtású autókból és a régi fatüzelésű kályhákból kibocsátott szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, és szálló por gyakran a megengedett szint többszörösére emelkedik, ami nem csupán kritikus egészségügyi kockázatot jelent a helyiek számára, hanem az átláthatatlan füstköd a turizmusból fakadó bevételeket is veszélyezteti. Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben a legnagyobb kibocsátó szektor, a közlekedés megreformálására van szükség, így a helyi döntéshozók a norvég állam által kínált kedvezményeken túl plusz engedményeket is felkínáltak a zéró emissziós járművek vásárlóinak, mint például ingyenes töltést, alacsonyabb útdíjakat, előnyben részesített belvárosi parkolást, és a telekocsisáv használatát. A villanyautók terjedését szolgáló intézkedésekkel, és az utakon lévő elektromos autók számának villámgyors és páratlanul dinamikus növekedésével Bergen a „Norvégia villanyautós fővárosa” címet is megszerezte, maga mögé taszítva Oslot, Stavangert, és Trondheimet. Abból adódóan, hogy a legszennyezőbb dízelautók iránti kereslet megállíthatatlanul zuhan szerte Európában és Észak-Amerikában, valamint hogy a magas adók miatt többé már nem éri meg fosszilis üzemanyaggal hajtott gépjárművet vásárolniuk a norvégoknak, a dízeles meghajtású autó egyre kisebb részarányt képviselnek a járműflotta összetételében az elektromos autók javára. Az Opplysningsrådet for Veitrafikken AS október elején közzétett adataiból kiderült, hogy ez a folyamat az átlagos szén-dioxid kibocsátást is megdöbbentő módon leszorította, ám a bergeni közlekedés átalakulása most egy ennél is kézzel foghatóbb eredménnyel szolgált.

Forrás: Hordaland Fylkeskommune, Morten Wanvik

Az Elbil (norvégiai villanyautós egyesület) arról számolt be, hogy a szmog kialakulásért leginkább felelős, és az emberi szervezetre kiemelten káros nitrogén-oxidok éves átlagos légköri koncentrációja egyszer sem volt olyan alacsony az elmúlt 15 évben, mint most. A danmarksplassi mérőállomás által mért adatok szerint 2017-ben átlagosan 34,7 μg NO_x volt jelen egy köbméternyi levegőben, ami egy majdnem 15%-os csökkenés 2016-hoz képest, és egyben a legalacsonyabb érték 2002 óta. A javuló levegőminőség kisebb részben a második legnagyobb kibocsátó, a háztartási fűtés szigorúbb korlátozásának is betudható: Bergen ugyanis betiltotta a régi, 1998 előtti fatüzelésű kályhák használatát, amely rendelet ugyan csak 2021 januárjában lép életbe, a tavaly novemberi bejelentés óta már többen elkezdtek átállni egy kevésbé környezetszennyező fűtési megoldásra. És a helyzet csak még tovább fog javulni, miután az önkormányzat eltökélten üldözi a 70%-os kibocsátás-csökkentést a közúti közlekedésben 2030-ra, aminek érdekében magasabb dugódíj és más finomságok várják azokat az autósokat, akik ragaszkodnak a belsőégésű motorhoz. Fontos megjegyezni továbbá az egyik helyi környezetvédelmi szakértő kijelentését, miszerint Oslo és Bergen is kiváló példa arra, hogy az elektromos autók részesedése növelhető úgy is, hogy közben a közúti forgalom csökken.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.