Mozgásban az olajlobbi

Úgy tűnik, hogy már minden hétre jut egy cikk a magyar sajtóban is, ahol az embereket megpróbálják az elektromobilitás ellen hangolni. Múlt héten a Totalcar vállalta be a feladatot, most pedig az Index.hu gazdaság rovata találta utánközlésre érdemesnek a MOL vezető közgazdászának az olajtársaság által üzemeltetett Guruló Hordó blogon megjelent írását. (Ha még nem olvastad, akkor legalább fusd át, hogy ne csak az én véleményemet lásd.)

Tényleg annyira jó ezt a kormot szívni a városokban? (fotó: Matteo Natale, Getty Images/iStockphoto)

A cikk alapgondolata szerint az EU a nagy környezetvédelmi harcban egy kissé félresiklott, amikor a CO₂ kibocsátás csökkentés érdekében közel két évtizedig a dízeleket preferálta. Ezek ugyanis laborban ugyan jóval kevesebb CO₂-t bocsátottak ki, mint a benzinesek, de az utakon megközelíteni se tudják a papíron elért mutatókat, ráadásul egyéb szennyező anyagok tekintetében már nem ennyire ideálisak. Név szerint a nitrogén-oxidról és nitrogén-dioxidról derült ki menet közben, hogy nem épp kedvező a hatásuk a környezetre és az egészségünkre. Ennek ellenére az európai kormányok alacsonyabb jövedéki adóval mesterségesen alacsonyan tartották a gázolaj árát, hogy a vevőket átszoktassák a dízelre. Egy gyors keresés eredményeként talált 2012-es cikk szerint a gázolaj után Magyarországon akkor közel 10%-kal kellett kevesebb jövedéki adót fizetni, mint a benzin után, de a helyzet valóban hasonló volt Európa más országaiban is. Tehát az állam nem adott ugyan 1,5 millió forintot a dízelek vételárába, de minden liter gázolaj megvásárlásakor lemondott a jövedéki adó közel 10%-áról!

Azzal teljes mértékig egyetértek, hogy a dízeles autókat az egészségünk védelme érdekében jó lenne minél előbb kivezetni. Az a kérdés is jogosnak és szimpatikusnak tűnik, ami a benzines autók korszerűsítésének költségeit feszegeti, hiszen ha dízel helyett benzineseket akarnak eladni, akkor azokat a motorokat jelentős mértékben fejleszteni kell. Azt nem tudom csak megérteni, hogy az elektromos autózást miért akarják folyamatosan csúsztatásokkal a valóságosnál sokkal rosszabb színben feltüntetni.

A kérdéses cikk ugyanis a konklúziónál csak elér az elektromos autókig. „A szabályozás jelenleg továbbra is a kipufogógáz CO₂ koncentrációjára teszi a hangsúlyt, amiben az elektromos autók – definíció szerint – verhetetlenek, miközben ismert, hogy az akkumulátor-gyártás és az elektromos áram eljuttatása az autókba is lehet CO₂-intenzív folyamat, nem beszélve az elektromos áram előállításának kibocsátásáról.”

Miért felejtik ki ezekből a cikkekből, hogy a belső égésű motorral szerelt autókat is elő kell állítani, ami jelentős CO₂ és egyéb szennyező anyag kibocsátással jár? Miért felejti el az összes vezető és nem vezető közgazdász, hogy a kőolajat a jelentős környezeti károkat okozó kitermelés után szállítani, finomítani majd újra szállítani kell? A gyártásnál és energiatermelésnél jelentkező környezetterhelés miért csak az akkumulátornál és az elektromos energiánál jut az eszükbe?

Úgy tűnik, hogy nem lehet elég gyakran elmondani: míg az olaj a szállítás és az energiatermelés során nem égethető el tisztán, a villamos energiát teljesen tisztán is meg tudjuk termelni akár a felhasználás helyén vagy annak közelében is. Lehet, hogy most még nem tisztán termeljük az áramot, de ezen van lehetőségünk változtatni. Az ország energiamixének minél nagyobb hányada származik zéró emissziós megújuló forrásból, annál tisztább lehet a közlekedés is. Feltéve, hogy most a következő 20-25 évre nem dízel és benzines autókat veszünk, hanem elektromosakat. Ha még most is a belső égésű motorokat preferáljuk, akkor hiába fogjuk napelemmel és szélerőművekkel termelni 10 év múlva az energia nagy részét, a közlekedésünk ugyanolyan környezetszennyező marad, és ugyanúgy terheli majd lakókörnyezetünket.

De ami igazán bosszantó, az az ominózus cikk utolsó bekezdése: „És akkor már merjünk nagyot álmodni és ne ragadjunk le a levegő tisztaságánál. Pl. a kálium-hidroxid erősen mérgező anyag, ami az akkumulátorok fontos eleme még jelenleg. Nem véletlenül gyüjtjük a ceruza- és egyéb elemeket szelektíven.” Nem vagyok vegyész, de egy kis online keresgélés után gyorsan egyértelművé vált, hogy példaként felhozott kálium-hidroxid nem alkotóeleme a villanyautózást ma mozgató lítium-ion akkumulátoroknak. Miért kell egy egyébként akár még korrektnek is mondható cikket egy ilyen bődületes csúsztatással teljesen tönkre vágni? Ezt a mondatot el lehetne intézni annyival, hogy miért ír olyanról a szerző, amihez nem ért, de itt nem erről van szó. Meggyőződésem, hogy pontosan tisztában volt azzal, hogy ezt az alkotóelemet az alkáli elemekben használják, és hogy ez a veszélyes anyag maximum a Ni-MH akkumulátorokkal működő Toyota Priusokban található meg (hogy valójában van-e benne, azt nem tudom). A kizárólag lítium-ion akkumulátorokat használó tisztán elektromos autókban nincs kálium-hidroxid. Sajnos a MOL vezető közgazdásza azzal is tisztában van, hogy az olvasók 99%-a gondolkodás nélkül elhiszi a leírtakat, és hogy bennük az utolsó mondatokban megpendített környezeti ártalmak kételyeket ébresztenek. Heti egy ilyen bizonytalanságot előidéző cikkel jelentősen visszavethető az érdeklődés és a bizalom az elektromos autók iránt, ami hosszú távon számszerűen kimutatható lesz a MOL és a többi olajtársaság következő évtizedben realizált profitjában. Szép munka!

Aki inkább elfogulatlan véleményre kíváncsi, annak ajánljuk a holland Vrije Universiteit egyetem és az amerikai Union of Concerned Scientists csoport által publikált tanulmányokat.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.