Célba ért az Antarktiszon a Nissan Ariyás expedíció

Pénteken (2023.12.15) elérte a déli sarkot a „Pole to Pole” expedíció, melynek keretében márciusban indult sarkvidéki utazásra a skót házaspár, Chris és Julie Ramsey, egy átalakított Nissan Ariyával.

Fotó: Pole to Pole EV / Facebook

A 27.000 kilométeres útra az Arctic Trucks nevű, erre szakosodott izlandi cég készítette fel az elektromos Nissant. A felkészítés jóval egyszerűbb volt, mint egy hagyományos meghajtású autó esetén. A legnagyobb és egyben leginkább látványos változtatás a 39″ méretű gumiabroncsok felszerelése volt, amelyhez módosítani kellett az autó karosszériáját is a kerékjáratoknál.

A felfüggesztés megemeléséhez gyári alkatrészeket alkalmaztak, ezen kívül néhány ponton megerősítették a jármű vázszerkezetét és vonóhorgot szereltek fel. A gyártó cég „AT39”-nek nevezte el az autót, de a pár út közben átkeresztelte az Ariyát, a „Sonrisa” (spanyolul mosoly) névre.

Az utazás egyik célja annak bizonyítása volt, hogy a jövőben elektromos modellek is használhatók az antarktiszi kutatásokhoz és expedíciókhoz a jelenlegi dízel járművek helyett. Sőt, előnye is van az elektromos hajtásnak: a 2800 méter feletti tengerszinten a hagyományos járműveknek meg kell küzdeni a ritkább levegővel.

Az utazás nem a töltések miatt nyúlt 9 hónaposra, hanem az éghajlat miatt: a sarki időjárás, az évszakok változása, valamint az éghajlatváltozás ezt tette lehetővé.

Az utazás eleje az északi sarkon rohanósra sikerült, ugyanis a szokásosnál előbb lezárták a sarki jégutakat az idén hirtelen bekövetkező olvadás miatt, ami az utóbbi időben egyre korábban következik be a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt. Az út végén azonban épp ellenkezőleg, az antarktiszi „meleg” évszak határozta meg a befejezés idejét, mivel télen nem engedélyezett a déli-sarki expedíció.

Az autó töltéséhez az eredeti terv szerint az elektromos hálózattól távol eső szakaszon egy utánfutóra szerelt kis méretű szélgenerátort szerettek volna használni, de a sarkvidéki utakon problémás volt az utánfutós közlekedés.

Az Antarktiszon ezért napelemekkel igyekeztek biztosítani az autó töltését, ahol erre szerencsére „éjszaka” is lehetőség van, mivel a sarki régióban a nap teljes részében állandó a napfény. Amikor az időjárás nem kedvezett a napelemeknek, kénytelenek voltak generátorokat is igénybe venni. Az autó akkumulátorát a pihenések során, azaz töltés közben, sátorral és hófalakkal is védték a gyakran -30º-os hidegben.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.