Az átalakuló energiapiac kis- és nagyfogyasztókat, illetve a hálózatokat érintő kihívásairól és lehetőségeiről adott ki fehér könyvet a Huawei Technologies Hungary Kft-vel együttműködve a PwC. A termelési és fogyasztói oldalon is drasztikus átalakulások előtt álló elektromos ellátási láncban minden szereplőnek kulcsfontosságú feladata van, de a megújulók integrálása terén óriási feladat hárul majd a fixen telepített akkumulátorokra és a közlekedés dekarbonizácója során az utakra kerülő elektromos autókra is. Az átalakulás mindenkit érint, komoly gondolkodásmódbeli változást igényel. Xu Xiaobo, a Huawei Digital Power európai digitális energia üzletágért felelős kormányzati kapcsolatok igazgatója Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy a legfontosabb irány az elektrifikáció – nemcsak a közlekedés terén, de az iparban is –, hogy csökkenthető legyen az ország energiakitettsége. Fontos, hogy a lehető legtöbb energiát helyben, nyersanyagok importja nélkül tudjuk előállítani. Ehhez óriási szerep hárul a megújuló energiatermelésre, de nem lehet lemondani az atomenergiáról sem. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára Bár Szoboszlai Beáta, a PwC Hungary energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási üzletágáért felelős igazgatója az előadásában az atomenergia által Magyarországon éves szinten termelt energiamennyiség kb. 25%-os növekedését prognosztizálta 2030-ra 2023-hoz képest, Steiner Attila csak a már meglévő paksi blokkok üzemidejének meghosszabbításáról beszélt, újak építését nem említette. Szoboszlai Beáta egy tavaly nyári, a napenergiás túltermelést bemutató ábra magyarázatához hozzátette, hogy a globális felmelegedés miatt egyre gyakrabban fordul elő, hogy a paksi termelést is vissza kell szabályozni a hűtési lehetőség hiánya miatt.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1L2ludmVydGVyZ3VhcmQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS9pbnZlcnRlcmd1YXJkJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC92aWxsYW55YXV0b3Nvay0xMjAweDE2MDAtMjAyNG1hanVzMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLTEyMDB4MTYwMC0yMDI0bWFqdXMzLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Szoboszlai Beáta, a PwC Hungary energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási üzletágáért felelős igazgatója A megújuló energiatermelésben eddig sokan csak a problémát látták, pedig a jövőbeni kihívások megoldásának épp a megújuló energia integrálása lesz a megoldás. Ehhez azonban rengeteg energiatárolóra lesz szükség, hogy a nappal tisztán megtermelt, de el nem használt energiát ne kelljen olcsón külföldre értékesíteni. Arra az energiára óriási szükség lenne néhány órával később, amikor a naperőművek teljesítményének csökkenésével párhuzamosan felfut az energiaigény. Bár a robusztus határkeresztező kapacitások lehetővé teszik a jelentős importot és exportot is, de nem lenne szerencsés az évtized végéig az akkumulátorgyártás, a közlekedés, illetve a fűtési rendszerek elektrifikációjának hatására várhatóan másfélszeresére növekvő áramigényt ilyen módon fedezni, növelve az ország kitettségét. Kisfogyasztók Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig várhatóan megközelíti a 13 GWh-t. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális, terjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön (például a most induló Napenergia Plusz Programhoz hasonló támogatásokon) múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma, de a PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás (a lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka) is lehet hazánkban. Ennek köszönhetően a saját termelés aránya is nő: az EUROBAT becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva – méretezéstől függően – átlagosan 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását. További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelemes rendszer megtérülése gyorsabbá válna. Az európai uniós szinten elterjedt ún. prosumer üzleti modellben a háztartások aktív felhasználóként hozzájárulnak a szolgáltatók energiatermeléséhez, így az egyéni fogyasztáson túl mások számára is értéket tudnak teremteni, amelyekért ellenértéket kaphatnak. Az üzleti potenciál ebben az esetben hatalmas: egy 2019-es számítás szerint 680 TWh villamosenergiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak a jelenlegi épületállományt figyelembe véve. A fogyasztási és termelési szokások megismerésében és a problémák megtalálásában az okosmérők várható elterjedése nyújthat óriási segítséget. A hétfőn elindult, 75 milliárd forintos lakossági napelem és energiatároló programba az első 24 órában 17 ezer háztartás regisztrált. Ma indul a lakossági napelemes pályázat, ezek a legfontosabb tudnivalók Elektromos autók A jövőben az elektromos autók is jelentősen hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz, amennyiben elterjednek a V2G (vehicle-to-grid) és a V2H (vehicle-to-home) rendszerek. A PwC becslése szerint már a mai autóállomány is képes lenne a háztartási méretű naperőművek termelésének eltárolására, azonban a megoldás elterjedésének gátja, hogy egyelőre kevés autó támogatja, illetve hogy a villamosenergia szabályozási környezete sem áll készen ennek a bevezetésére. Nagyfogyasztók A nagyfogyasztók és az áramtermelők számára már most is többféle lehetőség érhető el, az energiaköltségek csökkentésére, amit tovább szélesít a 60 milliárd forintos keretösszegű, ipari méretű tárolók építésére kiírt pályázat is. Ennek eredményeként a jelenlegi 30 MW-ról 400 MW-ra nőhet az ipari méretű energiatárolók teljesítménye hazánkban. A megújuló erőművek mellé telepített energiatárolóval hálózati csatlakozási díjkedvezmény érvényesíthető, illetve arbitrázs ügyletek kötésére is lehetőség nyílik. Az akkumulátoros energiatárolóknak rendszerszintű szolgáltatások piacán – a rendszeregyensúly fenntartásában – is fontos szerepük van, és az ipari nagyfogyasztók saját felhasználásra telepített eszközei sincsenek ezekről kizárva. A tárolók rendelkezésre bocsátásáért cserébe a vállalatok bevételre számíthatnak, hozzájárulva a tárolói beruházás megtérülésének javításához. Energiaközösségek és aggregátorok A jövőben jelentősen csökkenthetik majd a hálózatok terheit az ipari és háztartási energiaközösségek, amelyek saját energiatermeléssel és energiatárolással lesznek képesek akár a hálózat nélkül is fedezni az energiaigényeiket, de ahogy Szoboszlai Beáta is rávilágított, ezek megvalósulásáig szabályozói oldalon sok még a teendő. Arra viszont már most is van lehetőség, hogy az aggregátorok a megújulóenergia-piac kisebb szereplőinek a szabályozó képességét összegyűjtve azt egyben értékesítsék a hálózati engedélyesek felé. Energiatárolók Ma már nincs vita abban, hogy a jövő energetikai kihívásaira a megoldást az energiatárolás jelenti. Steiner Attila a kézenfekvőnek tűnő, de egyelőre csak néhány órás tárolásra ideális akkumulátoros energiatárolás mellett kiemelte a szivattyús energiatároló kialakítás lehetőségét is. Ilyen hazánkban még nem üzemel – Magyarországon kívül csak három európai országban nincs ilyen – de megvizsgálják a kialakítás lehetőségét, hiszen egy ilyen rendszerrel nagy mennyiségű energia tárolható költséghatékonyan. Antalóczy TiborA Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
