BMW: a dízel marad, az elektromobilitás irracionális

Nem könnyű kiigazodni a német autógyártók igazgatói által hangoztatott merőben ellentmondásos megnyilvánulások labirintusában, miután hol az olyan kijelentések lepik el az internetet, hogy ezentúl a Volkswagen Group, a BMW, és a Mercedes-Benz is mindent belead az elektromobilitásba, és megszámolni sem tudjuk majd a piacra érkező temérdek villanyautót, hol pedig arra döbbennek rá a vezetők, hogy elektromos autót gyártani mégsem olyan egyszerű és olcsó, mint azt gondolták, és a technológia amúgy sem tart még sehol. Ez utóbbi felfogás egyik képviselője Klaus Fröhlich, a BMW K+F főnöke és igazgatótanácsának tagja, aki a napokban arról beszélt hosszasan, hogy a villanymeghajtású autók miért lesznek mindig is költségesebbek, mint a belsőégésű motorral felszerelt járművek. Szerinte egy 90-100 kWh-s akkukapacitású gépkocsinál maga az akkumulátor annyira drága, hogy abból az árból már teljes hagyományos kocsikat lehetne építeni, és úgy gondolja, hogy a lítium-ion akkumulátorok felpörgetett gyártása nem a lítium és a kobalt árának esését fogja indukálni, hanem éppen ellenkezőleg, ezen nyersanyagok egyre drágábbak lesznek a kereslet növekedésével. A Párizsi Autószalonon aztán ausztrál újságírókkal beszélgetve az igazgató még részletesebben kifejtette véleményét az elektromos közlekedésről, a dízelmeghajtásról, és a BMW jövőjéről.

Klaus Fröhlich, a BMW igazgatótanácsának tagja, Forrás: BMW

Fröhlich kritizálta az európai politikusokat, akik mindössze egyetlen megoldást, a dízeles autók városokból való kitiltását látják megoldásként a Dieselgate botrány okozta társadalmi feszültségre, holott szerinte a szén-dioxid-kibocsátás, és a fogyasztók szempontjából a gyártó által sikeresen fejlesztett modern, tisztább dízeles hajtásláncok tökéletes választásként szolgálnak, különösen a nehéz, magas teljesítményű gépjárművek esetében. Az igazgató azt is hozzátette, hogy a BMW-nek vannak többé kevésbé a legjobb dízeles modelljei, melyek valamennyi teszten a legalacsonyabb kibocsátást produkálták. A müncheni központú vállalat tehát továbbra sem tervez lemondani a dízeles autók európai értékesítéséről, ám a távoli jövőben előfordulhat, hogy a dízeles modellek száma is megcsappan néhány teljesítményfokozat megszűnésével. Fröhlich továbbá hozzátette, hogy rendkívül optimista olyat feltételezni, hogy valamennyi ország egyszerre lép az elektromos közlekedés útjára. Úgy véli, hogy az elektromobilitásról beszélgetni jelenleg túlságosan irracionális, és a Föld több államának – például Oroszországnak, Ausztráliának – még nagyon sok időre lesz szüksége, hogy megszabaduljon a belsőégésű motortól. Ennek ellenére a BMW is készül a villanymeghajtás terjedésére kobalt és lítium beszerzésével, a használt akkumulátorok elhelyezésével, és az ötödik generációs elektromos hajtáslánc fejlesztésével 2021-re. Az igazgató úgy kalkulál, hogy legjobb esetben is a BMW-k 30%-a lesz elektromos 2030-ra (amikorra a Porsche és a Jaguar is a teljes elektromos átállást fontolgatja), aminek fele valószínűleg plug-in hibrid hajtásláncot kap, azaz a portfólió 85%-ában tizenkét év múlva is ott lesz a fosszilis eredetű üzemanyagot fogyasztó motor. Mindeközben az Autonews hírportál az International Energy Agency adataira támaszkodva arról számolt be, hogy 2018 első felében a dízelautók piaci részesedése az Európai Unióban 36.5%-ra csökkent az egy évvel azelőtti 42,5%-ról, míg a dízel fellegvárában, Németországban egy majdnem 10 százalékpontos zuhanás volt tapasztalható, és ez a szennyező meghajtás várhatóan még tovább fog veszíteni népszerűségéből.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.