Ennyi üzemanyagot füstölnek el a magyar autósok minden évben

Az egyik korábbi cikkünkben a villanyautók áramfogyasztásának kérdését jártuk körül, ezúttal pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi üzemanyagot használnak a Magyarország útjain futó hagyományos meghajtással rendelkező autók. A tavaly forgalomban lévő 25 ezer tisztán elektromos, vagy konnektorról tölthető hibrid kapcsán arra a megállapításra jutottunk, hogy az energiafelhasználásuk szinte alig van kihatással bármire is. Ugyanez már nem mondható el a belsőégésű motorral szerelt járművekről, amelyekből nagyságrendekkel több van forgalomban. De mennyi autóról is van szó pontosan?

A magyarországi személygépkocsik száma a 2008-as válság éveit leszámítva folyamatosan nőtt: húsz évvel ezelőtt 2,5 millió, tíz éve 3 millió, tavaly pedig 3,9 millió autóval rendelkezett a lakosság. Ez azt jelenti, hogy minden 1000 főre 400 autó jut, ugyanez az arány Ausztriában 560 autó, vagyis még bőven van tér a további növekedésre (a nagyfokú motorizáció árnyoldalaként ugyanakkor komoly kihívás parkolóhelyet találni Ausztriában).

A dízeles autók aránya enyhén emelkedett az elmúlt években, 2015-ben még csak az autók 28%-a volt dízeles, 2019-ben viszont már a 31%-uk. Ebben alighanem volt némi szerepe a németországi dízelbotránynak, ami után sok magyar csapott le a hirtelen olcsóbbá vált használt TDI-kre

Mennyi üzemanyagot fogyasztanak a magyar autósok?

A NAV rendszeresen közzéteszi a benzinkutakon eladott üzemanyag mennyiségét, ez nem tartalmazza a telephelyen történő tankolást (pl. MÁV, Volánbusz, nagyobb fuvarozó cégek, stb.), de persze a benzinkutakon sem csak és kizárólag személyautók tankolnak, így pontos adataink nincsenek arra vonatkozóan, hogy évente mennyi üzemanyagot használnak fel az autósok, de egy jó közelítéssel azért így is tudunk élni. 2019-ben, a lezárások előtti utolsó évben 5,6 milliárd liter üzemanyagot adtak el a töltőállomások, ebből az éves átlagos futásteljesítmény alapján (lásd lentebb) hozzávetőleg 4,5 milliárd liter kerülhetett a személygépkocsik tankjába. Ez öt év alatt 30%-os növekedés, miközben az autók száma csak 23%-kal nőtt.

Nem csak több autó van az utakon, hanem egyre többet is vezetünk. A Bosch felmérése szerint  így alakult a magyar autók éves átlagos futásteljesítménye:

• 2008: 12 800 km
• 2010: 12 500 km
• 2012: 15 500 km
• 2014: 16 300 km
• 2018: 17 000 km

A Bosch felmérése azt is kimutatta, hogy a legtöbb autós, egészen pontosan az összes autós 38%-a csupán évi 5 – 10 000 km-t tesz meg autójával. Az autósok 11%-a még ennél is kevesebbet, csupán 5 000 km-t használja autóját. A napi átlagos futásteljesítmény 50 km körül lehet (heti hat napos autóhasználattal számolva), a többség azonban napi 30 km-t sem tesz meg.

Kép: Freepik

A benzineladások alapján azt is megbecsülhetjük, hogy egy átlagos benzines autó körülbelül évi 9-10 ezer km-t tehet meg, a dízeles autókra viszont egy bő 30 ezer km-es éves futásteljesítmény jut (így jön ki az átlag 17 ezer km).

Az üzemanyagok fogyasztásának növekedését tehát az egyre több autó, a fejenként levezetett egyre több km, és a SUV-mánia hajtja, amivel szemben a belsőégésű motorok hatékonyságának javítása áll, ez pedig láthatóan kevésnek bizonyult önmagában.

A Jevons-paradoxon

1865-ben az angol William Stanley Jevons közgazdász figyelte meg, hogy a technológiai fejlesztések, amelyek a szén hatékonyabb felhasználását tették lehetővé, a szén nagyobb mennyiségű felhasználásához vezettek az ipar több területén – innen származik a jelenség elnevezése. Más közgazdászok később megfigyelték azt is, hogy a fogyasztók többet utaznak, ha autóik kevesebbet fogyasztanak, ami egyfajta „visszapattanó” hatással van az üzemanyagra. A hatékonyságban való növekedés, amivel egy erőforrást (pl. üzemanyagot) használnak, csökkenti az erőforrás használatának költségét, a költségcsökkenés pedig keresletnövekedést okoz.

A Jevons-hatás nem minden esetben érvényesül. Ha egy nagyon fejlett, nagyon gazdag ország, ahol már mindenki rendelkezik autóval, és mindenki megengedheti magának, hogy annyit vezessen, amennyit csak szeretne, akkor a takarékosabb autók valóban tudják csökkenteni az üzemanyag fogyasztást. A többi országban azonban naivitás lenne azt várni, hogy a hatékonyabb belsőégésű motorok, vagy a kisebb méretű autók majd az összfogyasztás csökkenésével járnak. Ehelyett inkább a többség nagyobb és erősebb autót akar, vagy többet fog vezetni. A hatékonyabb, vagy a kisebb motorok csak akkor eredményeznének kisebb fogyasztást, ha azokhoz olyan drasztikus állami intézkedések társulnának, mint a SUV-okra kivetett különadók, vagy a jövedéki adó komoly növelése. Ezek azonban aligha várható lépések egy kormány részéről, így pedig egyetlen reális lehetőség marad a közlekedés kibocsátásának csökkentésére: az elektrifikáció.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.