Az utóbbi hónapokban többet foglalkozott a közbeszéd a földgázzal, mint az azt megelőző tíz évben összesen. Hogyan lehet eligazodni a hírek özönében? Szerencsére nem kell gázpiaci elemzővé válnunk ahhoz, hogy legyen némi rálátásunk a sajtóhírek mögött meghúzódó számokra, az is elég, ha tudjuk, hova érdemes kattintani. A következőkben néhány olyan hasznos oldalt fogunk bemutatni, ahol megtalálhatjuk a legfontosabb adatokat. Kereslet Elsőként adódik a kérdés: mennyi földgázt fogyasztanak az egyes európai országok? Erre vonatkozóan a BP évente megjelenő kiadványának 31. oldala tartalmaz részletes adatokat. Ha nem akarunk egy PDF fájlt megnyitni, akkor ez a Wikipédia oldal is megteszi, bár az adatai nem a legfrissebbek. Vagy használhatjuk az Our World in Data nevű oldalt, ami ugyancsak a BP adatait tartalmazza táblázat, grafikon, és interaktív térkép formájában (a cikkünkben szereplő térképek is interaktívak). A fenti oldalon TWh-ban van megadva a gázfogyasztás, mit jelent ez? Egy köbméter földgáz kb. 10,55 kWh, vagyis 1 milliárd köbméter az 10,55 TWh. Nézzünk két példát, ahol az egyszerűség kedvéért használjunk kerek tízes szorzót: Magyarország éves gázszükséglete 10 milliárd m3, ami 100 TWh. Németország évente nagyságrendileg 100 milliárd m3 földgázt használ, ami 1000 Twh. Szerencsére fejben is könnyen elvégezhető az átváltás. A fenti adatok alapján az Eu és az Egyesült Királyság évente nagyságrendileg 4700 TWh (avagy 450 milliárd m3) gázt használ fel. A pontos mennyiség évről évre ingadozhat, de ha ennyivel kalkulálunk, nagyon nem lövünk mellé. A következő kérdésünk az lehet, hogy ebből mennyit használ fel a lakosság? Ez országonként eltérő, Magyarországon 35% (3,5 milliárd m3/37 TWh) körül alakul a lakossági fogyasztás, amiről a MEKH oldalán találhatunk információt (8.1-es táblázat). Ezek a számok ugyanakkor csupán átlagok, miközben a gázfogyasztás szezonálisan jelentősen változhat, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szezonalitás mértéke országonként eltérő, attól függően, hogy mekkora a gázfűtés aránya. Svédországban, vagy Spanyolországban például kisebb az éven belüli ingadozás, mint Németországban, vagy Magyarországon. A Németországra vonatkozó havi fogyasztási adatokat a Szövetségi Statisztikai Hivatal oldalán találhatjuk meg. Itt a 4-es kategóriát kell választanunk (Economic sector), majd a „43 Energy and water supply” főkategórián belül a „43321 Monthly survey of gas supply” menüpontot. Ezután még néhány kattintást és beállítást követően végre eljutunk egy táblázathoz, amelynek a legalsó sora tartalmazza Németország havi gázfelhasználását MWh-ban megadva. Itt azt láthatjuk, hogy egy nyári hónapban körülbelül 40 TWh a fogyasztás, míg télen ez bőven 100 TWh fölé is tud menni. Forrás: destatis.de Magyarországon a havi fogyasztási adatokat a MEKH honlapján találhatjuk meg: nyáron 4-5, télen pedig 13-16 TWh körül alakul a gázfogyasztásunk. Forrás: MEKH A téli hónapokban a gáz iránti keresletet nagyban meghatározza a külső hőmérséklet, nem mindegy tehát, milyen lesz az időjárás. A hosszú távú időjárás előrejelzések nem túl megbízhatóak, de ha ennek ellenére szeretnénk megnézni egyet, akkor azt megtehetjük például a European Forest Fire Information System oldalán. A Seasonal forecast menüpont alatt találhatunk egy februárig előretekintő