Légszennyező részecskék milliárdjait mutatták ki a városlakók szívében

Mexikóvárosban az emberek maszkot viselnek az utcán, ezzel küzdenek a levegőszennyezés káros hatásai ellen – írja a Guardian. Félelmetes, hogy még a kutatás legfiatalabb, 3 éves, alanyának szívizmában is apró vastartalmú részecskéket mutattak ki, melyek kibocsátásáért a járművek és az ipari termelés felelős. A tanulmány szerint a szennyezett levegő és a szívbetegségek között hosszú távú statisztikai kapcsolat mutatható ki.

Bár ez a kutatás Mexikóvárosban készült, a probléma a világ minden táján fennáll, holland szakértők is arra a következtetésre jutottak, hogy a városlakók élete átlagosan 1 évvel rövidül le a légszennyezés miatt, ezért Amszterdamból már a belátható jövőben, 2030-ig, fokozatosan kitiltják a füstölő járműveket. Európai kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a hagyományos autók által okozott levegőszennyezése 2 évvel rövidíti meg a városlakók életét.

A tudósok elismerték, hogy a kutatásaikban van még némi bizonytalanság, de Barbara Maher, a Lancaster-i Egyetem professzora úgy vélekedik: „Bár ez csak egy előzetes tanulmány, de a megállapítások és azok következményei túlságosan fontosak ahhoz, hogy ezeket az információkat ne osszuk meg a világgal.”

Maher és munkatársai még 2016-ban megállapították, hogy ugyanazok a nanorészecskék jelen vannak az emberi agyban is, és Alzheimer-szerű károsodásokat eredményeznek, így ez a betegség is kapcsolódik a levegőszennyezéshez. Maher számára különösen aggasztó, hogy minden korosztály érintett, már a fiatal gyerekek is.

Párizsban sem tisztább a levegő, mint Mexikóvárosban (Forrás: Flickr/D€NNI$)

A közelmúltban egy másik átfogó kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a légszennyezés az emberi test minden szervét, gyakorlatilag minden sejtjét károsítja, mivel az apró részecskéket belélegezzük, azok a véráramba kerülnek és az érrendszeren keresztül a teljes testbe eljutnak. A cukorbetegségtől kezdve a demencián, májbetegségeken, hólyagrákon, törékeny csontokon és bőrbetegségeken keresztül a megnövekedett vetélésszámig mindenre találtak bizonyítékot, bár a károsodások bizonyítékai egyelőre epidemiológiai jellegűek, mivel az embereken végzett egészségkárosító kísérletek etikátlanok, így ezek a hatások közvetlen nem bizonyíthatók. Egy 2018-as tanulmány azonban a levegőszennyezésből származó részecskéket talált például a szülő nők placentájában is.

A légszennyezést az Egészségügyi Világszervezet vezetője „újkori dohányzásnak” nevezte. A világ lakosságának több mint 90 %-a szenved mérgező levegőtől. A kutatások egyre inkább rávilágítanak a légszennyezés emberekre, különösen a gyermekek egészségére gyakorolt ​​mélyreható hatásaira. A mérgező levegőtől leginkább a gyermekek és a csecsemők fejlődő szerveit veszélyeztetik. Világszerte 300 millióan élnek olyan helyen, ahol a mérgező anyagok aránya a levegőben legalább hatszor magasabb a nemzetközi irányelvekben megadottnál.

Bár az Egyesült Királyságban a közvetlenül a légszennyezésnek tulajdonított halálesetek az elmúlt négy évtizedben felére csökkentek, a legtöbb városi terület mégis a határértékeket meghaladó mértékben szennyezett. Az Egyesült Királyságban minden 20. haláleset összefüggésbe hozható a nanorészecske-szennyezéssel. Arra is volt már példa, hogy Nagy-Britanniában bebizonyították, hogy egyértelműen a légszennyezettség felelős egy gyermek haláláért.

Maher és csapata kutatása az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a vasban gazdag nanorészecskék szívbetegséget okozhatnak. Laboratóriumi vizsgálatokból már korábban is ismert tény voltak, hogy a nanorészecskék komolyan károsítják az emberi sejteket, ezek pedig a közúti légszennyezés alkotóelemei. Maher elmondta: „Rengeteg vasban gazdag nanorészecske kerül a szív izomszöveteibe, pedig ez nagyon nem az a hely, ahol ezeknek helye lenne.”

Egyre több helyen tüntetnek a dízel autók betiltásáért (Forrás: Creed Politico)

Mark Miller, a légszennyezés kardiovaszkuláris hatásainak szakértője, az Edinburgh-i Egyetemen, bár nem vett részt a kutatásban, a véleményét megosztotta: „Bár a tanulmány rendelkezik néhány bizonytalansággal, mégis nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy mennyire veszélyesek ezek a részecskék A levegőszennyezés károsíthatja a test minden területét. A légszennyezettség csökkentése érdekében létfontosságú a járművek részecskekibocsátásának csökkentése. Ennek leghatékonyabb módja a közúton lévő járművek számának csökkentése. Az embereknek a rövid utakra sétálva vagy kerékpáron kellene elindulni.”

