Megfagyunk? Mi történik ha villanyautóval ragadunk az autópályán?

Itthon maximum kis színes hír volt a portálokon, hogy Virginia államban egy váratlan hóvihar bénította meg az I95-ös autópályát január 3-án. Több száz autós rekedt a hóban, volt aki 24 órát is várakozott és 300 ezren maradtak áram nélkül. Az eset kapcsán ismét előjött az a régi félelem, hogy mi történne a villanyautósokkal egy ilyen helyzetben. Sok volt a kárörvendő komment a közösségi médián, többen azon élcelődtek, hogy micsoda katasztrófához vezetne, ha mindenki tényleg elektromos autókkal járna, hiszen az emberek halálra fagynának a kocsijaikban.

Ez adta az ötletet egy amerikai Teslás youtubernek, hogy letesztelje meddig is bírná a kocsi aksija egy hasonló helyzetben.

Itthon is előfordulhat

Talán sokan emlékeznek olvasóink közöl 2013 márciusára, amikor a szokásos tavaszias időjárás helyett havazás és közlekedési káosz jellemezte Magyarországot a tavaszi hónap közepén. Normál esetben a nemzeti ünnepet már vékonyabb öltözékben várhatjuk, sokan kirándulnak, vagy valamelyik ünnepi helyszínt, esetleg vásárt látogatják a családdal. 9 éve azonban 14-én hirtelen hideg idő tört be az országba és havazni kezdett, a rövid idő alatt lehulló 16-20 centiméter havat pedig akár 100 km/h-s széllökések is kísérhették az ország egyes részein. Több mint 70 települést zárt el a hó.

2013.03.15 – M1-es autópálya. Forrás: sielok.hu

Akik mégis útra keltek, nem jártak jól: több mint 5000 autós rekedt az M1-es és M7-es autópályákon, több helyen pedig át kellett vágni a két irányt elválasztó szalagkorlátot, hogy akinek a kocsija még mozgásképes volt az legalább vissza tudjon fordulni. Így leírva kicsit olyan ez, mint valami hollywoodi katasztrófafilm szinopszisa – nem szoktunk mi ilyen szituációkhoz itt Magyarországon. A helyzetet valószínűleg súlyosbította, hogy március közepére azért már sokan visszarakják a nyári gumit is.

Bár Magyarország a földrengésektől, szökőártól és tornádóktól (viszonylag) mentes övezet, a fenti eset is rámutat, hogy nálunk is adódhat egy olyan hirtelen hóvihar, vagy tömegbaleset, amikor órákra az autópályán rekedünk.

Meddig bírja?

Természetesen a válasz a fenti kérdésre az az, hogy attól függ. Milyen autónk van, mekkora aksival? Milyen fűtési rendszerünk van a kocsiban – hőszivattyús, vagy rezisztív? És mekkora éppen a töltöttségünk amikor a baj bekövetkezik? Nos utóbbira majd még visszatérünk az írás végén, de az első kettőre, legalábbis a Teslák esetében a Dirty Tesla YouTube csatorna megadja a választ – videójuk megtalálható a cikk alján.

Emberünknek két Teslája van – mert miért ne, ugye – egy Model X és egy Model Y. Ez azért lényeges, mert két különböző akkumérettel és két fűtési rendszerrel is szimulálni tudta így a vészhelyzetet. A legnagyobb Teslában egy 100 kWh-s aksi van, de az előző generációs Raven változatban még csak hagyományos, rezisztív fűtés volt, ami úgy működik, mint egy mezei villanyradiátor. Az Y-ban ugyanakkor már hőszivattyú üzemel, így bár annak az autónak az aksija csak – akku generációtól függően – 75-82 kWh-s, a fűtése sokkal hatékonyabb, takarékosabb. Az úriember Michigan államban él, ahol a teszt idején -9 és -11 Celsius fok között volt a hőmérséklet, így éjszakára időzítette a tesztet, a kocsik pedig üresen álltak a szabad ég alatt. Az autók belső hőmérsékletét 21 fokra állította (és bekapcsolta, hogy a fűtés folyamatosan aktív maradjon), valamint egyes fokozatra tette a vezető ülésfűtését. Az eredményt az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

A két autó természetesen méretében is eltérő, így az X fűtése nem csak többet fogyaszt, de egy sokkal nagyobb kabin is kell befűtenie. Emiatt hiába a nagyobb aksi, a kistestvér 8 órával megveri. Egy igazi vészhelyzetben termesztésen az ember kész arra, hogy kicsit alább adjon a luxusból, így az Y-nal még 6 órán keresztül folytatták a kísérletet, azonban ekkor már csak 15,5 fokra volt állítva a fűtés. Ennek ez lett az eredménye:

