Bukósisak és jogosítvány kell az elektromos kerékpárra?

Hamarosan indul az elektromos rásegítéses (pedelec) kerékpárok vásárlásához igénybe vehető állami támogatás pályázata, amelynek eddig ismert részleteiről korábban mi is beszámoltunk. A téma aktualitása miatt a Budapest Közlekedési Rendőrei nevű Facebook oldal közölte az alábbi hivatalos(nak tűnő) állásfoglalást, amelyen sokan meglepődtek, néhány indulatos hozzászólást is gerjesztett a közösségi oldalon. A bejegyzésben egyértelműen meghatározták, hogy mi minősül kerékpárnak és mi segédmotoros kerékpárnak, ugyanis a kérdés nem annyira egyértelmű, mint elsőre hinnénk.

Nézzük meg hogyan fogalmaz a KRESZ vonatkozó pontja: az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK, II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak fejezetének r/1 bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése így módosította:

Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.

A 300 W maximális teljesítmény teljesen egyértelmű, ha ennél erősebb a villanymotor, akkor már nem beszélhetünk kerékpárról. A pedál- vagy nyomatékszenzoros működtetés szükségességét sok hozzászóló vitatta a hivatkozott Facebook megosztásban, pedig egyértelmű,  hogy az olyan járművek esetében, amelyeken nem található pedál vagy az elektromos rásegítés a pedáltól független kapcsolóval (pl. gázkar) is működtethető, nem valósul meg az a feltétel, hogy a motor segítse a jármű hajtását, hiszen a motor az emberi erő nélkül is használható hajtásra.

(Fotó: Shutterstock)

A gyakorlatban a pedál- vagy nyomatékszenzorral ellátott elektromos rásegítés kerékpárok jellemzően úgy vannak kialakítva, hogy 25 km/h sebességnél megszűnik a rásegítés és ez a feltétel szerepel a fenti állásfoglalásban is. A KRESZ-ben a kerékpár megengedett maximális sebességére azonban többféle érték is szerepel, melyek érvényessége attól függ, hogy éppen hol közlekedik, illetve visel-e bukósisakot a kerékpáros.

A 25 km/h megengedett sebesség a KRESZ szerint csak a lassú járművekre és mezőgazdasági vontatókra van érvényben, de tulajdonképpen a fenti állásfoglalás nem is állítja azt, hogy ne mehetne 25-nél gyorsabban egy elektromos kerékpár, csupán azt, hogy ha ennél gyorsabban halad, akkor a villanymotor már nem segíthet be a hajtásba.

Ennek magyarázatát máshol, a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. mellékletében találhatjuk meg, amely nem a kerékpárokra vonatkozik, hanem azt határozza meg, hogy mely járművek vezetéséhez milyen típusú vezető engedély szükséges.

Egymilliárdos állami támogatás elektromos biciklikre

„AM” kategória (korhatár 14. életév):
Segédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok (L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória), amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik)

Azaz, ha egy jármű rendelkezik motoros meghajtással, és tervezési végsebessége 25 km/h-nál nagyobb, de 45 km/h-nál kisebb, akkor legalább AM kategóriás vezetői engedély szükséges a jármű vezetéséhez.

Nem a jogosítvány megléte az egyetlen extra követelmény, ha az elektromos rásegítéses járművünket segédmotoros kerékpárnak minősítik, ugyanis ez esetben a teljesítménytől függetlenül csak megfelelő minősítéssel ellátott sisakban (kerékpáros fejvédő nem megfelelő), kötelező biztosítással és vezetői engedéllyel használható. Ezen kívül a segédmotoros kerékpárral tilos járdán vagy kerékpárúton közlekedni.

Remélhetőleg hamarosan az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő elektromos rollerek jogállását is egyértelművé teszik majd, ugyanis jelenleg ilyen járműkategóriát egyáltalán nem ismer a KRESZ.

600 km egy elektromos rollerrel – Xiaomi M365

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.