A légszennyezettségi adatokból Magyarországon is egyértelműen kiderül, hogy a falvakban elsősorban a szilárd tüzelés, melynek fő problémája, hogy tűzifa helyett rossz minőségű lignittel, de rendszeresen műanyag palackkal vagy bálás ruhával tüzelnek, addig a nagyvárosok belvárosaiban a hagyományos autók, elsősorban a dízelek felelősök a magas légszennyezettségi értékekért. A villanyautózás ellen felhozott gyakori érv a magas beszerzési ár. Sajnos a hagyományos autók árában nem a vásárlónak kell kifizetni a járulékos károkat, amit a teljes emberiségnek, köztük a saját gyerekeinek okoz a vásárló. Vajon mennyivel emelkedne egy dízel autó ára, amennyiben az orvosi kezelések, kutatások költségeit, a korai halálozások erkölcsi és gazdasági hatásait is tartalmazná az árcédula?

A villanyautózásról sokan azt állítják, csak áthelyezi a környezetszennyezést, mert az erőműveink jelentős része széntüzelésű. Ha elfogadnánk ezt a csúsztatást, már akkor egészségesebb gyermekeink lennének, hiszen a szénerőművek nem az óvoda parkolójában működnek, ellentétben a „gondos” szülők dízel autóival, melyeket télen azért hagynak járó motorral az óvoda előtt, hogy fűtsön az autó és ne fagyjon vissza az ablak, amíg csemetéiket leadják megőrzésre, és komfortosabban indulhassanak tovább a munkahelyükre, nyáron pedig a klíma működtetése miatt teszik ugyanezt. Az ok az eredmény szempontjából irreleváns: az óvoda udvarán játszadozó, valamint az óvodába érkező és induló gyerekeink tüdeje megtelik nanorészecskékkel. Azt gondolnánk jót teszünk a gyerekkel azzal és megóvjuk az egészségét, ha télen tömegközlekedés vagy gyaloglás helyett felfűtött dízel autóval visszük óvodába, pedig valójában ezzel évekkel lerövidítjük az életét. A levegő munkacsuport budapesti iskolák előtt végzett mérései egyértelműen kimutatták, hogy mennyire szennyezett levegőt kénytelenek belélegezni a gyermekeink.

Tényleg annyira jó ezt a kormot szívni a városokban? (fotó: Matteo Natale, Getty Images/iStockphoto)

A villanyautózás ma még kétségtelenül drága, nincsenek 20 éves használt példányok fillérekért, és az új autók vételárát is csak kilométerek tízezrei alatt hozza vissza az alacsony üzemeltetési költség. Ezért sokan nem engedhetik meg maguknak egyelőre, hogy tisztább elektromos autóra váltsanak. Azonban rengeteg sokmilliós új autót használnak rövid távú munkába járásra, a család második autójaként. Ha csupán azok, akik anyagilag megengedhetnék maguknak, elektromos autóra váltanának, nem füstölnének a belvárosok utcáin, már sokkal tisztább környezetben nőhetnének fel a gyermekeink.

Intelligens ember nem szemetel, a többinek tilos. Mondja a közhely. Van akire csak tiltással vagy a pénztárcáján keresztül lehet hatni. Sok nagyváros ezt a megoldást követi, Londonban például komoly dugódíjat kell fizetni a légszennyező autók tulajdonosainak. Madridban a belvárosi övezetekből kitiltották a szennyező autókat, amit az új vezetés szeretett volna visszaállítani, ezzel szavazatokat nyerve, de a tüntetők sikeresen visszautasították ezt a próbálkozást.

Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy bár megtehetném, de úgysem számít az én egyetlen autóm, amíg a lakosság legszegényebb rétege műanyag palackkal fűti otthonát. Nekik azt üzenem, hogy ha rövid távon nem is tűnik hatásosnak egy ember hozzáállása, mégsem mindegy, hogy milyen példát mutatunk, mert a jó példa szerencsére fertőz. A saját személyes környezetemben többen váltottak már elektromos autóra, részben az én véleményem és tapasztalataim megismerve. A gyermekeim pedig alkalmanként ijedten és értetlenkedve mutatnak rá egy-egy csúnyán füstölő autóra, nem értik, hogy mi történik, szeretnének tűzoltót hívni, meg kell magyarázni, hogy más autóknál ez normális. Ők már úgy nőnek fel, hogy az autót konnektorba kell dugni éjszakára. Nekik egész biztosan eszükbe sem jut majd mások orra alá füstölni. Ha saját magunkért lusták vagyunk váltani, tegyük meg a gyermekeinkért, unokáinkért.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.