A csendes többség nem akar villanyautót

Amikor már épp azt kezdtük hinni, hogy valami nagy változásindult el a Toyotánál a villanyautózás kapcsán, és éppen nagyszabású terveket szőnek egy vadonatúj platform és több új modell kapcsán, hosszú idő után először újra nyilatkozott a cég vezetője a témában, és amit Akio Toyoda Thaiföldön mondott, az megint csak arra jó, hogy összezavarjon mindenkit.

Állítólag ő egy csendes többség tagja.

Ő mer csak beszélni róla

Akio Toyoda szavait a The Wall Street Journal idézi a cégvezető thaiföldi útján elhangzottak alapján. A Toyota elnöke szerint:

Az autóipari szereplők egy olyan csendes többség tagjai, amely azon tűnődik, hogy helyénvaló-e, hogy az [akkumulátoros, tisztán] elektromos autók az egyetlen lehetséges opció. De sokan úgy gondolják, most ez a trend, ezért nem mernek hangot adni kételyeiknek.

Toyoda szerint mivel a kérdésre a válasz még nem tiszta, ezért nem szabad a vállalatnak egyelten lehetőségre korlátoznia magát. Állítólag ő már évek óta próbálja erről győzködni az iparág képviselőit és a különböző kormányzati döntéshozókat, de már belefáradt ebbe. Szerinte továbbra is fejleszteniük kell a hibrid és hidrogénes alternatívákat. Előbbiek ráadásul, véli a cégvezető, jelentősen segíthetik  széndioxid kibocsátás csökkentését, mivel nagy mennyiségben lehet őket gyártani.

Mint elmondta, két éve még csak ő beszélt erről, de mostanra már melegebb fogadtatásra találnak szavai a kormányok és a média részéről.

Alternatív valóság

Toyoda úr természetesen nem kezdő autóipari szakember, biztosan jó oka van a véleményére, és természetesen az is lehet, a végén neki lesz igaza. 

Azonban mondandójának több része egy olyan alternatív valóságot mutat, amelyet mi nem tapasztaltunk – persze lehet ezeket csak pontatlan angol fordítás, vagy a WSJ újságíróinak képzelet szülte.

Nagy a baj: kukázhatja villanyautós terveit a Toyota

Először is, nem tudunk róla, hogy bárhol is betiltották volna a hidrogénes autókat. Épp ellenkezőleg. Szinte mindenütt, ahol volt vagy van villanyautós támogatás, azt technikailag nem akkumulátorhoz, hanem zéró helyi emisszióhoz kötik és a hidrogénes járművek is jogosultak rá. Sőt, voltak olyan hatalmas piacok is, mint például Németország, ahol évekig anyagilag támogatták a konnektoros hibridek vásárlását is. Hasonlóképp a töltőinfrastruktúrára is eurómilliókat ad az EU is, és ennek részese a hidrogén is.

Csakhogy ennek ellenére, még ilyen hátszélben sem tudott elterjedni a hidrogénautó, amelynek legfőbb oka, hogy mára a technológia szinte minden előnye majdnem teljesen elfogyott, miközben hátrányai megmaradtak.

A mai modern villanyautók már nem 100 kilométer hatótávra képesek, és nem kell őket órákon át tölteni. Az újabb modellek 500+ kilométeres hatótávja és 20 perc körüli (80%-os) töltési ideje már eléggé közel van a hidrogénes alternatívához, de gyártásuk, üzemeltetésük, és töltőinfrastruktúrájuk kiépítése is olcsóbb. A Toyota mellett a Hyundai-Kia is forgalmaz hidrogénes típusokat, amelyek 600 kilométer feletti hatótávra képesek és 3-5 perc feltölteni őket, vásárlásukhoz pedig igénybevehetőek a villanyautós állami támogatások is, mégsem kígyózik a sor a szalonok előtt. Senki nem akar ugyanis kétmillió dolláros hidrogénkutakat telepíteni, és a sokszor vizionált ipari méretű, sok millió autót kiszolgáló, zéró emissziós elektrolízis farmok sem épültek ki. Szimplán egyszerűbb, olcsóbb, és hatékonyabb ugyanazt a zöld áramot közvetlenül az autók aksijába tölteni.

A Shell bezárta az összes brit hidrogénkútját

Mi arra sem emlékszünk, hogy a média, amely előszeretettel szerepelteti címlapon az égő villanyautók képeit, vagy ír a kongói gyermekek vérétől csöpögő akkumulátorokról olyan nagyon villanyautó-párti lett volna. A szaksajtóról pedig inkább ne is beszéljünk, hiszen a mai napig a kivételt képezi az a pár autós lap és újságíró, aki nem muszájból, szkeptikusan, vagy kifejezetten ellenségesen áll az akkumulátoros kocsikhoz. Se szeri, se száma azoknak a teszteknek, amelyek  egyetlen célja az volt, hogy drámaian bemutassák mennyire életképtelen játékszer a dodzsem-kocsi, ami 100 kilométerenként lemerül. Eközben a hidrogént gyermekkorom óta lebegtetik ugyanezek a lapok, mint a jövő technológiáját.

Az pedig, hogy hibrid technológia jó és ésszerű alternatíva, hiszen kevesebb akkuból több, majdnem környezetkímélő autót tud gyártani, leginkább csak elméletben igaz. A gyakorilati tesztek rendre azt mutatták, hogy a valóságban a környezeti terhelés alig kevesebb ezeknél az autóknál, mivel valós körülmények között nem tudják a laborban számított WLTP kibocsátási értékeiket reprodukálni.

Borzasztóan szennyeznek a plugin-hibridek

Persze, ettől még, ha a Toyota költségvetésében elfér, fejleszthetnek számtalan technológiát, ez az ő döntésük. Magáncég, arra költi a pénzt amire akarja. De ha mindenki velünk szemben hajt a sztrádán, lehet nem az a megfejtés, hogy csak mi haladunk a jó irányba.

Milliárdokat fektet akkumulátorgyártásba a Toyota

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.