Az autók tényleg csak a szén-dioxid-kibocsátás egy százalékáért felelősek?

A közösségi médiában gyakran találkozni olyan hozzászólásokkal, amelyek szerint az autók a globális szén-dioxid-kibocsátásnak csupán az egy százalékáért felelősek, és a hajók, illetve a repülők sokkal nagyobb szennyezők, éppen ezért „nem kellene ennyire erőltetni a villanyautózást.” Mi igaz mindebből?

A közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás ötödéért felelős (illetve 24 százalékáért, ha csak az energiából származó kibocsátást vesszük figyelembe) – írja Hannah Ritchie, az Oxfordi Egyetem adattudósa az Our World in Data nevű oldalon publikált cikkében.

De milyen mértékben járulnak hozzá ehhez a különböző közlekedési módok? A személygépkocsik, teherautók, repülőgépek vagy vonatok dominálnak?

Az alábbi ábrán a globális közlekedés 2018-as kibocsátását láthatjuk, az adatok a Nemzetközi Energiaügynökségtől származnak.

A közlekedési szektor kibocsátásának háromnegyedét a közúti közlekedés teszi ki. Ennek legnagyobb része a személyszállításhoz, azaz motorkerékpárokhoz, személygépkocsikhoz és buszokhoz kötődik, melyek 45,1%-os arányt képviselnek, 29,4% pedig a teherautók számlájára írható.

Mivel a teljes közlekedési ágazat az összes kibocsátás 21%-át teszi ki, és a közúti közlekedés adja ennek a háromnegyedét, ez az ágazat a teljes globális CO₂-kibocsátás 15%-áért felelős, ezen belül a személyszállítás, melynek túlnyomó többségét az autók teszik ki, 9,5%-ot ér el, ami jócskán több, mint 1%.

A légi közlekedés – bár gyakran a legnagyobb figyelmet kapja az éghajlatváltozás elleni fellépésről szóló vitákban – a közlekedési ágazat szennyezésének mindössze 11,6%-át teszi ki. Évente valamivel kevesebb mint egymilliárd tonna CO₂-t bocsát ki, ami a teljes globális emisszió mintegy 2,4%-a. A nemzetközi hajózás hasonló mértékben, 2,3%-kal járul hozzá az  összkibocsátáshoz.

A vasút nagyon kevés szennyezéssel jár – a közlekedéshez kapcsolódó kibocsátások mindössze 1%-a származik ebből az ágazatból. Az egyéb szállítás – amely főként az olyan anyagok, mint a víz, olaj és gáz csővezetékeken keresztül történő szállítását jelenti – 2,2%-ért felelős.

A közlekedési szektor várhatóan világszerte növekedni fog az elkövetkező évtizedekben, mivel a világ népessége nő, a jövedelmek emelkednek, és egyre többen engedhetik meg maguknak az autókat és a repülőutakat.

A Nemzetközi Energiaügynökség az Energy Technology Perspectives című jelentésében azzal számol, hogy a globális utaskilométerek száma megduplázódik, a személygépkocsi-tulajdonlási arány 60%-kal nő, a légi közlekedés iránti kereslet pedig megháromszorozódik 2070-ig. Ezek a tényezők együttesen a közlekedés emissziójának nagymértékű növekedését eredményezhetik.

A technológiai innovációk azonban segíthetnek ellensúlyozni ezt a keresletnövekedést. Ahogy a világ az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-források felé mozdul el, az elektromos járművek elterjedése reális lehetőséget kínál a személygépkocsik kibocsátásának csökkentésére.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.