prognózist a hőmérsékleti anomáliák várható alakulásáról. Az előrejelzés szerint Európa nagyobb részén, a tél nagyobb részében a sokévi átlagnál melegebb lesz az időjárás. Kínálat Az Eu és az Egyesült Királyság gáztermelését a BP már fentebb említett kiadványának 29. oldalán találjuk, körülbelül évi 70-80 milliárd m3-ről van szó, az önellátás mértéke tehát 15-20%, ami nagyjából a lakossági felhasználás felét képes fedezni. Magyarországon is hasonló a helyzet, a 3,5 milliárd m3-es lakossági felhasználás egy bő 1,5 milliárd m3-es saját termeléssel párosul. Természetesen itt is használhatjuk az Our World in Data interaktív felületét. Az európai gáztárolók töltöttségét ezen az oldalon tudjuk követni. A jobb felső sarokban beállíthatjuk, hogy melyik napnak megfelelő állapotra vagyunk kíváncsiak (az előző napi adatok csak a késő esti órákban szoktak megjelenni). Az első számoszlop azt mutatja, hány TWh gáz van már a tárolóban, a második számoszlop a tároló töltöttségét jelzi százalékban mérve. A cikk írásakor az EU gáztárolóinak töltöttsége 75%, Németországé 77%, Magyarországon pedig 58%. A harmadik számoszlop a töltöttség százalékpontos változását mutatja az előző naphoz képest. Önmagába a töltöttség még keveset mond el a tartalékok nagyságáról, mert az egyes országok tárolói kapacitása relatív mértékben is igen eltérő lehet. Érdemes ezért az ötödik számoszlopot is nézni, ez mutatja meg, hogy a betárolt mennyiség az adott ország éves fogyasztásának hány százalékát fedezi. A nyolcadik számoszlop is érdekes még, ez mutatja meg, hogy egy-egy ország mekkora tárolókapacitással rendelkezik. Forrás: https://agsi.gie.eu A tranzitvezetékeken keresztül érkező földgáz mennyiségét az Entsog oldalán tudjuk követni, ahol találhatunk egy lapozgatható interaktív felületet. Az első oldalon látható a tranzitvezetékek térképe. Jobboldalt ki tudjuk választani, hogy melyik nap, hónap vagy negyedév adataira vagyunk kíváncsiak, ezután vigyük a kurzort valamelyik vezeték fölé, és már láthatjuk is az adott időperiódusban leszállított gáz mennyiségét. A térképen az LNG kapacitásokat kék színnel jelölik. A lenti képen például július hónapot, és az Oroszországból Ukrajnába, mint célországba irányuló szállítást választottam. A felső sor mutatja, hogy júliusban, azaz a háború ötödik hónapjában Oroszország 14.090 GWh gázt szállított Ukrajnának. Az alsó sorban látható Firm technical capacity azt jelenti, hogy a vezeték üzemeltetője mekkora kapacitás biztosítására vállalt szerződéses garanciát – ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy fizikailag ne lenne lehetséges ennél többet is szállítani az adott vezetéken, de ez a garantáltan rendelkezésre álló kapacitás. Érdemes hozzátennünk, hogy az európai gázhálózat nagyobbrészt egy egységes rendszer, így például egy holland, francia, vagy lengyel LNG terminálból is el lehet juttatni a földgázt Németországba. Az Ibériai-félsziget összeköttetése az EU többi részével viszont aránylag szűkös, csak évi 7 milliárd m3 a kapacitása. A végére még egy nagyon fontos kérdés maradt: mennyibe kerül a gáz a piacon? Az Európában irányadó TTF holland gáztőzsde árfolyamát több helyen is megnézhetjük, pl. a Trading Economics oldalán. Olcsóbb lett Európában a zöld hidrogén, mint a földgáz Címlapkép: Reuters dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
