Döbbenetes nitrogén-dioxid értékeket mértek budapesti iskolák környékén

Az elmúlt évtizedekben Budapest levegőjét sikerült több rendkívül szennyező veszélyes anyagtól is megszabadítani, így csökkent a kéndioxid, az ólom és a nagy méretű por mennyisége a levegőben, az autók egyre javuló kibocsátása ellenére sem csökkent az asztmás megbetegedések jelentős részéért felelős nitrogén-dioxid és a szálló por mennyisége a fővárosban. Ennek egyik legfőbb oka, hogy jelentősen megnőtt az autóállomány – azon belül is a dízelek aránya -, és az autók átlagos életkora is. A Greenpeace tavasszal budapesti iskolák környékén végzett kéthetes nitrogén dioxid méréseket, amelyek eredményeit ma délelőtt, az asztma világnapján ismertették.

A gyermekeinket érő légszennyezettség mértékét a Greenpeace Magyarország 24 budapesti és főváros környéki iskolánál 14 napon keresztül diffúziós csövekkel mérte a nitrogéndioxid-szennyezettséget. Összesen 17 helyen születtek kiértékelhető eredmények (a többi cső eltűnt vagy megrongálódott).

Részletes adatok a Greenpeace honlpaján található interaktív térképen.

„A kéthetes méréseink során az iskoláknál többnyire magasabb légszennyezettségi értékeket mértünk, mint a környékbeli mérőállomások ugyanazon időszakban mért értékei. Ez azt jelenti, hogy pont ott, ahol sok gyerek fordul meg és tartózkodik huzamosabb ideig, a levegő még annál is rosszabb lehet, mint amit a mérőállomások mutatnak.” – mondta el Simon Gergely – a Greenpeace légszennyezési szakértője. A számok nyolc iskola esetén meghaladták a NO2-re megadott 40 mikrogramm/köbméter határértéket, ami miatt a Greenpeace azonnali cselekvést vár a főpolgármestertől és a városvezetéstől:

„mielőbb tiltsák ki a régi, szennyező dízel járműveket Budapestről és gondoskodjanak a forgalom korlátozásáról az iskolák környékén. Ezzel lehet a leggyorsabban és leghatékonyabban tenni a tiszta levegőért, gyermekeink egészségéért.”

A több helyen is 50-70 mikrogramm/köbméteres adatok azt sejtetik, hogy nem csak ebben a két hétben és nem csak ezeknél az iskoláknál kritikus a helyzet, és ezt támasztják alá a hivatalos mérőpontok adatai is. Míg a jogszabály szerint évente csupán 18 alkalommal léphető túl egy mérőállomáson az órás határérték, ehhez képest idén május 7-re a budapesti Teleki téren már 77-szer, a budapesti Kosztolányi Dezső téren 49-szer haladtuk meg a határértéket.

Simon Gergely a Budapest School tanulóival mérőeszközt helyez el az iskola előtt.

Milyen egészségügyi problémákat okoz a légszennyezettség?

Egy friss kutatás szerint globálisan évente négymillió, azaz naponta 11 ezer asztmás megbetegedést okoz a gyermekek körében a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, ezen belül is leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez. Hazánkban körülbelül két és félszeresére nőtt az elmúlt 15 évben a nitrogén-dioxid szennyezéssel is összefüggő asztmás betegek száma. [4] A nitrogén-oxidok emellett csökkentik a tüdőfunkciót, különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is, továbbá gyengítik a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességünket.

Mi a légszennyezettség legfőbb oka?

A fővárosban a dízelautók használata jelentősen hozzájárul a Budapesten súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szállópor (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) okozta légszennyezettséghez. A dízelüzemű személygépjárművek száma több mint duplájára nőtt az elmúlt 12 évben és nőtt az autók átlagéletkora is. Míg 2005-ben 2 888 735 autóból 447 854 volt dízel (15,5%) a magyar utakon, addig 2017-re a 3 471 997-es hazai autóállománynak már 30,4%-a, 1 055 268 a dízel. Eközben jelentősen, a 2006-os 10,3 évről 2017-re 14,1-re nőtt az autók átlagéletkora is Magyarországon. Az EU-ban Magyarországon fut arányaiban az egyik legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó, melyek jelentős része Nyugat Európából egyre inkább kiszoruló szennyező dízel. Mindennek ára is van: a magyarországi közúti közlekedésből fakadó légszennyezésnek évi 500 milliárd (!) forint a kárköltsége, melynek kétharmada a dízelektől ered. A költségek több mint 90 százaléka egészségügyi jellegű.

(nrgreport.com)

Hogyan lehetne a leggyorsabban csökkenteni a légszennyezettséget a Greenpeace szerint?

Mint megannyi nyugat-európai városban, úgy a hazai településeken is sürgősen céldátumot kell bevezetni a szennyező, régi dízel járművek kivezetésére, mind a személyautók, mind a tömegközlekedésben használt buszok, hajók, és egyéb dízel járművek esetében. Ezzel lehet a legtöbbet és a leggyorsabban tenni több millió állampolgár egészségének érdekében.

„Közvélemény-kutatás bizonyítja, hogy a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma Budapesten. Most már az is kiderült, hogy a gyerekeink egészségére is kockázatos szinten szennyezett a levegő. A városvezetés mindezek ellenére évek óta nem hajlandó hatékonyan fellépni a súlyos légszennyezettség csökkentéséért. Több tízezer emberrel együtt azt várjuk: a főpolgármester és a városvezetés még az önkormányzati választások előtt ismertesse, miként tervezi csökkenteni Budapesten a régi dízelek okozta légszennyezést” – tette hozzá Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.