Az eredmény igen biztató, hiszen ha nem tudni mikor jön a felmentősereg, és elővigyázatosságból kicsit lejjebb tekerjük a hőmérsékletet, egy teletöltött akku akár 2,5 napig képes fűteni az utasteret. A videós kutatásai szerint alapjáraton egy – amerikai – benzines autó nagyjából 52 óráig tudja járatni a motort – ez 0,72 L/óra fogyasztással, és az ott átlagos 2 literes motorral, illetve 10 gallonos/38 literes tankkal számolva értendő. A német autóklub, az ADAC egy tavalyi írása szerint az Európában használatos autóknál 0,5-1 L/óra fogyasztással számolhatunk, így az amerikai adat itt is megfelelő lehet, hiszen szinte pontosan félúton van a két érték között. A magyar piacon legnépszerűbb Suzuki Vitara benzines változatai 47, a dízelek 55 literes üzemanyagtartállyal kerülnek forgalomba, így ezek az autók 65-76 órát bírnának egy tele tankkal. A belsőégésű motoros autóknál a motor felesleges hőjével fűtünk, így érdemben nem számít, hogy hány fokra állítjuk a fűtést.

Valós beszámolók

A videó kommentjeiben van pár hozzászólás, amely olyanoktól érkezett akik valóban ott is rekedtek az I95-ös autópályán és elektromos autóban ültek. (Természetesen ezek valódiságát nem tudjuk leellenőrizni.)

Az egyik beszámoló egy terhes nőről ír aki Facebookon azt írta, hogy Teslája 74%-on volt amikor az úton rekedt és 16 órát állt a dugóban a kemping üzemmódba kapcsolva a kocsit. Mikor hazaért végül, 61%-on volt az autó. Ez így elsőre a fentiek alapján kicsit túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, de elképzelhető, hogy egy kisebb légterű Model 3-ban ült, az autó utastere pedig mér elő volt fűtve. Valószínű, hogy a fenti teszt második szakaszában a Model Y remek fogyasztásában is közrejátszott, hogy második tesztre már meleg volt a kabin, csak tartani kellett a hőmérsékletet.

Egy másik férfi azt írta, hogy ő is ebben a dugóban ragadt egy 2018-as Long Range Model 3-ban, amiben még nincs hőszivattyú. 90%-os aksival indult haza munkából és 73%-on volt a kocsi amikor elakadt. 11 órán keresztül 20 fokon tartotta a kabint, 5 órán át pedig ment a Spotify is, hogy ne unatkozzon. Amikor végre megindult a sor, 40%-on volt az autó. Ez a 33%-os fűtés-fogyasztás nagyjából 33 óra üzemidőt jelent egy tele aksival, ami nagyjából visszaigazolja a kísérlet számait.

Egy harmadik kommentelő egy SR+ Model 3-ban ült 10 órát ebben a hóviharban és ő is kemping üzemmódba kapcsolt. 12%-ot vesztett az autó a töltöttségéből, de nem tudjuk mennyire volt fűtve a kabin.

A német autóklub, az ADAC egy tavalyi tesztje azt is megmutatja, mire számíthatnak a kisebb akkuval szerelt, hőszivattyú nélküli kocsik tulajdonosai hasonló esetben. A kísérletet -9 és -14 fok között végezték egy Zoé Z.E. 50 és egy 32-es akkuval szerelt VW e-up! segítségével. Az eredmény: a teletöltött francia kisautó 17, német párja pedig 12 órán át tudna minket melegen tartani.

De mi van, ha lemerül?

Az igazi kérdés persze az, hogy mi történik ha végül mégis lemerül a kocsi? Mi van ha valaki mondjuk csak 25%-on van, amikor a balszerencse éri. Természetesen a benzines és dízelmotoros autók ebben a helyzetben előnyben vannak, hiszen egy marmonkanna üzemanyaggal a kiérkező katonaság, vagy katasztrófavédelem fel tudja tölteni őket és újabb pár órát járhat a motor.

Ez a megoldás nem teljesen elképzelhetetlen az elektromos autóknál sem. A brit RAC például 2022 végéig 1600 szervizautóját szereli fel fedélzeti mobiltöltővel, ami egy dízelgenerátor segítségével jelenleg 3,5 kW-on tud tölteni, de már készül az 5 és 7 kW-os változat is. A németeknél az ADAC-nál fut két éve egy projekt amelynek keretében Hyundai Ioniqokat (ez még a régi) szereltek fel V2V töltővel, amellyel a donor 15 perc alatt 25 km hatótávot tud a legtöbb kocsiba tölteni a saját aksijából.

Persze ehhez az is kell, hogy a segítők a kocsink közelébe tudjanak állni, ami egy ilyen közlekedési káosz esetén nem mindig életszerű. Addig is amíg ennél kisebb és mozgékonyabb mobil vésztöltőket fejlesztenek ki a szakemberek, annyit mindenképpen érdemes megtenni, hogy ha télen, vagy előreláthatóan rossz időben indulunk települések közötti hosszabb útnak, ne szinte üres aksival tegyük. Bár itthon nem gyakoriak az ilyen rendkívüli körülmények, egy kis elővigyázatossággal sokat segíthetünk a helyzetünkön, ha elég békés környéken élünk, de nem baj ha fel vagyunk készülve, ha mégis beüt a ménkű.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.